Az oktatást is megváltoztatja a mesterséges intelligencia
Fenekestül felforgatta az életünket a ChatGPT szöveggeneráló algoritmus, mióta tavaly novemberben berobbant a köztudatba – és ez alól a tanárok és a diákok sem kivételek. Megjelenésekor néhány egyetemen egyenesen megtiltották a használatát, sokak szerint viszont nem lehet az árral szemben úszni, inkább a nebulókat és az oktatói gárdát is arra kellene tanítani, hogyan tudják a mesterséges intelligenciával együttműködve önmagukból és a technológiából is a legtöbbet kihozni.
A legsokoldalúbb masina
Ahogy a ChatGPT-t tárgyaló cikksorozatunk első és második részében korábban megírtuk, még soha a világtörténelemben nem létezett olyan mesterséges beszélgetőpartner, amely ilyen sokféle kérdésre ilyen kreatív, alapos és emberhez hasonló válaszokat adott volna.
Ehhez mérten pedig sosem létezett még olyan szöveggeneráló algoritmus, amelyik ennyire gyorsan, ilyen széles körben felforgatta volna a bevett tartalomgyártási szokásokat. Cikksorozatunk harmadik részében mi is leteszteltük, mit gondol az IoT-fejlesztésekről és meglepődve tapasztaltuk, hogy az algoritmus a számára elérhető információkból ezen a területen is prímán gyűjtötte össze a legfigyelemreméltóbb fejlesztéseket.
Esszéírásból ötös
Mivel a ChatGPT megjelenése után szinte azonnal kiderült, hogy néhány ügyes paranccsal nevetségesen egyszerű szépen megfogalmazott esszéket és iskolai teszteket írni, főleg angolul, ezért az iskolák világszerte elkezdték betiltani a használatát.
Idén januárra Washington, New York, Alabama és Virginia állam iskolakörzetei, az ausztráliai Queensland és New South Wales iskoláival egyetemben hálózataikon elérhetetlenné tették az OpenAI szoftverét, az Egyesült Királyság vezető egyetemei, például az Imperial College London vagy a Cambridge-i Egyetem pedig körlevelekben figyelmeztették a diákokat, hogy ne éljenek vissza a ChatGPT adta lehetőségekkel.
Az oktatási intézmények kezdeti sokkja érthető: a ChatGPT angol nyelven – és már magyarul is egyre jobb minőségben – a sejtmagoktól elkezdve Shakespeare-ig bármiről képes összefüggő, jól tagolt és értelmes szöveget írni, sőt minden egyes generált írás egyedi és nagyon nehéz megkülönböztetni az emberalkotta szövegektől. Így megkérdőjeleződött, érdemes-e házi feladatként vagy a tudást mérő vizsgafeladatként esszéírást kérni a diákoktól, amely mára az oktatás, főleg a felsőoktatás egyik pillérévé vált.
Esszé helyett kreatívabb feladatok
Néhány hónappal a ChatGPT okozta első sokkot követően azonban számos középiskola és felsőoktatási intézmény elkezdte újragondolni a mesterséges intelligenciához fűződő viszonyát, és ráébredt, hogy egyrészt az algoritmusok még korántsem olyan okosak, hogy ne lehessen túljárni a neurális hálóik eszén, másrészt mindenki számára kifizetődőbb, ha mind az oktatók, mind a diákok inkább megtanulnak bánni a jövő technológiájával.
A ChatGPT egyelőre a magyar- és a matekérettségin sem brillírozott annyira, mint ahogy várták: irodalomból számos tárgyi tévedést vétett, és matematikából is nehezére estek a bonyolultabb feladatok. A csalások kiküszöbölésére a szöveggeneráló chatbotokat építő cégek elkezdtek vízjelekkel és olyan egyéb eszközökkel kísérletezni, amelyek nyilvánvalóvá teszik, ha egy szöveg előállításához az írója efféle algoritmust használt.
Az angolszász világban pedig elindult a gondolkodás arról is, hogy a ChatGPT mennyiben segíthet újragondolni a számonkérés formáit. Ahelyett például, hogy a tanárok a vizsgákra vagy a beadandó dolgozatokra koncentrálnának, a szóbeli feladatok, az órai közös gondolkodás, a szövegek analitikus és kritikai értékelése és egyéb kreatív feladatok helyeződhetnek előtérbe a robotikus magolás és az új gondolatokat nem tartalmazó esszék helyett.
