Zongorázó robot, automata csomagolórobot és szemantikus térképezés: csak néhány azok közül az innovatív projektek közül, amelyeket az ELTE diákjai és a Bosch közösen valósít meg a 2022-ben alapított mesterséges intelligencia ipari tanszéken. Lássuk, hogyan jött létre ez a gyümölcsöző együttműködés, és milyen projektek viszik előre az innovációt.
A Bosch és az ELTE az innováció útján
2022-ben alakult meg Magyarországon az első mesterséges intelligencia ipari tanszék az ELTE és a Bosch együttműködésében az ELTE Informatikai Karán. A hallgatók a mesterképzés vagy PhD tanulmányaik részeként a Bosch és más vállalatok valós kutatás-fejlesztési projektein, csoportban dolgoznak. A részt vevő hallgatók ráadaásul különféle ösztöndíjakban részesülhetnek.
A projektek az önvezető autók, a gépi látás, az ipari automatizáció és az emberi agyműködést egyre jobban leképező rendszerek fejlesztéséhez járulnak hozzá. Az egyik legizgalmasabb közös terület a Level 4 és Level 5 szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése, ahol a gépi intelligencia már teljes mértékben emberi felügyelet és beavatkozás nélkül át tudja venni a járművek biztonságos irányítását. Level 4 szinten a járművek korlátozott közlekedési viszonyok között, például városban teljesen automatizáltan jöhetnek-mehetnek, már nincs szükség járművezetőre és az utasok is foglalkozhatnak teljesen más feladatokkal, Level 5 szinten pedig az autó már bármilyen környezetben ugyanígy képes helytállni.
Automata csomagolórobot
Tavaly indult el a Bosch és az ELTE együttműködésében egy automatizált kicsomagoló robot építésének a projektje. Ennek keretében egy olyan robotot és ehhez kapcsolódóan egy mesterséges intelligencián alapuló szoftvercsomagot igyekszik kifejleszteni a projektcsapat, amelyik képes tárgyakat felismerni, dobozokat felvágni, megfogni, anyagot mozgatni, és ezeket a funkciókat cserélgetni, egymáshoz képest változtatni, az egészet folyamatba integrálni.
Ehhez a rendkívül összetett projekthez a diákok és a Bosch a mesterséges intelligencia vívmányai közül a gépi látást használják fel, de kell hozzá a szenzorfúzió, robotikus érzékelés és a meglévő algoritmusok továbbfejlesztése is.
Szemantikus térképezés
Egy másik projektben a Bosch és a diákok egy olyan szoftveres eszközön dolgoznak, amely a szemantikus térképezés elnevezést kapta. A cél, hogy virtuálisan, három dimenzióban rekonstruálják azokat a tereket, ahol az emberek különböző objektumokkal kerülhetnek interakcióba. Ehhez szenzorokat, elsősorban mélységi kamerákat használnak.
A távolabbi cél az, hogy az efféle, virtuálisan feltérképezett terekben a mesterséges intelligencia már képes legyen az embert támogatni. Például egy adott robot egy ilyen térben végig tud menni egy adott útvonalon az alapján, amit korábban betápláltak neki. Amit pedig a saját kamerájával lát, azokat a tereket képes feltérképezni, a korábbiakhoz képest korrigálni. Ezt a későbbiekben ember-gép interakciókra, különféle közös feladatok elvégzésére használnák.
Zongorázó robot
Az egyik legizgalmasabb fejlesztés az ELTE Informatikai Karán az a robot, amelyik a neki mutatott szolfézsjelek alapján képes a zongora billentyűit lenyomni és így dallamsorokat elővarázsolni a hangszerből. Ezt a rendszert hatan tanították be, és többféle algoritmusra is szükség van ahhoz, hogy működjön.
Az első elem az emberi kézen az ízületi kulcspontok felismerésére képes tanuló algoritmus. A kulcspontok egymáshoz való helyzete alapján ezek kiadják a szolmizációs jelek variációit, amelyek osztályozására egy másik, úgynevezett osztályozó algoritmust tanítottak be. A felismert jelek alapján parancsokat küldenek a robotnak, amelyik a saját szoftvere alapján leüti a megfelelő billentyűt. Hát nem pofonegyszerű?
És hogy mire jó ez az egész? Napjainkban nagyon fontos kutatási terület az úgynevezett gesztusvezérlés. Többek közt a modern autókban is találkozhatunk ezzel a technológiával, a zongorázó robothoz hasonló fejlesztések pedig sokat segíthetnek az ide kapcsolódó kutatási munkákban.
