A mesterséges intelligencia mára annyira hétköznapivá vált, hogy szinte észre sem vesszük a jelenlétét. Ott lapul a telefonunk arcfelismerőjében, és ott dolgozik a háttérben, amikor a Google Maps vagy a Waze valós időben jósolja meg a dugókat. Sokan kritizálják, amiért hibázik és néha talán túlságosan is elkényelmesít minket. Vannak területek, ahol nem is számítunk rá, mégis komoly áttöréseket hoz a használata.
A bálnák nyelvét tanuljuk
Tudósok évek óta próbálják megfejteni az állatok „nyelvét”, és ebben ma már a mesterséges intelligencia is segítséget nyújt. A Project CETI nemzetközi kutatási program célja, hogy megértsék és lefordítsák a nagy ámbráscetek hangjelzéseit. A projekten dolgozó vezető tudósok a nyelvészet, a robotika és az MI szakértői. A munkájuk során a gépi tanulást, a modern robotikát és a víz alatti akusztikát vetik be a hangok rögzítésére és elemzésére. A hagyományos bálnakutatáshoz képest – ami gyakran stresszt okoz az állatoknak – sokkal kíméletesebb eszközökkel dolgoznak: egyedi, sós víznek ellenálló drónokat és kíméletes tapadókorongos robotikai eszközöket fejlesztettek ki. Ezekkel úgy képesek rögzíteni a bálnák hangját, szívritmusát és merülési mélységét, hogy közben egyáltalán nem zavarják vagy veszélyeztetik az állatokat.
Bár a projekt elsődleges célja a bálnák nyelvének megértése, ez a tudás a védelmüket is segítheti. Ha például kiderül, hogyan zavarja meg a nagyhajók zaja a kommunikációjukat, az hozzájárulhat olyan nemzetközi szabályozások megalkotásához is, amelyek zajcsökkentésre vagy bizonyos területek elkerülésére köteleznék a hajótársaságokat.
Elefántok és madarak nyomában
Nemcsak a tengerek mélyén hasznos az MI, hanem az esőerdőkben élő elefántok és madarak védelmét is forradalmasítja. Az Elephant Listening Project kutatói mesterséges intelligencia segítségével azonosítják az erdei elefántok alacsony frekvenciájú dübörgéseit és hívásait, amiket az egymás közti kommunikációra használnak. Ez segít megbecsülni a populáció méretét és követni a mozgásukat, ami nemcsak a helyiekkel való konfliktusokat csökkenti, hanem az orvvadászat elleni küzdelemben is segít.
A mesterséges intelligenciával ötvözött méhkaptár a méheket védi, az algoritmusok azonban már arra is képesek, hogy megkülönböztessék a különböző madárfajok énekét. Így a biológusok anélkül térképezhetik fel a ritka vagy veszélyeztetett madárfajok jelenlétét, hogy megzavarnák az élőhelyüket. Az MI használata önmagában megkönnyíti és felgyorsítja a kutatók munkáját, ugyanis hatalmas adatmennyiségeket képes elemezni gyakorlatilag percek alatt, ami az embereknek korábban akár hónapokig tartó kutatást jelentett.
Detektívmunka az ókorban
A Google Deepmind által fejlesztett Ithaca pedig a történészeknek segít: ez egy olyan mély neurális hálózat, amely az ókori feliratok és töredékes szövegek helyreállításában, datálásában és földrajzi azonosításában nyújt áttörő segítséget. A mély neurális hálózat egy olyan mesterséges intelligencia modell, amely az emberi agy működését mintázza, és három vagy több rétegből áll. Mivel az évszázadok során a kőbe, agyagba vagy fémbe vésett ókori dokumentumok jelentősen erodálódtak, így a kutatók munkája rendkívül nehéz. Önmagában az Ithaca 62 százalékos pontossággal képes helyreállítani a sérült szövegeket, a szövegezés és a nyelvjárás alapján pedig 71százalékos pontossággal állapítja meg, hogy az adott felirat az ókori világ melyik régiójából származik. Az igazi áttörés viszont az együttműködésben rejlik: önállóan dolgozva a történészek pontossága átlagosan 25 százalék körül mozog, az Ithacával közös munka során viszont 72 százalékra ugrik. Az MI a rejtett mintázatokat látja át rövid idő alatt, a történészek pedig a történelmi szaktudást adják hozzá.
Titkok a festmények alatt
Az MI a művészettörténészek munkáját is szuper-asszisztensként segíti. A neurális hálózatok képesek megtanulni egy adott festő ecsetvonásainak textúráját, ritmusát és nyomását, így nagy fokú pontossággal szűrik ki a hamisítványokat. Az MI rejtett rétegeket is segít feltárni, azaz olyan vázlatokat vagy korábbi festményeket, amelyeket a művész később lefestett. Így fedezték fel, hogy Pablo Picasso A vak ember étele című festménye alatt egy másik alkotás is megbújik: egy szív alakot formázó akt. A mű Picasso úgynevezett kék korszakában született, a karrierje elején. A kutatók szerint ekkoriban szegény volt, ezért úgy készített új művet, hogy az előzőt átfestette. Az akt szabad szemmel láthatatlan volt, a mesterséges intelligencia azonban be tudta azt azonosítani úgy, hogy a festményt rétegekre bontotta.
A sportpálya szélén
Ma már számtalan okosfitnesz eszközzel javíthatunk a teljesítményünkön, de milyen lenne, ha sportolás közben valaki a sérülésveszélyt előre jelezné nekünk? Egyes profi klubok a mesterséges intelligenciával ma már erre is képesek: amikor egy játékos terhelési és élettani adatai átlépnek egy kritikus határt, a rendszer azonnal jelez az edzői stábnak. Az MI emellett a taktika kidolgozásában is szerepet kap: több száz mérkőzés videó anyagát képes átnézni rövid idő alatt, felismerve az ellenfél rejtett taktikai mintázatait vagy éppen a gyenge pontjait. Meccs közben pedig élőben elemzi a játékosok fáradtságát és pozíciós hibáit, segítve a vezetőedzőt a cserék időzítésében.
Amikor az MI illatokat komponál
És végül valami, amire talán senki nem gondolna: az elmúlt években a mesterséges intelligencia a parfümiparban is alaposan felforgatta a dolgokat. Az emberi parfümőröket nem váltja ki, de társalkotóként segít nekik. A hagyományos parfümkészítés akár hónapokig tartó kísérletezésből áll. Az olyan MI-eszközök, mint az IBM és a Symrise által fejlesztett Phylira viszont pillanatok alatt képesek elemezni több millió korábbi illatformulát és piaci trendet. Ez alapján új illatkombinációkra tesznek javaslatot, vagy kiszámítják az összetevők ideális arányát.
A fejlesztés ma már neurológiai adatokra is támaszkodik: kutatók és márkák elektródákkal mérik a tesztelők agyi aktivitását a különböző illatok szaglása közben. Az MI elemzi ezeket az adatokat, majd olyan formulák megalkotásában segít, amelyek bizonyítottan érzelmeket váltanak ki, mint például magabiztosságot, nyugalmat vagy boldogságot. Az olyan platformok pedig, mint az EveryHuman által létrehozott Algorithmic Perfumery online kérdőívek, személyiségjegyek, sőt akár a felhasználó kedvenc zenéi alapján alkotnak egyedi illatprofilt, amit egy automata robot az üzletben azonnal össze is kever.
