A Föld teljes vízkészletének mindössze 3 százaléka édesvíz. Ennek is jelentős része a sarki jégtakaróban található, így valójában alig 0,5 százaléka alkalmas fogyasztásra. Ebből a nagyon is véges mennyiségből iszunk, fürdünk, termeljük meg növényeinket és itatjuk állatainkat. Továbbá ebből locsoljuk kertünket, növényeinket is. Nagyon nem mindegy tehát, hogyan gazdálkodunk vele.
Mekkora a vízlábnyomod?
Az úgynevezett vízlábnyom jelzi azt a vízmennyiséget, amit közvetlenül elfogyasztunk, vagy amit egy termék vagy szolgáltatás előállítása igényel.
Jellemzően a fejlett országok vízlábnyoma a legnagyobb, ahol naponta átlagosan fejenként 3000 liter vizet is elhasználnak. Magyarországon egy személy vízlábnyoma jóval kisebb, átlagosan napi 2055 liter.
Miből áll össze fogyasztásunk? Hazánkban átlagosan naponta 110 liter vizet használunk fel közvetlenül. Ebben benne van a folyadék, amit megiszunk, a fürdővíz, amivel mosakodunk, a mosogatás, a takarítás, a WC-öblítés stb. Emellett jelentős szeletet hasít ki a locsolás is.
Becslések szerint egy kertes házban élő család a nyári hónapokban a vízfogyasztása 20–30 százalékát öntözésre fordítja. Sőt, kánikulában ennél jóval magasabb is lehet az arány.
Sivatagot csinálunk
Fenti tényező több szempontból is kihívást jelent. Egyrészt az ellocsolt víz általában ugyanolyan ivóvíz, mint amit a házban is használunk, ami tehát a számlánkat is alaposan megdobhatja. Másrészt melegebb napokon a megnövekedett fogyasztás a hálózatot is megviselheti – és ahogyan néhány területen már tapasztalhattuk – akár átmenetileg a vízellátást veszélyezteti. Egyes előrejelzések szerint a jelenlegi vízgazdálkodás mellett (melyben persze sokkal hangsúlyosabb a szántóföldi öntözés szerepe) Magyarország bizonyos részei elsivatogosodhatnak.
Ráadásul a hagyományos öntözőrendszerek elég pazarlóak is. Permetezős locsoláskor a víz jelentős része – akár ötven százaléka (!) – soha nem éri el a növényt, mert hamarabb elpárolog a levegőben vagy a talajon.
Az érem másik oldala, ami ráadásul még nagyobb pocséklás is: az a túlöntözés. És akkor még nem is említettük az olyan problémákat, hogy a növények vízigénye évszakonként változhat, hogy a túl nagy nyomás földbe döngölheti a leveleket, ami egyenes út a betegségekhez, vagy hogy milyen nehéz elérni a teljes lefedettséget.
Kertészkedni is okosan
Fűnyíró robot, gyomszedő robot, intelligens meteorológiai állomás, talajvíz szenzor – számos technológiai megoldás létezik már arra, hogy kertünket okosabban műveljük. Csokorba szedtünk már néhány olyan intelligens kerti szerszámot is, melyek megkönnyíthetik az olykor izzasztó kerti munkát. Azonban, ha az ellocsolt vízen spórolunk, azzal a pénztárcánknak és a környezetnek is jót teszünk. Ebben pedig utánozhatatlan segítséget nyújtanak az okos-öntözőrendszerek.
Ezekkel a hagyományos locsolókhoz képest a párolgást akár 10 százalékra, a teljes vízfogyasztást pedig 50–70 százalékkal csökkenthetjük.
Hogyan működnek? Legfontosabb képességük, hogy csatlakoznak egy online meteorológiai állomáshoz, – netán saját ilyennel rendelkeznek – ahonnan begyűjtik az időjárás-előrejelzési adatokat. Ha nagy valószínűséggel eső közeleg, akkor akár az utolsó pillanatban elhalasztják a locsolást. Ezen felül figyelik a hőmérsékleti értékeket – melegebb idő esetén növelik, alacsonyabb fokoknál csökkentik a kijuttatott víz mennyiségét. Telefonos alkalmazáson keresztül természetesen bármikor manuálisan is irányítható a rendszer.
Az applikáció ennél is fontosabb feladata azonban, hogy részletesen beállíthatók a kert paraméterei, akár apró részletekre kiterjedően. Meghatározható például:
• a talaj típusa
• a növény típusa
• a terület árnyékossága
• a terület lejtése.
A rendszer folyamatosan tanul, így a kalkulált adatok, valamint az előzmények, így például a becsült talajnedvesség alapján a legoptimálisabban állítja be az öntözés időtartamát és a felhasznált vízmennyiséget. Az alkalmazásban emellett követhető a locsolási történet, vagyis visszaidézhető, összehasonlítható és szükség esetén módosítható, hogy mikor és mennyit öntözünk.
Néhány praktika
Az okos-öntözőrendszer mellett van néhány egyszerű praktika is, amellyel csökkenthetjük kerti vízfogyasztásunkat. Összeszedtünk öt tippet, melyek segítségével kertünk környezetbarát lehet:
- 1. Gyűjtsük össze az esővizet! Egy 40–50 négyzetméteres felületről havi szinten akár 1000 liter vizet nyerhetünk.
- 2. Használjunk mulcsot! A talajtakarással jelentősen csökkenthető a párolgás.
- 3. Ne burkoljunk! A szilárd burkolat miatt viszont kevesebb víz jut a talajba.
- 4. Korán reggel locsoljunk! Így kevesebb víz párolog el, és a leveleken maradó vízcseppek sem okoznak napégést.
- 5. Nem golfpálya! A rövidre vágott pázsit 17-szer kevesebb vizet képes tárolni, mint ha magasabb gyep, fák és cserjék díszítenék kertünket.
