Már meg sem lepődünk, amikor a nyári fesztiválokon egy-egy drón elszáll a fejünk felett, vagy ha az M7-es autópályán vezetés közben megpillantunk egyet, ahogyan az elhaladó autókat kémleli. Felhasználási területük egyre szélesebb, már rég túlmutat a kezdeteken, sőt az esetek túlnyomó többségében csak a hadi- vagy szórakoztatóipari alkalmazásuk volt jellemző.
Az agráriumban például a növények fejlődését figyelik vagy permeteznek, de akár pásztorkutyaként is megállják a helyüket. Továbbá, a katasztrófák által sújtott térségekbe életmentő gyógyszereket vagy nehezen megközelíthető baleseti helyszínekre defibrillátort szállítanak. A madártávlatot közel hozzák és olyan helyekről is tudnak adatot gyűjteni, ahová az ember csak nagy nehézségek, sok idő és magas költségek árán jutna el. A dróntechnológia, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás mesterhármasa pedig még inkább kitágítja az iparágat.
a globális drónpiac értéke 2030-ra az előrejelzések szerint
Pilóta-e a drónpilóta?
A drónpiac töretlen növekedéséhez nem fér kétség. Jól mutatja ezt az is, hogy az elmúlt évek alatt egy új szakma is kiépült, hogy a terület igényeit kiszolgálja. A fent felsorolt alkalmazási eseteken túl például épületinformációs modellezésre, 3D pontfelhők készítésére használja már az építőipar. A földmérési és térképészeti iparágban nemcsak hővizsgálatoknál, hanem 2D vagy 3D ortomozaikus térképek készítéséhez is használják. Ezenkívül még légi ellenőrzésre vagy épp hibák detektálására az embertől elzárt, veszélyes területeken is bevetik ezeket a pilóta nélküli járműveket.
Mivel a drónok hatalmas, sokszor kezelhetetlen mennyiségű adatok gyűjtésére képesek, bizony nem árt, ha ezek feldolgozásánál besegít a mesterséges intelligencia. Az ipari drónok alkalmazásához ráadásul pilótaengedély szükséges. A törvények és szabályok betartását az EASA (Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége) felügyeli, hogy a légi közlekedés – történjen az pilótával vagy pilóta nélkül – minden esetben a legbiztonságosabb lehessen.
Nem játék – drónszabályozás itthon
Az Európai Unió 2019-ben léptette életbe az egységes drónszabályozásra vonatkozó rendeletét, melyhez Magyarország 2021. február 10-én csatlakozott. A szabályozás szerint még a szabadidős felhasználású drónok esetében is kötelező a regisztrációs eljárás, ha
- felszállótömegük 120 grammnál több,
- képi- vagy hangfelvétel rögzítésére (tehát adatgyűjtésre) alkalmasak,
- a pilótától 100 méternél messzebb is képesek repülni,
- az európai irányelvek szerint nem számítanak játéknak.
Még szigorúbb a szabályozás a munkavégzésre (például szállításra, embertömegek feletti felvételek készítésére) alkalmas eszközök esetében, amikor a használathoz már különböző engedélyekre, biztosításra is szükségünk van. A lakott területen kívüli repüléseknél minden esetben kötelező a mydronespace applikációban történő regisztráció, ahol nemcsak valós időben követhetjük a pilóta nélküli járművünket, hanem minden olyan fontos információt is megtalálunk, amely az adott légtér használatára vonatkozik.
A Lechner Tudásközpont munkatársai tavaly Magyarország több világörökségi és kulturális szempontból nagy jelentőségű helyszínét is bejárták, hogy drónfelvételek segítségével elkészíthessék az építmények digitális ikreit. Ezek a későbbiekben megrongálódás vagy megsemmisülés esetén nagy segítséget fognak jelenteni a restaurálás és helyreállítás folyamatában.
A drónok szíve a szenzor
Amilyen picik, épp annyira sokoldalúak. Ezek a Bosch szenzorai, amelyek a drón szíveként több feladatot is ellátnak egyszerre. Felelnek a drón stabilitásáért, a tűpontos irányításért, ráadásul extrém környezeti viszonyok között is helyt állnak. Mégis a legjobb bennük, hogy olyannyira aprócskák, hogy a drónok súlyát egyáltalán nem befolyásolják – s mint tudjuk ebben az iparágban ez igazán kardinális tényező.
