Skip to main content
 
Okoseszköz

A környezeti katasztrófák többségénél már szenzorok kongatják a vészharangot

2023.05.08 No Comments 12 perc olvasási idő
A környezeti katasztrófák többségénél már szenzorok kongatják a vészharangot

Földrengés Törökországban, özönvízszerű esőzések Dél-Floridában, tornádó Los Angelesben, aszály az Alföldön. Szinte nap mint nap számolnak be a hírek újabb és újabb természeti katasztrófákról, és szakértők szerint a klímaváltozás hatásai miatt a jövőben egyre több extrém időjárási jelenség várható. A technológia sem rest azonban, IoT-megoldások tucatjai igyekeznek előrejelezni, megelőzni és ha már megtörténik, akkor menedzselni a katasztrófákat és következményeiket.

Pusztító árvizek, aszályok, extrém meleg és hideg

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint 1980 óta több mint 2,5 millió ember életét követelték a természeti katasztrófák. A legtöbb haláleset az aszályokhoz (mintegy 650 000), áradásokhoz (körülbelül 58 700) és extrém hőmérsékleti értékekhez (55 736) köthető. Ezzel együtt 1970 és 2019 között mintegy harmadára csökkent a természeti katasztrófák miatti halálozási ráta.

Az ENSZ adatai szerint a környezeti kockázatok és a szerencsétlenségek miatti halálesetek 91 százaléka történik a fejlődő országokban, míg a Világbank 82 százalékra teszi azoknak az arányát, akik alacsony vagy közepes jövedelmű országban történt katasztrófában lelték halálukat. Ez azonban azt is jelzi, hogy gazdasági tényezők is hozzájárulnak a katasztrófák pusztításához, viszont megfelelő beruházásokkal, például technológiai fejlesztésekkel, elkerülhetőek vagy jobban menedzselhetőek lennének a pusztító viharok, az áradások vagy a tűzvészek.

Pusztító árvizek, aszályok, extrém meleg és hideg
Pusztító árvizek, aszályok, extrém meleg és hideg

Az állati előrejelzés is működik

Az IoT-megoldások teljesen megváltoztathatják, hogyan gondolkodunk a katasztrófákról. A valós idejű adatok szenzorokon keresztüli gyűjtésével lehetővé válik a korai tűzfészkek detektálása, amellyel elkerülhetőek a kiterjedt erdőtüzek, a gyors vízszintemelkedések, amely életmentő lehet, hiszen segítségével elkezdődhet az emberek gyors evakuálása a térségből, valamint a földrengések és a vulkanikus aktivitás korai detektálása.

Az állati előrejelzés is működik

Habár a földrengés előrejelzésében a kutatók szerint az állatok még mindig jobbak, mint a műszerek – legutóbb a törökországi földrengésnél detektálták, hogy egy kutya hangos vonyítással igyekezett figyelmeztetni az embereket a veszélyre. Sőt korábban több földrengésnél is megfigyelték, hogy a macskák, a kutyák, a lovak és a madarak nyugtalanul viselkednek a katasztrófa előtt és igyekeznek biztonságos helyre menekülni.

Az állati előrejelzés is működik

Árvizek és erdőtüzek

Árvizek és erdőtüzek esetén azonban már elég jól működnek a korai előrejelző-rendszerek, és ilyen megoldásokat a Bosch is sikeresen fejleszt. A Dryad erdőtűz-előrejelző rendszerben elhelyezett, Bosch gyártmányú környezeti érzékelő a világ első olyan füstérzékelője, amelyik mesterséges intelligencián alapuló algoritmust használ és amelyiket erdőben vetnek be korai tűzriasztó eszközként. Továbbá már 2018-ban a Las Vegas-i szórakoztató-elektronikai kiállításon (CES) mutatta be azt a digitális árvízfigyelő rendszert, amely ultrahangos szenzorokkal és kamerákkal a víz másodpercenként ellenőrzi a folyók és tavak vizének sebességét, vízszintjét és az áramló víz mennyiségét. Sőt, a korai előrejelző-rendszerek olyannyira jól működnek, hogy az ENSZ szerint azokban az országokban, ahol sikeresen bevetettek hasonlók, nyolcadjára csökkentette a katasztrófákból származó halálozások számát.

2027
év végéig tart a világszervezet a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetséggel (ITU) közösen meghirdetett nagyszabású programja, amelynek keretében 2027-ig minden országot igyekeznek korai előrejelző-rendszerrel felszerelni.

Életmentő adatok és drónok

Mentést segítő drónokat, üzenetküldő vagy geolokalizáló szolgáltatásokat évek óta használnak a katasztrófavédelem területén, és ezek a rendkívül hasznos fejlesztések egyre hatékonyabbá teszik a mentést. Ráadásul drónokkal az olyan térségekbe is eljuttathatják a gyógyszereket, ennivalót vagy takarókat a mentőegységek, amelyek teljesen el vannak vágva a külvilágtól.

Életmentő adatok és drónok

A Siren Marine nevű IoT-cég hajókat és csónakokat szerel fel nyomkövetővel és így egy-egy áradás, hurrikán vagy szökőár esetén tudni lehet, merre járnak a hajók, sőt a vízen rekedt járművekért így azonnal el is indulhatnak a mentők. A RapidSOS nevű IoT-cég pedig olyan vészhelyzeti megoldásokat kínál, amely automatikusan és folyamatosan értesíti a mentőcsapatokat egy katasztrófa esetén a kritikus információkról és lokációs adatokat küld a megfelelő embereknek.

Siren Marine

Már az Alföldet tavaly sújtó aszályokhoz hasonló, extrém szárazságra is használnak itthon előrejelző rendszereket, habár a szenzorokon alapuló, a talaj víznedvességét mérő összekapcsolt eszközök még váratnak magukra világszerte. Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Szegedi Tudományegyetem kutatói kifejlesztettek egy új, napi bontású aszályindexet, melynek eredményeit itt lehet követni. Azért reméljük, hogy idén nyáron alacsony értékeket mutat majd.

Alföld

Iratkozz fel hírlevelünkre!