Nagyot változott az internet az elmúlt néhány évtizedben. Hogy mekkorát és mit tartogat még a jövő? Cikkünkből kiderül!
Emlékeznek még a jó öreg „betárcsázós” internetre? Mikor még luxusnak számított a világháló, és néhány napra nyugodt szívvel ott lehetett hagyni a számítógépet, ha le akartunk tölteni egy filmet? Csupán néhány évtized telt el, mégis nagyot változott azóta a világ.
Hogy mekkorát? Nézzük a magyar adatokat!
1
48
86
Ne legyenek kétségeink! Az elmúlt két esztendőben tovább növekedett a trend.
Bárhol, bárkinek
Becslések alapján a bolygónkat behálózó rendszer összességében már 4,6 milliárd embert köt össze, ami a teljes népesség 59,6 százaléka. Arányaiban az Egyesült Arab Emírségekben, Dániában és Svédországban a legelterjedtebb az internethasználat. A sor végén pedig Észak-Korea áll: a remeteállamban csak a kiváltságosak nyerhetnek bepillantást a világhálóba.
Az internet azonban már a fekete kontinensen sem számít akkora luxusnak, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Ami azt illeti, a becslések szerint a szub-szaharai térségben majdnem annyi embernek van okostelefonja, mint bekötött áramellátása.
Gyors, gyorsabb, még gyorsabb
De az internet nemcsak elterjedtebb lett, hanem sokkal gyorsabb is. Míg a ’90-es években a villódzó-pittyegő modemek még szabványosan 28,8 kbps adatátviteli sebességgel izzadtak, addig manapság már 300 Mbps szélessávú internetelérést is hozzávágnak az otthoni felhasználókhoz, azaz a gyorsaság több mint tízezerszeresére nőtt. Sőt, ha egyelőre borsos áron is, de elérhető akár 10 Gpbs szolgáltatás is. Ebben a tekintetben az élen egyébként Szingapúr áll, 245,5 Mbps átlagos letöltési sebességgel, de hazánk is az előkelő 8. helyre futott be átlagosan 193,8 Mbps-mal.
A sebességgel együtt pedig a lehetőségek tárháza is kitárult. Ma már szinte „mindenre is” használható a világháló, és a járványhelyzet megmutatta, hogy talán még annál is többre, mint eddig gondoltuk.
Mit hoz a jövő?
Vajon meddig tarthat még a robbanásszerű növekedés? Mi vár ránk a jövőben: még széleskörűbben elérhető és használható, még sebesebb hálózat? Ilyen bővülés mellett néhány évtized múlva a világ teljes népessége felcsatlakozhat a hálózatra – már, ha akar – és még a technológia is tartogat tartalékokat a gyorsulásra.
”Egy korábbi cikkünkben Tim Berners-Leet idéztük arról, hogyan képzeli el a jövőt. „Az internet atyja” a Bosch-nak arról beszélt, hogy a közösségi média használatának optimalizálása, az abban kezelt adatok védelme a világháló fejlesztésének egy módja, de a mérnök-informatikus nagy várakozásokkal tekint a dolgok hálózata (Web 3.0, IoT) rejtette lehetőségekre is.
Tim Berners-Leea világháló megálmodója
A Pew Research Center amerikai kutatóintézet pedig összesen 530 szakértőt, kutatót, fejlesztőt és vezetőt kért meg arra, hogy nézzenek a kristálygömbjükbe: hogyan képzelik el az internetet 2069-ben? A jó hír: a válaszadók 72 százaléka derűlátó volt, 25 százalék vélte úgy, hogy rosszabbak lesznek a dolgok, és csak alig 3 százalék gondolta, hogy semmi lényeges nem fog változni a világhálóval kapcsolatban. Anélkül, hogy a több mint félezer véleményt idéznénk, csokorba szedtünk néhány témát, amely köré csoportosíthatók a jóslatok. És Ön, hogy látja 2069-et?
Reménykedő víziók:
- Az internethasználat ugyanolyan mindent átható és létszükség lesz, akár az oxigén. Tökéletes összekapcsolódás lesz a norma, amelyből talán lecsatlakozni sem lehet.
- Az internetes technológia segít, hogy az emberek tovább és egészségesebben éljenek. A tudományos fejlesztések még jobban elmossák a határt ember és gép között.
- A mesterséges intelligencia átveszi az ismétlődő, veszélyes vagy fizikailag mérgező munkákat, hogy az emberek több időt tölthessenek kikapcsolódással.
Aggodalmas víziók:
- Egy elit fogja irányítani az internetet, hogy megfigyelje és irányítsa az embereket, akiket közben szórakoztatással köt le, hogy elvonja a tömegek figyelmét.
- Az összekapcsolt jövőben az ember elmagányosodik, képtelenül arra, hogy közvetítő nélkül normális kapcsolatokat teremtsen társaival.
- Az emberiség jövője kibogozhatatlanul a természet jövőjéhez kapcsolódik. Nincs második bolygónk, drasztikus változások nélkül fél évszázad múlva az emberi élet létezése is kérdéses.
