Magyarországon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy csak megnyitjuk a csapot, és már tiszta vízhez is jutunk. Sajnos korántsem mindenhol ilyen természetes ez.
Az ENSZ világ vízkészleteit monitorozó legfrissebb jelentése szerint 2022-ben 2,2 milliárd ember, a Föld népességének 27 százaléka nem fért hozzá biztonságos ivóvízhez.
Messze a szub-szaharai Afrikában a legrosszabb helyzet, ahol még mindig csak a népesség 31 százalékának megoldott a vízellátása.
Ráadásul abban is óriási különbségek vannak, hogy ki mennyi vizet használ. Ennek mérésére vezették be az úgynevezett vízlábnyom kifejezést, amely azt a vízmennyiséget jelzi, amit közvetlenül elfogyasztunk, vagy amit egy termék vagy szolgáltatás előállítása igényel. Jellemzően a fejlett országok vízlábnyoma a legnagyobb, ahol naponta átlagosan fejenként 3 000 liter vizet is elhasználnak.
Magyarországon egy személy vízlábnyoma jóval kisebb, átlagosan napi 2055 liter.
Mi folyik itt?
Habár hazánkban 100 százalékos a biztonságos ivóvíz lefedettsége, ez nem jelenti azt, hogy a csapvíz olykor ne tartalmazhatna egészségtelen vagy kellemetlen anyagokat. Ilyenek lehetnek például a leggyakrabban:
- a klór, az ólom, a vas, az arzén, a mangán vagy a mikroműanyagok,
- a mezőgazdaságban használt nitrátok, illetve gyomirtók és növényvédők,
- esetleg gyógyszermaradványok, hormonok,
- baktériumok, vírusok és gombák.
Fontos hozzátenni, ahogyan a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásában olvasható, illetve a Semmelweis Egyetem szakértője is hangsúlyozza: Magyarországon az ivóvíz a leggyakrabban vizsgált élelmiszerünk, amit a hatóságok évente legalább négy alkalommal ellenőriznek.
Hazánkban a nyersvíz és a hálózatra bocsátott víz minősége kiváló, fogyasztásra tökéletesen alkalmas.
A nem megfelelő, vagy rosszul karbantartott víztisztítók pedig akár ronthatják is a vezetékes víz mikrobiológiai minőségét.
Víztisztítás okosan
Aki mégis bizalmatlan a csapvíz tisztaságával kapcsolatban, netán zavarják a kellemetlen mellékízek és -szagok, vagy egyszerűen csak lágyabb vízre vágyik, annak megoldást jelenthetnek a konyhai víztisztítók. Ezek legegyszerűbb formája a kancsós megoldás, de szerelhetők közvetlenül a csapra, illetve a konyhapultba is víztisztító eszközök. Működésük is többféle technológián – például mechanikai, kémiai, biológiai szűrés, visszaosztó ozmózis – vagy akár ezek kombinációján alapul, így hatékonyságuk is igen változatos.
A beépíthető készülékek továbbfejlesztett verziója az okosvíztisztító. Egyes típusok képesek monitorozni a víz minőségét – többek között a szennyezőanyagokat, a pH-értéket, a hőmérsékletet vagy az áramlási sebességet – és az alkalmazáson keresztül valós idejű visszajelzést adnak ezekről az adatokról. Szélsőséges esetben az applikáció figyelmeztet, hogy ne fogyasszuk a vizet, bár erre aligha kerülhet sor, hiszen mint fentebb írtuk, a magyarországi ivóvíz alapvetően jó minőségű.
Ennél is fontosabb tulajdonságuk, hogy figyelemmel kísérik a készülék, továbbá a szűrők állapotát. Figyelmeztetnek arra, ha valamelyik már időtartama végéhez közeledik, ezért kevésbé hatékony. Ennek köszönhetően a kihasználtság maximalizálható. Egyes modellek még az újrarendelésben is segítenek. A szűrők cseréje, sőt a készülék beszerelése egyébként roppant egyszerű; bárki képes elvégezni otthon.
További előnyük, hogy nyomon követik a fogyasztásunkat, ami különösen hasznos akkor, ha odafigyelünk napi vízbevitelünkre. Egy okoskulaccsal kombinálva garantált a tökéletes hidratáltságunk. Igaz, bemutattuk már a víztisztító kulacsot is, amellyel bármelyik patakból vagy tóból ivóvizet varázsolhatunk. Segítségével nincs szükség több liternyi vízzel készülni és élő víztárolóként szenvedni végig magunkat a túraútvonalakon.
A víztisztító rendszerekkel búcsút inthetünk a palackozott ásványvizeknek, jobb esetben az üdítőknek is. Egyes modellek ugyanis képesek arra, hogy a víz ásványi anyag tartalmát megőrzik, vagy beállításaink szerint utólag adagolják – így tényleg semmi értelme ásványvizekre költeni. Patronnal vagy szódagéppel még buborékos vizet is könnyen készíthetünk. Egy kis szörppel felhúzva pedig bármelyik üdítőnél frissítőbb italt kapunk. Ez egyrészt költséghatékony, hiszen sokkal olcsóbban kijövünk, mint boltban vásárolt italokkal. Másrészt környezetkímélő, mivel nem terheljük a környezetünket a műanyag palackokkal.
Csak Magyarországon napi négymillió PET-palackot használunk el, melyek jelentős részét ásványvizes- vagy üdítősüvegek adják. Az óceánokba pedig évente nyolcmillió tonna hulladék kerül, akár Magyarországról is.
Sok csepp a tengerben
Vízkészleteinket egyébként:
- 72 százalékban a mezőgazdaság,
- 15 százalékban az ipar,
- 13 százalékban a háztartások használják fel.
Saját részünk tehát a legkisebb, viszont erre tudunk közvetlenül hatással lenni. Miből áll össze saját fogyasztásunk? Hazánkban átlagosan naponta 110 liter vizet használunk fel közvetlenül. Ebben benne van a folyadék, amit megiszunk, a fürdővíz, amivel mosakodunk, a mosogatás, a takarítás, a WC-öblítés stb. Emellett jelentős szeletet hasít ki a locsolás is. Ha tehát tudatosabban nyúlunk a vízhez, okosabban locsolunk, okosabban iszunk és főzünk, takarékoskodásunkkal mi is hozzátehetünk néhány cseppet a tengerhez.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a sok okosmegoldás akkor ér sokat, ha rendszerszinten kapcsolódnak össze. Ennek már a várostervezésnél kellene kezdődnie, ahogyan több okosvárosban is teszik: például a zöldtetőkkel, vagy az intelligens csapadékvíz-kezeléssel.
