Jóllehet a gyapotot, az alumíniumot vagy épp a műanyagot számos technológiai terület alkalmazza, és mindennapjainkat el sem tudjuk képzelni például egy kényelmes pamutpóló vagy a jégkrémes dobozok ételtárolóként történő újrahasznosítása nélkül, az éghajlatra gyakorolt hatásuk viszont jó okkal vitatott. Az is jellemző ezekre az alapanyagokra, hogy sokoldalúan hasznosíthatók, de felhasználásuk mégiscsak jelentősen korlátozott. Az additív gyártás, melynek egyik szelete a 3D nyomtatás (sokan keverik is a két technológiát – a szerk.), azonban már évek óta ötvözi a különböző alapanyagokat. Az eredmény pedig szuperelasztikus, biztonságos, összetett és olyannyira variálható anyagok, melyeket többek között nemcsak az élelmiszer- vagy az elektronikaiiparban, hanem akár az egészségügyben vagy a divatban is bevethetnek. Mutatjuk a legérdekesebb fejlesztéseket!
Nitinol – Mind közül a legokosabb?
Nem is gondolnánk, hogy már 1932-ben felfedezték az első alakemlékező ötvözetet. A svéd fizikus, Arne Ölander arany-kadmium párosa volt az első, mely a hűtés után deformálódott formáját melegítés során újra felvette. Bár a nitinol, mely mozaiknevét az alapjait adó NIkkel és TItán után, valamint annak a laboratóriumnak (Naval Ordnance Laboratory, USA) a kezdőbetűiből kapta, ahol 1961-ben felfedezték, 1970-ben került forgalomba, a mai napig az egyik legismertebb és legsokoldalúbb alakemlékező ötvözet.
Az új gyártási technológiáknak köszönhetően a nitinolt és továbbfejlesztett változatait, egyre nagyobb sikerrel alkalmazzák az egészségügyben. Míg kezdetben főként az orvostechnikai eszközök alapanyagát adta, addig manapság már szép eredményeket érnek el neurotechnológiai vagy elektrofiziológiai alkalmazásával. Megtalálható többek között katéteres szívpumpákban, testbe épített érzékelőkben, szemészeti, idegsebészeti vagy robotvezérelt precíziós műszerekben, vagy akár viselhető okoseszközökben.
Ráadásul manapság már az is lehetséges, hogy mesterséges szálakból a szövetek pótlására vagy a sérülések gyógyítására implantátumokat szőjenek. A gyártás során itt is különböző anyagokat, például polimereket vagy nitinolt használnak a rugalmas formák létrehozására.
Nem nyeli el a tűz
Az élet számos területén a tűzvédelmi előírásokat a legnagyobb körültekintéssel kezelik, ezért kiemelten fontos, hogy bizonyos termékek esetében már az alapanyagok is rendelkezzenek hő-, láng- vagy épp tűzálló tulajdonsággal.
A Formlabs nemrég mutatta be első önkioltó anyagát. A gyantát kifejezetten a repülőgépipar, a közlekedés és az elektronikai ipar alkatrészeihez fejlesztették ki, amelyeknek meg kell felelniük a gyúlékonyságra vonatkozó tanúsítványoknak.
Ultraprecíz 2-foton polimerizációs (2PP) 3D nyomtatással eddig nem lehetett hőálló alkatrészeket előállítani. Az osztrák Up-Nano és Cubicure cégek olyan strapabíró műanyagot fejlesztettek ki, amely rendkívül magas hőállósággal rendelkezik, hiszen képes a méretét 300 Celsius fokig is megtartani. Így már az elektronikai iparban is lehetséges a tűzbiztos mikro-3D nyomtatás.
Paparazzibiztos darabok
Az ISHU ruházati és használati termékei olyan speciális anyagból készülnek, amelyek több ezer nanogömb kristályt tartalmaznak. Ezek visszaverik a vaku fényét a kamerába, ennek során pedig olyan képek és videók készülnek, amelyeken a termék viselője elsötétül. Ennek eredményeképp például a sál vagy épp a telefontok látható az elkészült fotón vagy videón. A paparazzik megtévesztésére ezért előszeretettel használják a filmsztárok vagy zenei előadók.
