A humanoid és a félhumanoid robotok világa évről-évre egyre izgalmasabbá válik. Ezek a gépek, amelyek képesek az emberi formát és mozgást utánozni, a technológiai fejlődés csúcsát képviselik, és egyre több területen bevetésre kerülnek, például az egészségügyben, a szórakoztatóiparban, a gyártásban, de akár már zsaruként, papként vagy szakácsként is helyt állnak. Sőt, gyakran fejlett mesterséges intelligenciával is kiegészítik ezeket, hogy az emberekkel interakcióba tudjanak lépni.
Félhumanoid és humanoid – fejlesztések az elmúlt évből
A tavalyi év igencsak bővelkedett a robottechnológiai innovációkban. A Softbank Robotics vállalat Peppert, a félhumanoid robotot, amelyet az emberekkel való interakcióra terveztek, még tovább fejlesztette: most már képes érzékelni az emberi érzelmeket, és adaptálni magát a felhasználói igényekhez. A Hanson Robotics Sophiája pedig az első olyan humanoid robot, amely állampolgári jogokat kapott Szaúd-Arábiában. Fejlett arcfelismerési technológiával rendelkezik és az érzelmeit is ki tudja fejezni.
A Pudu Robotics is bemutatta legújabb fejlesztését, egy olyan félhumanoid robotot, ami a fejlett mobilitást és az ügyességet kombinálja. A robotot egy emberhez hasonló felsőtesttel, robotkarokkal és egy minden irányban mozgó alvázzal szerelték fel. 165 cm magas és közel 45 kilogrammot nyom, 50 fokban képes kinyúlni, a bionikus karok pedig akár 10 kilót is képesek felemelni. Akkumulátorral működik, így több mint nyolc órán át képes folyamatosan dolgozni. A vállalat szerint ezek a tulajdonságok segítenek majd neki abban, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtson a liftek működtetésében, a tárgyak szállításában és mozgatásában vagy a szortírozási és a felszolgálási feladatok ellátásában. Amellett, hogy a robot megérti az összetett forgatókönyveket és reagál rájuk, a mesterséges intelligenciának köszönhetően képes folyamatosan tanulni és idővel finomítani a működését.
Az 1X vállalat tavaly júniusban mutatta be az otthoni használatra tervezett Neo Beta humanoid robotját, amely a mesterséges intelligenciának köszönhetően önállóan elvégzi a ház körüli feladatokat. Magassága és súlya egy átlagos emberével megegyező: közel 168 cm és 66 kiló. A robot a saját súlyának kétszeresét (132 kg) fel tudja emelni, közel 20 kilogrammot képes cipelni és akár 7,5 mérföld/órás sebességgel futni. A többi humanoid robothoz képest a legszembetűnőbb tulajdonsága a formatervezése (azaz ahogyan a vállalat honlapján közétette: „bio-ihletésű dizájnja”), amely lehetővé teszi, hogy biztonságosan dolgozzon az emberek mellett.
A technológiában élen járó Japán – robotok az egészségügyben
Az elmúlt évtizedekben Japánban folyamatosan nőtt a robotok alkalmazása. Nemcsak a turisták által kedvelt robotkávézókban vagy a gyártásban állnak szolgálatban, de egyre többször segítenek az idősotthonokban is. Az olyan rutinfeladatok, mint például a betegek emelése vagy a gyógyszerek adagolása mellett mára a funkciók széles skálájában alkalmaznak robotokat. A társasági és szórakoztatási feladatoktól kezdve az életjelek megfigyelésén keresztül, az egészségügyi szakemberekkel való kommunikáció megkönnyítéséig vagy éppen a rehabilitációs gyakorlatok és a kognitív zavarokkal küzdő személyek támogatásáig számos feladatban az emberek segítségére vannak.
A közelmúltban a japán kormány még aktívabb szerepelt vállat az egészségügyi szektor fejlesztésében. A kórházi és ápolási létesítmények megkeresésére létrehoztak egy platformot, amelynek feladata a robotok tervezése és gyártása kifejezetten az egészségügy számára. Mivel a japán népesség egyre öregszik, idővel egyre kevesebb aktív munkavállaló fog dolgozni, ezért a humanoid vagy a félhumanoid robotok még fontosabb szerepet fognak játszani az idősek változó igényeinek kielégítésében.
Mit gondolnak a magyarok a humanoid robotokról?
Jóllehet a magyarok háromnegyede ismeri a humanoid robottechnológiát, azonban úgy gondolják, hogy 10 éven belül mégsem ez fogja meghatározni az életünket. A magyar lakosságot a mesterséges intelligenciához hasonlóan a robotokkal kapcsolatban is kétségek gyötrik. A Bosch Tech Compass nemzetközi reprezentatív felméréséből kiderült, hogy 16 százalékuk mondta azt ugyanis, hogy a humanoid és a szolgáltató robotok pozitív hatással lesznek az életünkre, ugyanakkor százból
magyar mégis tart ezektől. Ellenben a mesterséges intelligenciával, amellyel kapcsolatban a magyarok több mint fele véli úgy, hogy az MI-vel való együttműködés a következő évtizedben a mindennapjainkra a legnagyobb hatással lesz.
Érdekes az is, hogy szinte minden második magyar úgy gondolja, hogy az MI által vezérelt humanoid robotok a legtöbb olimpiai sportágban világrekordot dönthetnek a jövőben. Világszinten ez az arány magasabb, 55 százalék. Sőt nem csupán az Olimpián remekelhet az MI, hanem a nemzetközi eredményhez hasonlóan (45%) a magyar lakosság 43 százaléka szerint akár a Nobel-díjat is elnyerheti a jövőben.
A humanoid és a félhumanoid robotok valóban izgalmas és jövőbe mutató technológiák, amelyek folyamatosan formálják a társadalmunkat és az ipart. Ahogyan fejlődik a technológia, várhatóan egyre inkább beintegrálódnak a mindennapjainkba, ezáltal pedig új lehetőségeket és kihívásokat teremtenek, főleg az emberi interakciók terén. A jövő robotjai már itt vannak, és bár fenntartásokkal kell közelítenünk a velük való együttéléshez, a potenciáljuk hatalmas.
