Ha napjainkban talán még nem is érezzük a hatását, a mesterséges intelligencia az egészségügyi szektornak is hatalmas lendületet adott az elmúlt években.
Egy kanadai startup adta ki például az első jelentést egy vuhani járványról még napokkal az Egészségügyi Világszervezet előtt. A mesterséges intelligenciát használták Németországban, hogy a lélegeztetőgépeket hatékonyabban tudják elosztani az országban még az első hullámok idején. Rengeteg tanulmány jelent meg arról, hogyan lehet mesterséges intelligencia alapú technológiákat használni radiológiai leletek elemzésére, a betegek prioritizálására (triage), a súlyos COVID-osok kiszűrésére, újfajta gyógyszerkombinációk azonosítására és a sor egyre csak bővül. A mesterséges intelligencia használata elkerülhetetlennek látszik az orvoslás fejlesztésében és az egészségügy hatékonyabbá tételében. Sőt, a támogatott valóság technológiájából igencsak sokat profitálhat a szektor.
Különbség AR és AR között
Az Assisted-Reality (támogatott valóság) nem jelent egyet az Augmented-Reality (kiterjesztett valóság) kifejezéssel, jóllehet átfedés azért van a két technológia között. Míg a támogatott valóság egyet jelent a felhasználó látóterébe kivetített információkkal, mindezt akár kihangosított verzióban, mégis abban különbözik leginkább a kiterjesztett valóságtól, hogy nem változtat azon, amit a felhasználó lát, csak egy plusz információréteget ad a perifériás látásához.
Hogyan illeszthetők be ezek az eszközök az orvoslás jövőjébe?
A PWC tanulmányából kiderül, hogy a VR- és AR-alapú termékek és szolgáltatások, legyen szó virtuális, támogatott vagy kiterjesztett valóságról, a becslések szerint 2030-ra 1,5 billió dollárral járulhatnak hozzá a világgazdasághoz. Az elemzés szerint az AR- és VR-technológiák csak a globális egészségügyi szektorban mintegy 351 milliárd dollárral növelik a GDP-t. Mutatjuk azonban azt az irányt, ahol ezeknek az eszközöknek az egészségügyi szektoron belül a fejlesztők jelentős szerepet szánnak.
A diagnózistól a vizitig
Az AR-adatszemüvegek segítségével az asszisztensek is megállapíthatják a betegek diagnózisát. Ha például az orvos vagy szakorvos épp nincs a rendelőben, a szemüvegen keresztül láthatja a beteg legfontosabb adatait, és telefonálás helyett ezen keresztül távolról konzultálhat az asszisztenssel.
A viziteken általában a kórház több munkatársa is részt vesz, és betegszobáról betegszobára járnak az orvosok, a medikák, nővérek vagy akár gyógyszerészek. Nincs azonban mindig szükség arra, hogy minden szakember a helyszínen legyen. Egy gyógyszerészt például több órára is leköthet egy-egy vizit, bár valójában csak egy-két betegnek van szüksége a támogatására. A jövőben nem lesz szükség a jelenleg csak papír alapú betegkartonok utólagos digitalizálására sem, hiszen ezek az intelligens adatszemüvegek beépített szkennelési és átviteli funkcióval is rendelkeznek.
Az AR-megoldás nemcsak a betegek adatainak digitalizálását és a távoli szakdiagnosztika pontosságát teheti hatékonyabbá, hanem a munkaerő felosztását is intézményen belül.
Forrás: www.oppo.com
Az előadótól a műtőszobáig
Fenti forgatókönyvekhez hasonlóan az AR-szemüveg arra is alkalmas lehet, hogy a műtétet végző orvos távolról konzultáljon egy másik szakemberrel. Emellett az AR-megoldások teljesen új lehetőségeket nyitnak meg a hallgatók képzésében: az előadások alatt a hallgatók a szemüvegen keresztül a műtétet is végigkísérhetik, hiszen a szemüveg azt a képet is kivetítheti, amelyet a műtétet végző orvos lát.
Jóllehet a technológia már adott, az elfogadásra és a bevezetésre még várni kell. Egy azonban biztos: az AR-megoldások a nem is annyira távoli jövőben az orvosi és kórházi látogatások szerves részét fogják képezni.
