Egyre olcsóbbak és okosabbak a napelemek

Beruházni egy napelemes rendszerbe még mindig nem olcsó, de valószínűleg gyorsabban megtérül a befektetés, mint gondolnánk.

Magyarország legnagyobb részén az éves napsütéses órák száma meghaladja a kétezret. Habár a tikkasztó nyári kánikula közepette olykor talán beérnénk kevesebbel, azért szerencsések vagyunk itt Európa közepén. Nyugat-Skóciában például csak ritka égi tüneményként bújik elő, és még fele ennyit sem süt a Nap, a „ködös Albion” sem véletlenül érdemelte ki a jelzőjét. Márpedig a napsütés nem csupán a mezőgazdaságnak, az egészségünknek, no és nem utolsó sorban kedélyünknek hasznos, de egyre fontosabb energiaforrás is. Ráadásul sosem merül ki, várhatóan csillagunk még jó ötmilliárd évig ontja magából az energiát.

Árzuhanás

Az elmúlt 5-10 esztendőben, az egész világban nagyon dinamikusan növekedett a megújuló energiaforrások kapacitása, az utóbbi években már többet építettek ezekből, mint új fosszilis – és atomerőművekből. Elsősorban a nap – és szélenergia tört előre, a terjedés fő mozgatórugója, hogy drasztikusan zuhantak az árak, különösen, ami a napenergiát illeti.

Az elmúlt évtizedben nagyjából negyedére csökkent egy háztartási napelemes rendszer ára is, egy családi házat ellátó, 2,5 kW-os rendszert kulcsrakészen már akár egymillió forintból be lehet üzemeltetni.

Ez azért még mindig elég borsos összeg, így joggal merül fel a kérdés: megéri?

A világhálón már számos napelem kalkulátor elérhető, így könnyen kiszámolható, hogy mennyi idő alatt térül meg a beruházás. Általánosságban elmondható, hogy körülményektől függően a napelem akár 10-20 év alatt visszahozza a befektetett pénzt. A környezetbarát technológia terjedésének felpörgetésére ráadásul állami támogatások is igényelhetők, jellemzően nulla százalékos kamatozású, de visszatérítendő hitelek formájában.

A napelemes rendszereket ma már legalább 25-35 évre tervezik, így bőven kiszolgálják megtérülésük idejét. Mivel mozgó alkatrész nincs bennük, így karbantartási költségük is alacsony, és jellemzően garanciálisan javíthatók.

Monokristályos vagy polikristályos napelemet válasszunk?

Bonyolítja a helyzetet, hogy nem mindig könnyű kiigazodni a különféle napelem típusok útvesztőjében. Technológia alapján a két alapvető fajta a vékonyfilm-rétegű és a kristályos napelemek, utóbbiak tovább bonthatók monokristályosra és polikrisályosra. Ezek költsége, hatásfoka, teljesítménye eltérő, de nem lehet kijelenteni, hogy egyik jobb lenne a másiknál.

Látható tehát, hogy mindkét típusnak megvannak az erősségei és gyengeségei, nem lehet egyértelmű győztest kikiáltani közülük. Legjobb, ha a döntéshez szakember segítségét kérjük, aki a körülményeket, helyi, egyedi adottságokat is figyelembe véve is mérlegel.

A leggyengébb láncszem

A napelemes rendszerek telepítésekor ugyancsak fontos szempont a megfelelő inverter kiválasztása is. Ez az a szerkezet, amely a napelem által termelt egyenáramot a villamos hálózatnak megfelelő váltóárammá alakítja át, valamint jelzi a termelt energia mennyiségét is. Egy rendszerben azonban minden egyes modul más teljesítménnyel rendelkezik, az eltérések pedig teljesítményvesztést okozhatnak. A hagyományos inverter használatával a leggyengébb modul, például szennyeződés vagy árnyékolás miatt minden más modul teljesítményét is lecsökkenti.

Ezzel szemben egy okos napelem inverternél a rendszer minden eleme a maximumot adja, a „leggyengébb láncszem” nem húzza magával a többit is. Ezáltal a legtöbbet hozhatjuk ki a berendezésekből.

És még többet. A napelemeket vagy napkollektorokat ma már akár fűtésre vagy meleg víz előállítására is használhatjuk.