Ki ne álmodozott volna már arról, hogy egyszer a párizsi Montmartre negyedbe költözik és portréfestőnek áll? Utazik Zazie-val a metrón vagy sétál Ady-val a Szajna partján? Habár Párizst a legtöbben a 19. századi mivoltjában képzelik el, mára a fények városában a történelem a hipermodernnel keveredik, az Art Deco bejáratok és az évszázados metróállomások mellett irodaházak és tömblakások magasodnak. A zöld felületek és az intelligens megoldások sokáig nem is jellemezték a városképet, 2014-ben azonban radikális fordulat következett be. Azóta okospadok, intelligens világítórendszerek, rengeteg kerékpársáv, a jövőben pedig fotoszintetizáló épületek lephetik el a francia fővárost.
Okosodik és zöldül a franciák büszke fellegvára
Nem véletlen, hogy Párizsra a legtöbben hagyományos és fennkölt stílusában gondolnak, a francia főváros a nagy sugárutak és patinás századelős épületek óta a 21. század elejéig egyáltalán nem a progresszív várostervezésről, hanem sokkal inkább a hagyományőrzésről volt híres. Aztán 2014-ben megválasztották polgármesternek Anne Hidalgót és minden egy csapásra megváltozott Párizs több mint kétmillió lakosa számára.
2015-ben elindították a Smart and Sustainable Paris, vagyis az „Okos és fenntartható Párizs” kezdeményezést, amelynek része a Vincent Callebaut építész által megálmodott Smart 2050 projekt. A nagyszabású és ambiciózus tervek olyan felhőkarcolókat vízionálnak, amelyek rengeteg intelligens energiatermelési technikát kombinálnak az épületek energiaigényének csökkentésére, és arra ösztönzik lakóikat, hogy minél inkább környezetbarát módon éljék mindennapjaikat.
Forrás: https://vincent.callebaut.org/
Ökológiai szemléletre csábít emellett a 15-perces város koncepciója is, amelynek értelmében megpróbálnak több olyan épületkomplexumot létrehozni, ahol nem válnak el egymástól élesen az irodaházak, a lakóházak és az apróbb üzletek, ezáltal csökkentve az ingázásra fordított időt és költségeket, valamint a közlekedésből származó kibocsátást. A cél, hogy bárki számára 15 percen belül elérhetővé váljon a munkahely, az iskola vagy éppen a zöldséges. Ezen felül ösztönzik a kerékpár-használatot, és a francia főváros azzal a vakmerő tervvel állt elő, hogy 2024-től kezdve kitiltják a dízelautókat, majd 2030-tól a benzines autókat is a városból.
Forrás: https://vincent.callebaut.org/
Fotoszintetizáló épületek és energiájukat megtermelő világítórendszerek
A zöldítésben mindenesetre az intelligens innovációk és a forradalmi technológiai megoldások is óriási szerepet játszanak. Például a korábban említett Vincent Callebaut néhány futurisztikus felhőkarcolójának külsejét zöld növényekkel borítanák, hogy javítsák a levegő minőségét és tompítsák a közlekedő járművek által kibocsátott gázok hatásait. Sőt, az úgynevezett Mangrove Tornyokat olyan bőrrel vonnák be, amelyet fényérzékeny elektrokémiai bevonatot alkotó, egyedi sejtek alkotnának, amelyek képesek befogni a napfényt és azt elektromos árammá alakítani. A Fotoszintézis Tornyokat pedig olyan biohomlokzatokkal tervezik szigetelni, amelyek bioüzemanyagot termelnek.
Forrás: https://vincent.callebaut.org/
Ezeknek a futurisztikus épületeknek a közelébe a párizsi önkormányzat pedig parkokat és filofényeket, vagyis intelligens turbina-lámpa rendszereket tervez telepíteni. Ez utóbbiak olyan okos megoldásokat jelentenek, amelyek megtermelik maguknak a világításhoz szükséges energiát, és magáról a világításról is gondoskodnak egyben.
Okospadokkal az élhetőbb urbánus élményért
Párizs mindenesetre igyekszik kihasználni az előzőekhez képest szinte már hagyományosnak tűnő, IoT-megoldások előnyeit is. Amellett, hogy a francia főváros is használ okos parkolási rendszereket és közlekedési megoldásokat, forgalomba helyeztek különféle okospadokat is. A hagyományos padokat Bluetooth-kapcsolatra képes, alacsony energiafelhasználású szenzorokkal szerelték fel, amelyek passzív módon gyűjtenek adatokat. Ezek a kis szenzorok akár évtizedekig is működnek töltés nélkül, és megjegyzik, amikor Bluetooth-kapcsolatra képes telefont maguknál tartó járókelők ülnek le a padra.
Ezek az adatok megmutatják a várostervezőknek, Párizs melyik pontjára érdemes további padokat telepíteni, melyek lehetnek problémásak, vagy igényelnek-e esetlegesen tisztítást vagy bármilyen beavatkozást – vagy adott esetben azt is, melyiket tulajdonították el. Így a város könnyebben megőrizheti saját tulajdonát. Ezt hívják igazán win-win helyzetnek.
