Arkhimédész, az ókor egyik legnagyobb természettudósa és matematikusa i.e. 236-ban feltalált egy emelőszerkezetet, melyet az építkezésekhez és teherszállításhoz vetettek be állati erő felhasználásával. Ezt a kezdetleges gépezetet egy tárcsa működtette, mely a kötelet egy csörlődobra tekerte fel, amihez rögzítve képesek voltak az emberek az építőanyagot egyik pontról a másikra eljuttatni – ez a ma ismert lift egyik első dokumentált példája. Az emberek még hosszú ideig lépcsőkön közlekedtek, de a felvonók alapműködését ez az elv adta az elkövetkező 2000 évben.
A 18. századi Franciaországban a maira emlékeztető egyszemélyes kabinos felvonót – melyet „repülő székként” emlegettek – már kényelmi eszközként használták, XV. Lajos részére építették a Versailles-i kastélyba. Ezt követően pár évtizeddel később Szentpéterváron, a Téli Palotában is megjelent az első felvonó szerkezet. Angliában a 19. században értek el áttörést, amikor megépítették az első, hidraulikus elven működő darabot.
Az újítások ellenére sokáig fennmaradt a veszély, hogy a biztonsági kötél elszakadása esetén a lift lezuhan. Erre a problémára talált megoldást az amerikai Elisha Graves Otis világhódító találmánya. Ő ismerte fel, hogy a liftek nélkülözhetetlen tartozéka a biztonsági fék. Az Otis Lift Company találmányával 170 évvel ezelőtt forradalmasította az építészetet, nagyban hozzájárult a modern városok növekedéséhez, átalakította az emberek életét és munkáját. Az elektromos lift az 1930-as évektől terjedt el igazán, de fejlesztésük máig tart.
Magyarországon a legrégebbi múltra visszatekintő felvonóval egy budapesti bérház büszkélkedhet a Ferenciek terén, ez körülbelül 125 évvel ezelőtt került be a helyére. A matuzsálemi korú lift a mai napig problémamentesen szállítja a lakókat egyik emeletről a másikra, és bár többször szorult felújításra, javításra, illetve a fülkét is kicserélték már, a szerkezete még eredeti, az 1900-as évek előtt telepített gépezet.
Az utasokra és a liftre is figyel
A dubaji Burdzs Kalifa 828 méterével nemcsak a világ legmagasabb, de az egyik legokosabb épülete is. A toronyban 57 lift, 162 emelet között, elképesztő 10 m/s sebességgel közlekedik. El lehet képzelni, hogy egy ilyen nagyszabású rendszer milyen összetett vezérlési mechanizmust igényel. Nem csoda, hogy már a Burdzs Kalifa is okos felvonórendszert használ. Ezeket különösen a nagy forgalmú épületekben lehet jól hasznosítani, kulcsfontosságú képességük ugyanis a forgalomelemzés és a forgalomsűrűség optimalizálása.
Azaz felmérik az adott épületben az utazási szokásokat és tökéletesítik azt, csökkentve a várakozási időt és az esetleges torlódásokat, hogy az utasforgalom még hatékonyabbá váljon. Lényeges fejlesztés még a központi vezérlés, mellyel az üzemeltetők távolról, valós időben is nyomon követhetik az intelligens felvonórendszerek állapotát, teljesítményét és igénybevételüket. Így az esetlegesen felmerülő problémákra gyorsabban reagálhatnak, és találhatnak megoldást.
A liftek ráadásul okosíthatók: a Bosch okosliftjei például már bármilyen meglévő, korábban telepített felvonórendszerhez hozzárendelhetők. Az üzemeltetőt segíti, hogy a megfigyelésekről egyéni jelentés készíthető és tárolható, továbbá a liftek beállításainak távvezérlésű módosítására is lehetőséget nyújtanak. Biztosítva a háborítatlan működést, különböző előre telepített érzékelők felelnek az alkatrészek állapotának megóvásáért. Ezek képesek még azelőtt érzékelni és jelezni a központi irányítási rendszer felé a rendellenességet, hogy azok ténylegesen meghibásodnának. Így a megelőző karbantartás, tartozékjavítás vagy -csere csökkentheti azt az időt, mikor a felvonó nem működik.
Szezám tárulj: az okoslift biztonságos és takarékos
Az intelligens felvonók összekapcsolhatók a létesítmények beléptetőrendszerével, így a biztonság érdekében hitelesítést kérhetnek. Személyazonosságunk igazolása után pedig a felvonórendszer megtervezi a legegyszerűbb útvonalat, hogy az utazás a legrövidebb ideig tartson. Ez különösen hasznos fejlesztés azokban az irodaházakban, kereskedelmi épületekben, ahol több nagy felvonócsoportot építettek ki.
Ha azonban az adott napon kisebb az utasforgalom, egy úgynevezett ECO-üzemmód lép működésbe, ami úgy tervezi meg az útvonalakat, hogy a várakozási idő ne minimális, hanem észszerű legyen: tehát nem fog rendelkezésre állni az összes felvonó, csupán annyi, ami a kiegyensúlyozott terheléshez ideális. Ez pedig, mondani sem kell, jelentős energiamegtakarítást eredményez.
Ezen felül az energiatakarékosság jegyében úgy alkották meg ezeket a lifteket, hogy a süllyedésük során feleslegesen keletkező energiát villamos energiává alakítsa, mely akár a világítást vagy a szellőzőrendszert is képes működtetni.
Ma már a legtöbb modern építménybe belépés előtt sorompón keresztül kell átjutni. Különböző kulcskártyák használatával nem csupán a beléptetés megoldott, de az azonosítás is szinkronizálható a liftrendszerrel. Betáplálható, hogy melyik emeletre szeretnénk eljutni, így belépés után azonnal megkezdhető az utazás, minimalizálva a várakozási időt és garantálva a gyors célba érést. A beléptetés akár okostelefonnal is vezérelhető WiFi vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül.
Az már csak hab a tortán, hogy a legmodernebb liftek hanggal is vezérelhetők, sőt akár saját kedvenc slágereinket is hallgathatjuk az unalmas, monoton liftes zenék helyett.
