Csúcsforgalomban több százezer biciklis lepi el a várost, a helyiek úszómedenceként használják a kikötőt, hulladékhővel fűtik az otthonokat és szenzorokkal mérik a forgalom sűrűségét. Ismerkedjen meg Koppenhágával, a világ legokosabb városával.

Világszerte több mint ötszáz város közül, több mint húszezer, technológiával és várostervezéssel foglalkozó újságíró megkérdezésével állította össze az EasyPark Csoport az okos városok listáját (Smart Ciy Index), amelynek legelőkelőbb helyét 2017-ben Koppenhága foglalhatta el. A rangsor 18 kategóriában vizsgálta a településeket. Nem csupán az egy főre jutó okostelefonok számát vagy az ingyenesen elérhető WiFi-hálózati lefedettséget mérték, hanem azt, hogy a fenntarthatóság és a technológia-használat hogyan szövi át a városlakók mindennapi életét, és hogyan teszi lehetővé azt, hogy az okosmegoldásokkal fenntarthatóbb közlekedés, mobilitás, üzleti szféra és egészségesebb környezet teremtődhessen.
A dán főváros rendkívül magas pontszámokat ért el a kormányzás digitalizációja, az okos épületek száma, a lakosoknak a város életében való részvételi hajlandósága, az üzleti ekoszisztéma sokszínűsége vagy az okostelefonok penetrációja, valamint a zöld energia és a közlekedés fenntarthatósága terén.

A kerékpár minden korosztály számára valós közlekedési alternatíva

Rangos elismerések, ambiciózus célkitűzések

Ez egyáltalán nem csoda, hiszen Koppenhága régóta rendkívül sokat tesz azért, hogy fenntartható és digitalizált 21. századi várossá avanzsáljon. A helyi erőfeszítések eredményeképp Észak Párizsát már 2014-ben Európa zöld fővárosává választották, és 2017-ben az EasyPark Csoport immár második alkalommal tüntette ki a világ legokosabb települése címmel. És hogy minek is köszönheti Hans Christian Andersen városa a sorozatos elismerést?
Olyan nagyszabású célkitűzéseknek, mint az, hogy 2025-ig Koppenhága nullára csökkenti a széndioxid-kibocsátást. Ennek érdekében a dán főváros masszív szélturbina-építési programba, tiszta energiaforrásokkal üzemelő buszok vásárlásába, és a kerékpáros közlekedést elősegítő infrastruktúra kialakításába kezdett. Emellett a város vezetése az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan szigorú szabályokat hozott. Például a kivitelezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy 2020-ra az összes újonnan épülő épületnek nulla legyen a széndioxid-kibocsátása.

Az Adveøre erőmű Koppenhága határában helyezkedik el, és villamos energiát, központi fűtést gyárt a városnak. Ez az egyik legmodernebb és leghatékonyabb a maga nemében.

Biciklizés a csúcsforgalomban, úszás a kikötőben

Az eredmények pedig nem várattak sokáig magukra. Koppenhágának a világon az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó széndioxid-terhelése: kevesebb, mint két tonna fejenként. Ezen kívül az ingázók számát tekintve a dán fővárosban az egyik legnagyobb, összesen több mint hatvan százalék a kerékpárral közlekedők aránya. Csúcsforgalomban több mint kétszázezer biciklis lepi el a főváros több száz kilométer hosszú kerékpárútjait. És itt már nem csupán a hagyományos városi kerékpárok kerülnek elő: a dánok körében népszerűek a triciklik, a teherszállító biciklik, sőt az elektromos kerékpárok is. Ez utóbbi alkatrészeinek gyártásában kiemelt szerepet vállalt magára a Bosch, amelynek neve szinte elválaszthatatlanul összekapcsolódik az e-bike fogalmával.
Koppenhága kevésbé látványos, ugyanakkor rendkívül fontos fejlesztései közé tartozik, hogy a dán erőművekben keletkezett hulladékhővel a világ legnagyobb távhőhálózatán keresztül fűtik az otthonokat, és a város kikötőjéből származó vízzel hűtik az irodákat, szállodákat vagy bevásárlóközpontokat. Sőt, az Északi-tenger a település körül olyan tiszta, hogy az utóbbi években a koppenhágaiak egyik kedvenc időtöltése lett az úszás a kikötőben.

A kerékpározás életforma Koppenhágában.

Adat áll a háttérben

És hogy mindez hogyan jöhetett létre? Természetesen adatokkal és összekapcsolt technológiákkal. A koppenhágai városvezetés által támogatott Copenhagen Connecting projekt követi a Wi-Fi hálózatot használó okostelefonok, okoskütyük, biciklik, buszok és autók mozgását, majd a közlekedés optimalizációja és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében elemzi az összegyűjtött adatokat.
A tervek szerint a jövőben a parkolórendszerek, közlekedési lámpák, önkormányzati épületek, elektromos autók töltőállomásai is rákapcsolódnak a rendszerre, hogy optimalizálják az épületek energiafelhasználását vagy épp megkönnyítsék a lakosoknak a parkolóhelyek megtalálását. Szenzorokkal segítik majd a hulladékszállítást és a szennyvíz-elvezetést is. Sőt, Kierkegaard városa nemrég a Massachussetts Institute of Technology (MIT) egyik kutatóközpontjával együttműködésben egy olyan okoskerékpár fejlesztésébe kezdett, amelynek szenzorai valós időben küldenek adatokat mind a biciklisnek, mind a városfejlesztőknek a levegő szennyezettségéről és a forgalom sűrűségéről.

A dán fővárosban néhány éve annyira tiszta a kikötőnél a tengervíz, hogy a helyiek nyugodtan úszhatnak benne

Iratkozz fel hírlevelünkre!