A marhahús Rolls-Royce-ának is nevezik, mert olyan ritka, minőségi, és nem utolsó sorban drága – ez a kobe. De mi teszi olyan különlegessé a japán luxussteaket?
A mítosszal ellentétben nem az, hogy a jószágok komolyzenét hallgatnak, miközben masszírozzák és sörrel itatják őket.
Sokkal inkább az állatok különleges genetikai állománya, a prémium tenyésztési módszer, a szigorú ellenőrzési rendszer. No és a kiváló marketing.
De kezdjük az elején: mit is nevezünk kobe marhának? Japánban bő 150 évvel ezelőtt kulturális és vallási okokból nem fogyasztottak húst. Ám a szigetállam nyitásával, a nyugatiak érkezésével a steakre is megjelent az igény, ezért tenyészállatok híján az igavonó jószágokra fanyalodtak. Viszont kiderült, hogy a vastag szőrű, erős csontozatú wagyu (ejtsd: vagjú) – amelynek szó szerinti jelentése: japán marha – húsa valójában vörös, csodálatosan márványozott, és nagyon finom. Ezek után kezdték el a mai Kóbe kikötőváros környékén étkezési célokra is tenyészteni az állatot.
Made in Japan
Igazi kobe marhát azóta is csak Japánban tartanak, azon belül is Hjógo tartomány északi részén, Tadzsima környékén. A besorolás feltétele, hogy a jószágoknak itt kell születniük, nevelkedniük, majd itt is kell őket levágni, átlagosan harminc hónapos korukban. Húsukat íz, porhanyósság, puhaság és márványozottság alapján osztályozzák, és kizárólag a legmagasabb kategóriájú áru, évente mindössze 3-5 ezer hústermék kaphatja meg a kobe pecsétjét.
Ez tehát azt jelenti, hogy az állat életében még nem lehet feltétlenül tudni, hogy kobe marha lesz-e belőle. Az viszont bizonyos, hogy a luxussteaket csak nagyon ritkán exportálják külföldre. Az állatok Japánon kívüli szaporítása is tilos, ezért az országon kívül legfeljebb kobe-stílusú húsokat kóstolhatunk. Ennek ellenére a márka világszerte jól ismert, például még Kobe Bryant elhunyt NBA-sztár is erről kapta a nevét.
Forrás: https://wagyushop.com/
egy kilogramm kobe steak ára akár
150
egy kobe marha ára akár
10
Szakértők szerint a különleges minőség legfőképpen az egyedi génállománynak, a bőséges és tápláló takarmánynak, valamint a szinte mozgásmentes életmódnak köszönhető.
A tökéletes steak titka nemcsak a húsban, de a megfelelő sütésben is rejlik. Japánban általában egyszerűen tűzforró vaslapon, minimalistán csak sóval és borssal fűszerezve fogyasztják a világ legdrágább steakjét.
Belülről figyel
De talán még a marhahúsok Rolls Royce-a is szintet léphetne, ha alkalmaznák a „tehenek internetét”. Nem csalás, nem ámítás; a smaXtec osztrák technológiai vállalat fejlesztésével már a csordát is „hálózatba lehet kapcsolni”.
Nem kell hozzá más, csak egy nagyjából tenyérnyi szenzorkapszula, amely belülről figyeli meg a jószágot. Szó szerint: a készüléket az állat – ha nem is önszántából, de csak egy kis kellemetlenség árán – lenyeli.
A gyomorban az érzékelő aztán figyeli a marha testhőmérsékletét, a PH-értékét, a kérődzését, a vízfogyasztását, de még a mozgását is.
Az adatokat a jeladó egy központi egységbe továbbítja, amely folyamatosan monitorozható a számítógépen vagy telefonos alkalmazásban. Sőt, a program figyelmeztet a gyanús eltérésekre is.
Milyen előnyöket kínál a „tehenek internete”?
- Időt spórol meg a gazdának, hiszen távolról is a hét minden napján, a nap 24 órájában ellenőrizheti a jószágait.
- Akár napokkal előre, még a látható tünetek előtt jelzi a betegségeket, mint amilyen például az emlőgyulladás.
- A beteg állat így korábban elkülöníthető, nem fertőz meg másokat, egyúttal gyorsabban kezelhető.
- Akár 70 százalékkal csökken az antibiotikumok használata.
- Egészségesebb és jobb minőségű a termék, legyen szó húsról vagy tejről.
A csorda „hálózatba kapcsolására” más kísérletek is akadnak. Fejlesztettek és Magyarországon is forgalmaznak már például olyan füljelzőt, amely tárolja a jószág legfontosabb adatait, mint amilyen a születési dátuma, a gyógyszerezése vagy a súlya. Ezek az alkalmazásból bármikor lehívhatók, és segítenek annak eldöntésében, hogy az állat mikor érett vágásra vagy éppen mikorra várható az ellése.