Skip to main content
 
Mobilitás

Adattengerben autózunk

2018.09.05 No Comments 8 perc olvasási idő

Egyre többen fogadják el, hogy a jövő – sőt, sok esetben már a jelen – személyautói egyben komoly számítógépek is. Teljesítményük alaposan túlszárnyalja az asztali és hordozható PC-k tudását. Bejegyzésünkben érdekes adatokkal bizonyítjuk ezt, amelyek egyben segítenek megérteni az okos- és önvezető autók fejlődését is.

Az okosjárművek fejlesztéséről a legtöbb gyártó és technológiai cég folyamatosan kommunikál, ritkán látni azonban konkrét adatokat. A Bosch több nagy autógyártóval is együtt dolgozik a magasabb szintű, immár teljesen automatizált jármű megalkotásán. Ezeknek a projekteknek bizonyos részfeladatai teljesen függetlenek egymástól, maga a technológia azonban a legtöbb esetben közös alapokon nyugszik.

A jövő így nézhet ki: Amikor szükség van az autóra egy okostelefonos applikáció segítségével odahívjuk. Ezt követően eldöntjük, hogy mi vezetünk, vagy csak élvezzük az utazást.

Persze a vezérlőszámítógépek nem újkeletűek az autókban. Az 1970-es évektől, a befecskendezőrendszerek megjelenésétől megtalálhatók voltak az autókban. Teljesítményük már akkor is mérhető volt a kor számítástechnikai színvonalához. Az IT-szektor fejlődésével aztán egyre több funkciót lehetett az autókba telepített miniszámítógépekre bízni. Blokkolásgátló és menetstabilizáló rendszerek vezérlése, hőmérsékletszabályozás, vagy épp még pontosabb üzemanyagbefecskendezés – elsősorban ezekre használták a mérnökök az egyre nagyobb teljesítményű mikroszámítógépeket. Aztán az elmúlt két évtizedben egyre több lett belőlük az autókban és megnyílt a lehetőség a sokkal bonyolultabb műveletek elvégzésére is. Hogy a technológia mennyit fejlődött, azt jól mutatja a Bosch és a Daimler közös, Prometheus névre hallagató projektje. Ennek keretében az 1980-as években önvezető furgont épített a két cég. A viszonylag nagy méretű járműre azért volt szükség, mert a rakteret teljesen kitöltötte a kábelezés és a vezérlőszámítógép, amelyet két klíma hűtött. Mai szemmel ez már akár viccesnek tűnhet, ha viszont hozzátesszük, hogy a Prometheus már akkor képes volt önállóan közlekedni bizonyos autópálya és autóútszakaszokon, egészen más megvilágításba kerül a dolog. A Daimler szoros együttműködése azóta is megvan, sőt a mesterséges intelligenciával felvértezett önvezető autón is közösen dolgozik a két vállalt.

A Prometheus projekt keretében több önvezető autó is épült, közúton azonban a ez volt a legsikeresebb. A vezérlő és adatrögzítő számítógépek azonban kitöltötték a raktér jó részét.

A két cég a közös munkába nemrég bevont egy harmadik felet is, az Nvidia hardvergyártó személyében. A korábban grafikus chipeket gyártó vállalat évek óta fejleszt és készít autóipari megoldásokat, a Drive Pegasus névre keresztelt rendszere akár az ötös szintű önvezető autó (ebben már se kormány, se pedálok nincsenek) kiszolgálásához is megfelelő. Az integrált mestereséges intelligencia képes úgynevezett mély tanulásra és e mellett akár százbillió számítási műveletet végez el másodpercenként. Sokaknak ez még talán nem sokat mond, ha azonban hozzátesszük, hogy ez nagyságrendileg annyi, amennyit hat szinkronizált átlagos asztali számítógép tud ma, akkor jól érzékelhetővé válik, milyen komoly teljesítményről is van szó.

Az Nvidia Pegasus platformja megszégyeníti számítási teljesítményben a komolyabb asztali számítógépeket is

Az önvezető autók esetében persze a legfontosabb a biztonság. Egyrészt épp az emberi hibalehetőségeket szeretnék a fejlesztők kiszűrni velük, másrészt sem szoftveres, sem hardveres hiba nem okozhat vészhelyzetet a jövő autójában. Éppen ezért kell a komoly hardver mellé hasonlóan biztos operációs rendszert készíteni. A szoftveres és hardveres oldal is redundáns felépítésű lesz a Bosch tervei szerint, vagyis a párhuzamosan üzemelő hardverek és operációs rendszerek állandó kontroll alatt tartják majd a járművet. Így egy esetleges meghibásodás nem okozhat gondot. A számítási kapacitás mellett ez óvatosság sem a véletlen műve, hiszen óriási adatmennyiséget kell feldolgoznia az önvezető autónak. Csupán egyetlen sztereó videókamera 100 gigabájt adatot generál egyetlen kilométer megtétele alatt. Ehhez jönnek még az ultrahang-, lidar- és radarérzékelők információi, amelyeket egy adafúzió után kell feldolgoznia a rendszernek. Ez a művelet 20-500 milliszekundumot vesz igénybe, amely az emberi tapintáshoz hasonlítható leginkább. Az emberi agynak ugyanis épp annyi időre van szüksége, hogy feldolgozza a tapintási érzést.
Természetesen ez a nagy számítási kapacitás jelentős hőtermeléssel is jár, amire a mérnökök már a fejlesztés során gondoltak. A megoldás az aktív folyadékhűtés, amely a járműben egyébként is megtalálható a belsőégésű, vagy épp a hibrid/elektromos hajtásrendszer, illetve akkumulátorpakk hűtése miatt.

Rengeteg adat érkezik amelyek gyors feldolgozása létfontosságú

Van azonban olyan fontos tényező is, amely alaposan megkönnyítheti az önvezető járművek dolgát, ez pedig nem más, mint az előre tekintés, vagy ha úgy tetszik a felkészülés. A Bosch három évvel ezelőtt saját adatfelhő-szolgáltatást készített. Ebben számtalan hasznos információt képes tárolni és szinkronizálni a kapcsolódó járművekkel. A szabad parkolóhelyeket éppúgy, mint a menet adatokat, vagy a jármű paramétereit.

A példa kedvéért vegyünk egy esős autópályafelhajtót, amelyet mellett egy otthonról elszökött kutya keresi a hazavezető utat, majd az autó számára egy frissen kialakított sávelhúzással terhelt pályaszakasz következik.

A jármű itt rögzíti és szinkronizálja a menetstabilizáló rendszer adatait, a kamerakép alapján detektált kutyát, a sávelhúzást és az emiatti sebességkorlátozását. Ezek alapján a legközelebb arra közlekedő autó már tudja mennyivel kell mérsékelnie a sebességét, hogy ne csússzon meg, lassabban közelíti meg a kutya miatt veszélyes szakaszt és időben lassít a sebességkorlátozás előtt.

Minden információ hasznos lehet, ezeket az adatfelhővel szinkronizálva tudják hasznosítani a járművek

Az ilyen jellegű előre tekintés már a négyes szintű önvezető autóknál is elvárt, ez ugyanis már ahhoz is kell, hogy a rendszer megállapítsa: képes önállóan közlekedni a kijelölt útvonalon. Bár az eddig leírtakból látszik, hogy autózás közben adattengerben fürdünk, amíg nincs kellő mennyiségű jármű a felhőhöz kapcsolódva, addig is szükség van információkra. Éppen ezért a Bosch külső forrásokból (például időjárási információkat), illetve vezető által irányított járművekből is importál adatokat. Hiszen a fény és esőszenzor működése, a táblafelismerő-rendszer, a menetstabilizáló adato mind-mind hasznosak ezekben a járművekben is. Mérnökeink szerint nagyságrendileg 20 millió jármű csatlakozására van szükség ahhoz, hogy Európa 80000 kilométernyi autópályahálózatát lefedje az adatfelhő. Ez az európai gépjárműeladásokat figyelembe véve akár 1-2 év alatt is meglehet, onnantól pedig rohamosan nő majd az adatmennyiség ami az önvezető autók elterjedését is felpörgetheti.

Iratkozz fel hírlevelünkre!