Az ipari szektor átalakulásának kulcsa 2025-ben az ipar 5.0, amely az ember és a technológia együttműködésére épít. Míg korábban az ipar 4.0 az automatizálásra és a digitalizációra koncentrált, az új paradigma az emberi kreativitás és a problémamegoldó képesség kiaknázását helyezi előtérbe.
A fejlett technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), a kiterjesztett valóság és az IoT, lehetővé teszik az intelligens termelési folyamatokat, miközben a robotok már nem az emberi munkaerő helyettesítésére szolgálnak, hanem annak támogatására. A gyárakban kollaboratív robotok végzik a precíz és ismétlődő feladatokat, így az emberek az összetettebb döntéshozatalra és a kreatív munkát igénylő területekre összpontosíthatnak.
A magyarok vegyes érzésekkel fogadják ezeket a változásokat. A 56 százalékuk érdeklődik a technológia iránt, és szeretné megérteni annak működését, míg 26 százalékuk úgy érzi, hogy a változások túl gyorsak, és nehezen tudnak lépést tartani velük. Bár sokan optimistán tekintenek az innovációkra, és hisznek abban, hogy ezek megkönnyíthetik az életüket, mások aggódnak a technológia okozta munkahelyvesztés és a társadalmi egyenlőtlenségek miatt.
Befektetés a gépi tanulásba
Az előző évhez hasonlóan továbbra is a 2025-ös ipari trendek egyik meghatározó tényezője a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás térnyerése. A prediktív karbantartás lehetővé teszi a gépek állapotának folyamatos elemzését, amellyel a váratlan meghibásodások és a termelési kiesések csökkenthetők. A mesterséges intelligenciával támogatott minőségellenőrzési rendszerek azonnal kiszűrik a hibás termékeket, így az ellátási láncok optimalizálásával a költségek mérsékelhetők, egyúttal az üzleti hatékonyság növelhető.
A Bosch Tech Compass felmérés rávilágít arra is, hogy világszerte egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az MI-készségek elsajátításának. A felmérés szerint az emberek 71 százaléka tartja kulcsfontosságúnak ezeket a készségeket a jövő szempontjából, különösen Kínában és Indiában, ahol ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Európában viszont, például Németországban és Franciaországban, alacsonyabb az MI szerepének elismertsége.
A magyar válaszadók szerint a mesterséges intelligencia kiemelten fontos, 57 százalékuk szerint ez a jövő kulcstechnológiája. Bár sokan remélik, hogy az innovációk megkönnyítik az életet és növelik a munka hatékonyságát, komoly aggodalmak is megfogalmazódnak, például a munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenségek és a kibertámadások veszélye miatt. A magyar válaszadók több mint kétharmada úgy véli, hogy az ország sikere szempontjából kulcsfontosságú az MI megértése és használata, míg közel fele attól tart, hogy az automatizáció veszélyeztetheti a munkahelyüket. Az oktatás és továbbképzés iránti igény is erős: a megkérdezettek fele önképzés révén fejleszti MI-ismereteit, míg minden negyedik ember formális tanfolyamon is részt venne.
Az MI az oktatásban is egyre fontosabbá válik, hiszen az emberek többsége felismeri, hogy az MI-vezérelt jövő lehetőségeinek kiaknázásához elengedhetetlen a folyamatos tanulás. A válaszadók 63 százaléka támogatja, hogy a mesterséges intelligencia önálló tantárgyként kerüljön be az iskolai tantervekbe. A munkahelyeken is növekvő igény mutatkozik az MI-képzés iránt: míg világszerte a munkavállalók 56 százaléka tartja ezt fontosnak, az indiai és kínai dolgozók kiemelten magas arányban, 76–83 százalékban tekintenek rá elengedhetetlen készségként.
A fenntartható gyártástól a tehetséggondozásig
A gyártók számára egyre nagyobb kihívást jelent a fenntarthatóság. Az ESG-szempontoknak megfelelő működés elengedhetetlenné válik, hiszen mind a szabályozói környezet, mind a fogyasztók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetbarát megoldásokra. Az energiahatékony technológiák, a hulladékcsökkentés és a megújuló energiaforrások alkalmazása hozzájárulnak a fenntarthatóbb ipari működéshez.
Az iparági átalakulás egyik legnagyobb akadálya a munkaerőpiaci készséghiány. A gyártási folyamatok digitalizációja új kompetenciákat követel meg, ezért a cégek egyre inkább az alkalmazottak továbbképzésére és átképzésére koncentrálnak. Az önképzés és az online kurzusok is egyre népszerűbbek, hiszen a mesterséges intelligencia és az automatizáció ismerete már nem csupán a szakértők számára elengedhetetlen.
Összességében az Ipar 5.0 nemcsak hatékonyabb és rugalmasabb termelési rendszereket eredményez, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a technológia valóban az ember szolgálatában álljon. Azok a vállalatok, amelyek képesek alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, nem csupán versenyképesek maradnak, de a fenntartható fejlődés és innováció élvonalába is kerülhetnek.
