Így harcolnak a mesterséges intelligenciával felvértezett okoseszközök az élelmiszerpazarlás ellen
2025-ben egy magyar háztartás átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt, ami országosan közel 576 ezer tonnát jelent. Ennek egy része elkerülhetetlen hulladék, például a csontok, a tojáshéj és a kávézacc. Ez az összes élelmiszerhulladék 34,3 százaléka, vagyis évente fejenként 20,8 kilogramm azonban pazarlás. A Maradék Nélkül felmérései szerint a legnagyobb mennyiségben a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek a kukába. A pazarlás leggyakoribb okai pedig évek óta változatlanok: a kidobott élelmiszerek nagy része azért végzi hulladékként, mert megfeledkezünk róluk, túl sokat vásárlunk, vagy a szükségesnél nagyobb mennyiséget készítünk el.
Ha többet készítünk, mint amennyit meg bírunk enni, a maradék szinte biztosan a kukában végzi.
Ételmentő okoskütyük
Leghatékonyabban persze tudatossággal harcolhatunk az élelmiszerpazarlás ellen, de azért az okostechnológia is a segítségünkre lehet. Írtunk már arról, hogy:
- A Bosch VitaFresh technológiával ellátott okoshűtői akár háromszor tovább tartják frissen az élelmiszereket. Van hűtő, amely „rajta tartja a szemét” a termékeken és az alkalmazásban jelzi, ha valaminek fogytán vagyunk, vagy közeli a lejárati ideje.
- A szerves hulladéknak jobb helye van az (okos)komposztálóban, amit akár a lakásban is tarthatunk.
- Okostányérral- és villával biztosan tökéletesen porciózzuk az ételt.
A komposztnak köszönhetően értékes tápanyagokat kaphatnak szobanövényeink.
Okos ellátási lánc
Míg az élelmiszer eljut a tányérunkig, addig hosszú utat tesz meg, melynek minden szakaszában kárba vész belőle valamennyi. Az ellátási láncban keletkező veszteséget sosem lehet nullára csökkenteni, de a mesterséges intelligencia (MI) különböző megoldásokat kínál a hatékonyság növelésére a termeléstől, a szállításon és tároláson keresztül egészen a polcokig, sőt, a fogyasztóig.
A szupermarketek polcaira kerülő zöldségek és gyümölcsök szigorú minőségellenőrzésen esnek át.
- A digitális gazdák ma már precíz mérési adatok alapján az MI-vel optimalizálják, hogy hova és mennyi műtrágya kell.
- A szüretet emberek helyett robotok végzik, melyek az MI-vel a termény színéből és méretéből megállapítják, hogy érett-e a gyümölcs, sőt, akár a betegségére is következtetni tudnak.
- A legújabb, MI-vel támogatott technológiák már szüret után, valós időben monitorozzák a terményt, a tárolási és szállítási körülményeket, azaz a hőmérsékletet és a páratartalmat. Ezzel kiszűrik a romlott, hibás, vagy beteg darabokat.
- Az MI forradalmasíthatja azt is, mennyi pékáru kerül a kukába. Egy Németországban végzett kísérleti program során próbálták előre jelezni a napi keresletet a pékségekben. Az eredmények biztatóak voltak, sikerült 30 százalékkal csökkenteni a kidobott termékek arányát.
A pékáruk, zöldségek és gyümölcsök teszik ki az összes elkerülhető élelmiszerhulladék több mint háromnegyedét.
Szeme van a szemetesnek
Mindenkivel előfordult már, hogy éhesebb volt a szemünk, mint a gyomrunk, így a jól telepakolt tányér fele megmaradt. Különösen égető a kihívás a svédasztalokat üzemeltető szállodáknál és éttermeknél. Nekik nyújt segítő kezet a brit fejlesztésű Winnow, ami lényegében egy MI-vel felturbózott okosmérleg.
Az összes élelmiszerhulladék 12 százalékáért az éttermek a felelősek.
Ennek alapja, hogy a konyhai szemetes alá egy okosmérleget, fölé egy kamerát helyeznek. Amikor valami a kukában landol, az MI felismeri az ételt, azonnal elemzi az adatokat és visszajelzést küld a szakácsnak. A séf így a tapasztalatokból kiindulva áttervezheti a menüt, módosíthatja a receptet, vagy kreatívan újrahasznosíthatja az alapanyagokat.
