Az emberi kreativitás végtelen és korszakokon átívelő. Ezt igazolja az a sokak által talán nem ismert, megdöbbentő történelmi esemény is, hogy a világ első, humanoid robotjaként emlegetett Elektro, the Moto Man robotot 1939-ben mutatták be a New York-i világkiállításon. Jóllehet 30 évvel később pályafutását a pincében végezte, de miután leporolták és restaurálták ma is megtekinthető az Egyesült Államokbeli Mansfield Memorial Museumban.
A több mint 2 méter magas és 120 kilogrammos Elektro 700 szavas szókinccsel rendelkezett. Nem csupán sétálni és beszélni tudott. Hangparancsra lufit fújt, cigarettázott és vicceket mesélt. Visszatekintve nem is lehetett igazán emberszerűnek nevezni, azonban a 1930-as évek végén nem hiába hitték sokan, hogy egyenesen a 21. századból érkezett.
Történeti gyorstalpaló
Az 1960-as évektől kezdve a humanoid robotika fejlesztései fokozatosan átváltottak az alapkutatástól a működőképes, alkalmazható rendszerek felé. Amíg a kezdeti években a járás- és egyensúlyproblémák megoldása és a mechanikai tervezés állt a fókuszban, addig 1970 és 1990 között már a szenzorika, a vezérlés, valamint az emberek és robotok közötti kommunikáció fejlődött a leginkább. Ezt követően a 2000-es években a dinamikus mozgás, a stabil kétlábas járás és a valós idejű érzékelés vált dominánssá. A 2010-es években a gépi látás, a tanuló algoritmusok és a különböző robottechnikai versenyek (például a RoboCup) lehetővé tették, hogy a robotok gyorsabban tanuljanak és működésük megbízhatóbb legyen. Elérkeztünk a 2020-as évekhez, ahol a hangsúly már az energiahatékonyságra, a hardver és szoftver tökéletes összhangjára, valamint a biztonsági és etikai kérdésekre terelődött. Az elmélet helyett ma már a gyakorlati megoldások kerülnek előtérbe, legyen szó az iparról, a szolgáltatásokról vagy az otthoni felhasználásról.
Rajtra fel! Irány a robotolimpia.
A mesterséges intelligencia megjelenésével természetesen a robottechnológia is szárnyra kapott. 2025-ben pedig már ténylegesen olyan emberszerű robot került a kereskedelmi forgalomba, melyet kifejezetten otthoni használatra terveztek. Sőt, tavaly már olimpiát is rendeztek a humanoid robotoknak, hogy a technológia széleskörű alkalmazását még inkább bizonyítsák.
A világ első, kifejezetten humanoid robotoknak szervezett eseményét, a World Humanoid Robot Games-t 2025 augusztusában rendezték meg Pekingben. Nem is csoda, hogy ez az ötlet Kínában merült fel először, hiszen több mint 300 vállalat foglalkozik az országban humanoid robotok gyártásával. A játékokra 16 országból 280 csapat érkezett, több mint 500 humanoid robottal. 26 versenyszámra lehetett nevezni. A szervezők összesen több száz mérkőzést bonyolítottak le négy nap alatt. A programban szerepelt labdarúgás, különböző távfutások, ökölvívás, tánc és olyan ipari, gyakorlati feladatok is, mint például a gyógyszerválogatás, a rendszerezés vagy az árufeldolgozás.
A rendezvény egyszerre volt technikai teszt és showműsor. Voltak látványos sikerek (folyamatos futás, autonóm labdafelismerés), de sok hiba és baleset is emlékeztetett arra, hogy a humanoid mozgás még fejlesztés alatt áll (elesések, kieső karok, szoftveres akadozások). A verseny értéke abban is rejlett, hogy valós, versenyszerű környezetben tesztelték a mechanikát és az algoritmusokat. Az eredmények, a tanulságok és az ezt követő fejlesztések pedig jelentősen gyorsíthatják az ipari alkalmazások felé vezető iterációkat, többek között a szoftver-hardver integrációt.
Négy hónappal az olimpia után: finomhangolt mozgások bemutatója a CES-en
A szoftver-hardver egyensúlyban nagy előrelépéseket láthattunk a januári CES kiállításon, ahol több humanoid és félhumanoid robotújdonsággal is megismerkedhetett a nagyérdemű. Mutatjuk a legérdekesebb fejlesztéseket.
Legyen Tánc!
Kotta vagy kód?
Bal egyenes, jobb horog
Szerválj, ha mersz!
Bukfenc, nem bukás
Nyolc hónappal az olimpia után: már egy robot fut az ember előtt
2026. április 19-én, nyolc hónappal a robotolimpia után pedig egy szintén kínai okostelefongyártó humanoid robotja rekordot döntött, és túlszárnyalta az emberi teljesítményt. A Honor vállalat Lightning névre keresztelt robotja mindössze 50 perc és 26 másodperc alatt futotta le a 21 kilométeres félmaratont. Ezzel a teljesítménnyel pedig maga mögé utasította az addigi rekordtartó Jacob Kiplimot, aki márciusban Lisszabonban (Portugáliában) 57 perc 20 másodperc alatt ért célba.
Visszatekintve a 2025-ös robotolimpiára, kijelenthető, hogy az tökéletes tesztpályát jelentett a fejlesztőknek és a gyártóknak egyaránt. Az akkori hibák rávilágítottak a további fejlesztési igényekre. Különösen a stabilitás, a biztonság és az autonóm döntéshozatal terén, amit a mérnökök ki is használtak, hiszen pont ezen a téren jelentős előrelépést hozott a fenti eredmény.
A World Humanoid Robot Games idén ismét augusztusra esik. Akit érdekel, ezen a linken követheti az eseményeket.
