Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek korában a hagyományos árvízvédelmi módszerek már nem elegendőek a növekvő kihívások kezelésére. Az innovatív technológiák, különösen az IoT (Internet of Things), új dimenziókat nyitnak az árvízvédelem terén. Képzeljük el, hogy intelligens szenzorok figyelik a folyók vízszintjét és a csapadék mennyiségét és intenzitását, valós idejű értesítéseket küldenek a veszélyes helyzetekről, és automatizált védekező rendszerek lépnek működésbe, mielőtt a katasztrófa bekövetkezne. Mutatjuk, hogyan segíthetnek az IoT-megoldások a közösségek védelmében és a károk minimalizálásában.
2024, az árvizek éve
Tavaly szeptemberben a Borisz-ciklon szó szerint elárasztotta Közép-Európát. A hatalmas, helyenként 300 milimétert is meghaladó, hevesen lezúduló csapadékmennyiséget okozó ciklon, melyet néhol óránként 100 km/ órával járó széllökések is kísértek, közel egy hétig tartott és hatalmas károkat okozott a Duna felső szakaszának vízgyűjtő területén. Az utakon is hömpölygő, nagy tömegű esővíz településeket árasztott el többek közt Ausztriában és Csehországban, óriási viharkárok keletkeztek a Balatonnál, ráadásul a hirtelen jött lehűlés a költöző madarak – főként a fecskék esetében – tömeges pusztulásához vezetett.
Szinte felocsúdni sem volt időnk, hiszen a Boriszt követően október végén lecsapott a Dana néven elhíresült időjárási jelenség Valencia és Murcia környékén, Spanyolországban. Több ezer embert evakuáltak és sajnos több mint kétszázan életüket is vesztették, a természeti katasztrófa során készült apokaliptikus képek és videók pedig bejárták az internetet. A Dana november közepén érkező második hulláma miatt szinte senki sem lélegezhetett fel Kelet- és Dél-Spanyolországban, iskolákat és közintézményeket kellett bezárni és ismételten több ezer embert evakuálni. Mindezt pedig hatalmas területen, egymástól akár 700 kilométerre lévő városokban és falvakban. A Borisz-ciklon és a Dana-jelenség jelentős károkat okoztak mind az infrastruktúrában, mind a mezőgazdaságban.
A közösség az első
A Danát követően százezrek vonultak az utcára és okkal illették kritikával a kormányzást, miszerint nem tájékoztatták időben a lakosságot. A helyiek csak a bekövetkező katasztrófa előtt fél órával kaptak közösségi értesítést, holott mindezt sokkal hamarabb is meg lehetett volna tenni. Az IoT-technológiák segítségével automatikus figyelmeztető rendszerek hozhatók létre, amelyek értesítik a lakosságot és a hatóságokat az árvízveszélyről, vagy például ha az adott útszakasz lezárásra kerül. A szenzorok által gyűjtött adatok alapján a rendszer képes előre jelezni, mikor és hol várható áradás, így a közösségek felkészülhetnek és megfelelő védelmi intézkedéseket hozhatnak.
Az IoT-rendszerek lehetővé teszik a közösségi szintű együttműködést is. Azontúl, hogy a lakosok mobilalkalmazásokon keresztül értesülhetnek az árvízveszélyekről, megoszthatják egymással a helyi helyzetre vonatkozó adatokat, továbbá a rendszer akár az önkéntesek szervezésében vagy a gördülékeny és hatékony kommunikációban is jelentős segítséget nyújthat, hiszen ezekben a helyzetekben a közösségek és az emberek szempontjából a gyors reagálás a legfontosabb.
Szenzorokkal a nagyobb biztonságért
Az Egyesült Királyságban épp ezért egy olyan országos hálózatot hoznak létre, amely a szélsőséges időjárás hatásainak megértését szolgálja. A Természeti Környezetvédelmi Kutatási Tanács (NERC) és az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központja (UKCEH) által vezetett projekt célja a veszélyeztetett területek meghatározása és különböző stratégiák kidolgozása az időjárási események hatásainak enyhítésére.
A projekt során egy sor fejlett technológiát bevetnek: számtalan érzékelőt telepítenek, valós idejű számítógépes megfigyelést alkalmaznak és egy hatalmas adatbázist is létrehoznak, amely a folyókat (köztük az irányok vagy a meder változását), a légköri viszonyokat, a talaj telítettségi szintjét, a vízmozgást, valamint a vízkivételi és -tárolási adatokat tartalmazza. A kutatók célja, hogy a rengeteg információ elemzésével pontosabb képet kapjanak arról, hogy mikor és hol várhatóak szélsőséges időjárási események, és ezek felhasználásával a lakosságot időben tudják a veszélyekről tájékoztatni. Emellett már több mint 100 part menti kockázatkezelési projekt is folyamatban van, hogy ingatlanok ezreit megvédhessék az árvizektől. Emellett hamarosan egy új, az árvizekkel szembeni ellenálló képességgel foglalkozó munkacsoportot indítanak, hogy felgyorsítsák az árvízvédelmi művek, a vízelvezető rendszerek és a természetes árvízkezelési rendszerek megvalósítását.
A szélsőséges áradások, de akár az aszályok esetében a felkészülés és az előrejelzés tehát életbevágó. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hivatalos weboldalán részletes információkat találhatunk Magyarország árvízvédelméről, vízgazdálkodási projekteiről, valamint az aktuális vízállásokról és az árvízvédelmi hírekről.
