A blokklánc technológia a negyedik ipari forradalom egyik fenegyereke: felforgat és valami nagyon újat hoz az eddig megszokott rendszerekbe.
A mai ellátási lánc az a folyamat, ahogy egy termék, különböző alkatrészekből és különböző munkafolyamatok láncolataként elkészül, majd késztermékként a végfelhasználóhoz is eljut. Ebbe a láncfolyamatba soroljuk a különböző szervizszolgáltatásokat, a hulladékkezelést és újrahasznosítást is. Az ellátási lánc napjainkban egy rendkívül komplex, terméktől függően több száz állomást, földrajzi helyszínt, vállalkozást és egyént magába foglaló, a logisztika alapjain felépült új irányzat, aminek fő célja, a gyártási folyamatok minőségének és hatékonyságának növelése. Mai bejegyzésünk főszereplőjének, a blokklánc technológiának az átláthatóság, az ellenőrizhetőség és a hatékonyság a legfőbb erénye, így nem csoda, hogy mára a logisztika szinte minden területén felütötte fejét.
De mi is az a blokklánc (blockchain) technológia?
A blokkláncot úgy kell elképzelni, mint egy digitális, decentralizált, nyilvános főkönyvet, amin tranzakciókat és különböző adatokat tárolnak: egy blokkba gyűjti össze a tranzakciókat és azokat időrendi sorrendben, egy láncolatként hozzácsatolja a többi blokkhoz. Innen a név. A blokklánchoz új blokk csak a résztvevők közötti egyetértéssel adható, sőt egy újként hozzáadott blokkot soha többé nem lehet sem törölni, sem megváltoztatni. A blokkláncon így minden valaha létrehozott tranzakció ellenőrizhető, akár teljesen a kezdetektől. A blokklánc amellett, hogy a kriptopénz-rendszerek (ilyen Bitcoin is, keretesben bővebb olvasnivaló) csomópontjainak közös tranzakció-adatbázisa, számos pénzügyi, biztosítási területen, sőt a nyomon követésben is alkalmazott technológia. A rendszer egyrészt nagyon jól átlátható, hiszen mint írtuk, minden tranzakciót külön blokkokon, több másolatban tárolnak, másrészt biztonságos is, mert minden ilyen blokk az előtte és utána lévőhöz is kapcsolódik. A Forbes egy nemrég megjelent cikke szerint a blokklánc az ellátási láncok hatékonyságán és átláthatóságán is sokat fejleszthet, a raktározástól a szállítmányozáson át a fizetésig.
Nem, a blokklánc technológia nem a leláncolástól biztonságos
A DHL szállítmányozó vállalat szerint a blokklánc technológia két területen válhat igazán hasznára a logisztikai szektornak. Az információ digitális tárolása és a termék nyomon követhetősége a bürokrácia visszaszorítását eredményezheti és ezzel nagyban javítható a globális kereskedelem hatékonysága. A blokklánc másrészt olyan új üzleti lehetőségeknek adhat otthont a logisztikában, mint a kis értékű tranzakciók (micro payment), a digitális azonosítás vagy a hamisíthatatlan dokumentumok használata.
Azt, hogy mennyire nem légből kapott ez a technológia, épp az bizonyítja, hogy a Bosch (amely egyébként a bitcoin-hoz hasonló iota kriptopénz mellett tette le a voksát) is számos alkalmazási területét kutatja. Az egyik, éppen egy égető problémára, a visszatekert kilométerórára keres megoldást. Nincs annál nagyobb bosszúság, mint amikor a kifizetett, külföldről behozott dögös autónkról kiderül, hogy pontosan kétszer annyit futott, mint amit a kilométeróra mutat. Mit tud ennek a problémának a megelőzésére ajánlani a Bosch? Az IoT világában már arra is létezik megoldás, hogy a jármű a kilométeróra állást rendszeresen elküldi egy biztonságos, blokklánc technológiával működő adatbázisba, amely a világ minden pontjáról elérhető, és amihez kizárólag a jármű tulajdonosa férhet hozzá a saját kódjával. A Boschnál úgy vélik, hogy a gyárak ellátási láncába is bevezethető lesz a technológia.
Nemcsak a Bosch tartja tűzben a blokklánc technológiát. A Tomcar járműgyártó bitcoin-ban fizeti beszállítóit, az élelmiszeripari Walmart a blokklánc segítségével követi nyomon a Kínából importált sertésárut. Az áruk feldolgozásának, raktározásának és szállítási folyamatának nyomon követésére ezt a technológiát használja az Unilever, a Nestle, a Tyson és a Dole is. A világ legnagyobb bányaipari cégének számító BHP Billiton is bejelentette, hogy a blokklánc segítségével tervezi nyomon követni és tárolni a bányászati folyamatok során keletkező adatokat, és ennek köszönhetően partnereivel is hatékonyabb kommunikációs csatornát építene ki. A De Beers gyémántóriás ennek a technológiának a segítségével követi nyomon a gyémántok útját a lelőhelyüktől egészen a boltokig, részben a hamisítványok elkerülése érdekében. Az óceáni szállítmányozás hatékonyságnövelése érdekében a Maersk és az IBM közösen hoztak létre egy olyan blokklánc-alapú rendszert, amelynek segítségével digitalizálni tudják a munkafolyamatokat és az áruszállítás nyomon követését. Hasonló fejlesztésekbe kezdett a ZIM óceáni szállítócég is, amely a fuvarlevelek digitalizálását kezdte meg.
Ilyen egy blokklánc hálózat
Azzal, hogy a digitalizált adatokat a blokklánc rendszerbe töltik fel, az okosszerződések használata is lehetővé válik a logisztikában. Ez az a pont, ahol a blokklánc szorosan összefonódik a dolgok internetével (Internet of Things, IoT). A ShipChain startup már el is kezdett úgynevezett okosszerződéses applikációkat fejleszteni. Az applikáció minden, az ellátási lánc során felmerülő releváns információt egy blokklánc-alapú rendszerbe integrál, ahonnan az érintett felek már könnyedén tudnak okosszerződéseket generálni. A blokklánc technológia megoldást nyújt arra, hogy egymás számára ismeretlen felek, egyezséget köthessenek egy közös digitális történetre alapozva. A közös digitális történet azért fontos, mert elméletben a digitális tőke és tranzakciók könnyen hamisíthatók és duplikálhatók. A blokklánc technológia azonban erre a problémára is megoldást kínál, közvetítő fél bevonása nélkül.
Mi a bitcoin?
A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz. Az elnevezés továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre és az azzal létrehozott hálózatra is vonatkozik. A bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, sem egyéb megbízható harmadik féltől, mivel a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja. A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál. A peer-to-peer felépítés (ilyen a torrent is) és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és az infláció gerjesztését.
