Érdekes az emberi elme. Miközben igényli a fejlődést – sőt ő maga generálja azt – az új vívmányokat, úgy kezdi használni, hogy verbálisan tiltakozik azok ellen. De, nem ám szépen csendben, hanem jó hangosan, közben pedig észre sem veszi, hogy már állandó felhasználója azoknak a gyűlölt dolgoknak.
Talán nem meglepő, de nincs ez másképp a járműipar tekintetében sem. Egyre hangosabbak azok a vélemények, amelyek azt taglalják, hogy a szoftveresen fejlődő autók elveszik a vezetés élményét. Pedig a digitalizáció, mint jelenség már évtizedek óta velünk van az autóiparban, jó eséllyel a hangok hallatói is olyan autókban ülnek, amelyek tele vannak szoftverekkel. Vajon ezekből a véleményekből egyre több is van, vagy tényleg csak hangosabbak? A választ nem mi fogjuk megadni, de néhány dolgot érdemes figyelembe venni a keresés során.
Vajon mennyire van létjogosultsága a vezetési élményről beszélni a városi dugók, vagy a több órás autópályás utazás kapcsán?
Hogyan jutottunk ide?
Tény, hogy az elmúlt 30 évben szinte minden autóba kerültek szoftverek. A motorvezérlő elektronikák, a dinamikáért és menetstabilitásért felelős berendezések mind-mind programkódokat használnak. Az is igaz azonban, hogy az elmúlt 10 évben új szintre emelkedett ezek jelentősége, csakhogy ez a felhasználói igények miatt lett így. Ne csodálkozzunk tehát, ha az autógyártók és a beszállítók egyre több IT-mérnököt alkalmaztak, és elkezdték használni a különböző szoftveres platformokat, napjainkban pedig már a mesterséges intelligenciát is. A járművek szép csöndben számítógépekké is váltak, így mára az autóipari és az informatikai szakértelem összeolvadása elkerülhetetlen lett.
Szoftvereket már évtizedek óta találhatunk az autókban
Mi történik most?
Bár Magyarországon a személygépjármű-állomány átlagos életkora meghaladja a 10 évet, az igény az idősebb autók tulajdonosaiban is megvan a friss technológiák iránt. Figyeljük csak meg, mennyi használt járműben találunk utólagosan beépített audio és fedélzeti rendszert, vagy mennyien használják a mobiltelefonjukat navigálásra, zenehallgatásra, vagy akár hang vezérelt alapon bármi másra. Az új járművek esetében ezek bizony elvárt funkciók, ahogy az is, hogy az autó vigyázzon ránk, tartsa a távolságot, a sávot, vagy épp vezérelje a világítást. Ezeket a feladatokat mind-mind szoftverek végzik, sőt, van olyan funkció, amit már most is egy mesterséges intelligencia segítségével biztosítanak számunkra a gyártók. Elég csak a Bosch legújabb kamera alapú sávtartóját említeni, ami az MI-kódnak köszönhetően már felfestés nélkül is úton tartja az autót.
Hardverből kevesebb, hatékony szoftverből viszont egyre több lesz az autókban
Az igazság az, hogy ma már nem a lóerők száma, vagy a tágas belső tér dönt, hiszen ezt mára szinte minden gyártó garantálni tudja. Az igazi versenyelőny az integrált intelligenciában rejlik. A szoftver valójában fokozza a vezetési élményt, persze csak akkor, ha valóban jó! Az emberek jelentős része, hosszú autópályás utazásokra, vagy a mindennapi adott útvonal bejárására, esetleg városi araszolásra használja az autóját. Ezek egyike sem kínál igazi élményfaktort, az viszont igen, ha a jármű leveszi a vállunkról a velük járó állandó nyűgöt. Mert ezeket akkor is megunja előbb utóbb az ember, ha egyébként szeret vezetni.
Mi vár ránk?
Az egészen biztos, hogy ez a trend tovább folytatódik, mert igények és inputok folyamatosan érkeznek a fejlesztőmérnökök felé. Aki pedig makacsul kitart a véleménye mellett – ami szerint nincs szükség ilyen jellegű funkcióra – az tegye fel az alábbi kérdéseket:
- Szeretek a közlekedési dugóban araszolni?
- Szeretek helyet keresni egy zsúfolt parkolóban/parkolóházban?
- Nem lenne jó egyetlen pillanat alatt megtalálni a környék legolcsóbb üzemanyagtöltő állomását és tudni, mikor nincsenek sokan?
- Nem lenne jó kevesebbet a szervizbe járni frissítések és karbantartások miatt?
Ezek valamelyike biztosan érint minden autóst és persze lehet akár dacból is olyan választ adni, ami ellentmond a leírtaknak, de ettől még az emberek többségének hasznos marad a technológia. És ha igény van, akkor válasz is van technológiai oldalról.
A jövő autói egészen mások lesznek, de ez a fejlődés mindig is megvolt az iparágban
Az persze fontos, hogy ezek a szoftverkódok jól megírtak legyenek, önmagában azonban kevés, a valódi újítás megköveteli a hálózatba kapcsolt funkciókat és a mesterséges intelligenciát is. Így válnak az eddigi járműipari beszállítók a mobilitás szoftvercégeivé. Manapság egy új járműben 100 millió kódsor található, ez pont tízszer annyi, mint ami 10 évvel ezelőtt volt egy korszerű autóban. Talán még szemléletesebb azonban az, ha az önvezető funkciókat vizsgáljuk. Ezek 300 és 500 millió közötti kódsort igényelnek a jelenlegi tapasztalatok szerint. Van azonban egy sarkalatos pont, amit mindvégig figyelembe kell venni ezen a területen, ez pedig a biztonság. Ha ugyanis egy okostelefon rendszere összeomlik, akkor amiatt senki nem sérül meg. Ha viszont egy autó szoftvere megbízhatatlan, annak komoly következményei lehetnek. Ezért nem dobnak „félkész” önvezető rendszereket piacra az autógyártók, ellentétben az informatikai eszközök úgynevezett béta verzióival. Ez egy lényeges szemléletbéli különbség a szoftveres oldalról érkező technológiai cégek és a járműipari fejlesztéssel foglalkozó beszállítók között.
: A szoftvermérnökök szerepe egyre nagyobb lesz a járművek tervezésében
Félni nem kell és fölösleges is
A mesterséges intelligencia kapcsán közel egy éve rendszeresen olvashatnak bejegyzéseket azok, akik a Bosch IoT blogot követik. Az már az eddig leírtakból is kitűnt, hogy ettől nem kell tartani. Nem arról van szó, hogy filmeket megszégyenítő robotok és használati tárgyak hajtják majd uralmuk alá az embereket. Ezek a viszonylag egyszerű kódok, egy-egy feladat kapcsán segítenek a mérnököknek és így végül a felhasználóknak. Pont úgy, ahogy egyébként ma már szinte minden okostelefonban, vagy számítógépes operációs rendszerben.
A mesterséges intelligencia is részévé válik az autóknak – a mérnökök ma már ezen dolgoznak
Az autógyártók már rég ráébredtek arra, hogy ez a nagyon komoly kihívás egyben lehetőség is. A járművek hardveres hátterét úgy alakítják ki, hogy azok később akár a vezetéknélküli frissítéseket is fogadni tudják és egy-egy szoftver 1.0-ás változata után a 2.0-át, vagy a 3.0-át is futtathassák. Az autók operációs rendszere pedig nemcsak az adott modellt, hanem a különböző változatokat is kezelni tudja majd. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jármű második tulajdonosánál is új funkciókat kaphat, vagy épp megszabadulhat egy-egy korábbi „kiegészítőtől”, rugalmasabbá téve a használt járművek piacát is. A járműipari beszállítók és az IT-cégek többsége nem versenytárs, hanem együttműködő partner lesz. Erre már most is van példa, elég csak a Bosch és a Microsoft együttműködését említeni. A két cég közös adatfelhője példaértékű a járműiparban és 2021 végén már forgalomba is kerülnek az első olyan autók, amelyek ezt használják.
Az igény tehát adott, az arra adott technológiai válaszok is megszülettek már és ezek szép lassan be is épülnek a különböző típusokba és modellekbe. Ahogy korábban megszületett az üzemanyag-befecskendezés, a blokkolásgátló, az elektronikus menetstabilizáló, vagy épp a távolságtartó tempomat, most úgy jöhet automatizált parkolás, vagy épp az autópályás önvezetés. A különbség csak az, hogy míg korábban a hardveres, most inkább a szoftveres háttér fejlődik rohamosan. A siker titka pedig úgy tűnik, csupán csak annyi, hogy használjuk a legfontosabb újdonságokat. A rengeteg adatot, a mesterséges intelligenciát és a hálózatba kapcsolt kiegészítőket. Persze mindezt úgy, hogy továbbra is szem előtt tartjuk a legfontosabb szempontot, a biztonságot.
