– Mit adtak nekünk a rómaiak?!
– Gyalogosátkelőket! – vághatná rá a Brian élete című klasszikus vígjáték híres jelenetéből a hódítók ellen szervezkedő Júdea Népe Front.
Mert bizony a gyalogosátkelők „feltalálása” is az ókori rómaiak nevéhez fűződik. Ennek ékes bizonyítéka, hogy már a 79-ben, a Vezúv kitörésekor betemetett Pompeji romvárosában is kerültek elő gyalogosátkelők a vulkáni hamu alól. Igaz, akkor még kissé másképpen festettek: a forgalmasabb kereszteződésekben nagy méretű, csiszolt kőtömböket fektettek az úttestre, nagyjából lépéstávolságra. Ezek elég távol voltak egymástól, hogy a kocsik vagy más járművek kerekei elférjenek, másrészről elég közel, hogy lelassítsák – az akkor persze még csak lovas – forgalmat.
A The Beatles nyomain
Majd kétezer évvel később, az autók megjelenése, elterjedése, majd gyorsulása, és az ezzel együtt járó mind gyakoribb közúti balesetek megkövetelték, hogy valamilyen megoldást találjanak a gyalogosok biztonságának biztosítására. Az első gyalogosátkelő dicsőségéért persze többen versenyt futnak; kísérleteztek például jelzőlámpákkal, fémrudakkal is. Abban viszont nagyjából egyetértés van, hogy a ma ismert formához hasonló jelzéseket az Egyesült Királyságban használták először, a ‘40-es évek végén.
Akkoriban festették fel a londoni Abbey Road híres zebráját is, ahol aztán a The Beatles 1969-es albumának címadó plakátja is készült.
A gyalogosátkelők evolúciója
Ezután a módszer világszerte rohamos terjedésnek indult, evolúciója viszont ezzel együtt megállt.
Lenne bizony még hova fejlődni, a statisztikák szerint ugyanis Magyarországon évente 800-900 embert gázolnák el a zebrákon.
Bármit mond is a KRESZ, a szabályokat nem mindenki tartja be, így ezek a balesetek főként emberi mulasztás miatt történnek, tehát megelőzhetők lennének. Például szigorúbb szabályozással, jobb figyelemfelhívással, erősebb világítással – és nem utolsósorban okoszebrákkal.
Okoszebrából többféle fejlesztés is létezik, mint például a magyar SafeCross vagy az ugyan csak hazai SafeXOne, de az alapelve mindkettőnek ugyanaz:
szenzorokkal érzékelik a járókelők közeledését, amire már a megfelelő, biztonságos távolságból, az úttestbe épített fényjelzéssel figyelmeztetik a sofőröket.
- A működésük teljesen automatikus, tehát a gyalogosnak nem kell gombnyomással jeleznie átkelési szándékát. Ugyanígy a fények maguktól ki is alszanak, ha a közlekedő biztonságban átért a túloldalra.
- Bármelyik hagyományos átkelőhely könnyen okoszebrává alakítható, viszonylag alacsony költségen.
- Energiatakarékosak, ugyanis napelemmel működnek.
- A SafeXOne rendszerének működése felhő alapú rendszerben akár okostelefonon is nyomon követhető. Hiba esetén automatikusan riasztást küld, ráadásul mindezt helymeghatározással.
Ilyen intelligens gyalogátkelőhelyeket már Magyarországon is több mint száz helyen telepítettek, és az eredmények eddig rendkívül meggyőzőek. A SafeCross mérései szerint rendszerükkel az autósok megállási hajlandósága nagyságrendekkel, 55 százalékról 76 százalékra növekedett.
Ennek köszönhetően az első, 2016-os telepítésük óta az okoszebráiknál egyetlen baleset sem történt.
Életre kelt úttest
A gyalogos-átkelőhelyek evolúciója ezzel még koránt sem ért véget. A brit Umbrellium nevű cég Starling Crossing nevű tervében a kamerák és szenzorok egyszerre figyelik a járműveket és gyalogosokat, kiszámolják pontos helyüket, sebességüket, irányukat és szándékaikat, hogy aztán a körülményeknek megfelelően „világítsák be” az úttestet.
Kísérletükben például csak akkor villannak fel a zebrát jelző LED-ek, ha biztonságos az átkelés. Az átkelő automatikusan kiszélesedik, ha nagyobb csoport közelít, vagy pirosra vált az úttest, ha valaki véletlenül kilép rá.
