Technológia és fenntarthatóság
Az okosvárosok innovatív megoldásainak egyik legfőbb mozgatórugói a zöld technológiák. Nem csoda, hiszen az alternatív energiaforrásokat használó, szimplán energiatakarékos vagy más, környezeti terhelést enyhítő megoldások gyakran a költségcsökkentéssel és a hatékonyság növelésével kapcsolhatóak össze. Ez pedig nagyon szimpatikusan csenghet az olyan metropoliszok vezetőinek, mint Barcelona, San Diego vagy Koppenhága.
Megnéztük közelebbről, milyen IoT-megoldások segítenek abban, hogy az okosvárosok váljanak a környezeti fenntarthatóság bajnokaivá.
A zöld technológia hajtja az okosvárosok innovációját
A becslések szerint 2050-ig mintegy 33 százalékkal nőhet a Föld lakosainak száma, és közel 70 százalékuk valószínűleg urbánus környezetben lakik majd, így a fenntarthatóság, mint szempont minden eddiginél fontosabbá vált az innovatív metropoliszok életében. Az okosvárosok globális piacát 2019-ben 624,8 milliárd dollárra taksálták, ami az előrejelzések szerint öt éven belül elérheti az 1712 milliárd dollárt. Ezt az emelkedést a szakértők szerint épp a zöld technológiák bevetése generálja majd. A klímaváltozás elleni küzdelemben az intelligens megoldások mára összenőttek a természeti erőforrásaink védelme érdekében vagy éppen természetes flóránk és faunánk konzerválására bevetett eszközökkel. A fenntarthatóság és az okos technológia saját nevet is kapott:
smartainability
A smartainability az angol ’smart’ és ’sustainability’ kifejezések összeházasítása, amely az okos városok technológiáit a környezeti fenntarthatóság szempontjából vizsgálja. Egy smartainable megoldás tehát egyszerre intelligens és környezetbarát.
Kanna helyett tablettel öntöznek Barcelona kertészei
Az okosvárosok szolgáltatásainak egyik sarkalatos pontja a városi hálózatok és rendszerek optimalizálása. Ilyen például a víz-, energiaszolgáltatási rendszerek, a hulladékkezelés, a világítás, a közlekedés, vagy az ellátási láncok hatékonyabbá és egyszerűbbé tétele. Ennek egyik örvendetes velejárója, hogy egyre ésszerűbben használjuk erőforrásainkat és ezzel a bolygót is hosszabb távon óvjuk. Miért világítson az utcai vagy közlekedési lámpa, ha épp nem jár arra senki? Hova kerüljenek padok, parkolóhelyek, kukák, hogy azokat tényleg használják is a lakók?
Ezeket a kérdéseket a legtöbb innovatív város vezetése manapság szenzorokon keresztül begyűjtött adatokra alapozva igyekszik eldönteni és így optimalizálni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Barcelonában például okos öntözőrendszer segítségével sikerült a városi parkok öntözésére elhasznált vizet lényegesen csökkenteni. A katalán metropolisz kertészei egy tableten keresztül férnek hozzá a parkok öntözőrendszereihez, és egy mozdulattal nyitják meg és zárják el az öntözőcsapokat. A növények pontosan annyi vizet kapnak, amennyire szükségük van. A zöld területekre nedvességet és páratartalmat mérő szenzorokat is telepítettek, így az automatikus rendszerek az időjárási adatokkal kombinálva optimális vízmennyiséget juttatnak az egyes területekre. Ennek segítségével a városvezetésnek 2016-os adatok szerint 25 százalékkal kevesebb vizet sikerült elhasználnia.
Okosvilágítás, levegőminőség-mérés és napelemes töltőállomások San Diegóban
Az okosvárosok első intézkedései között nagy valószínűséggel szerepel az okosvilágítás bevezetése.
Az okosvilágítás kialakítása azt jelenti, hogy a közlekedési és városi lámpákat, olyan mozgásérzékelő szenzorokkal szerelik fel, amelyek érzékelik az arra járókat és azok mozgásához igazítják a világítótestek működését.
San Diego mintegy 3200 szenzor hadbaállításával 60 százalékkal igyekszik csökkenteni energiaköltségeit. Ez a több ezer apró kütyü egy összekapcsolt, digitális hálózatot alkot. Segítenek optimalizálni a közlekedést, a világítást, javítani a közbiztonságon vagy éppen nyomon követni a levegőminőséget.
Ez utóbbi abban segíthet, hogy a város vezetése a levegőszennyezettség mértékének szem előtt tartásával alkosson a város lakóira vonatkozó közlekedési és egyéb szabályozásokat, de abban is, hogy a gyalogosok vagy a biciklisek elkerülhessék a legszennyezettebb levegőjű városrészeket.
A közlekedést tekintve az egyik legnépszerűbb okosinnováció a parkolás hatékonyabbá tétele. San Diego azonban még ennél is tovább megy. A Solar-to-EV Project keretein belül például napenergiát használó elektromos autótöltő-állomásokat telepítettek a városba. Ezek az állomások a napenergiával nem csupán az autókat képesek tölteni, hanem későbbi használatra is eltárolják az elektromosságot ezzel a környező lakóknak is újrahasznosítható energiát kínálnak.
Hogyan bánjunk okosan a hulladékkal?
A több milliós metropoliszok egyik legnagyobb kihívása a halmokban gyűlő szemét. A Világbank becslései szerint a hulladékkezelés globális költsége 2025-re megközelíti a 375 milliárd dollárt. Szerencsére azonban mára már a hulladékgazdálkodást is elérték az intelligens megoldások. A napelemes technológiával kiegészített, okos kukák valós időben kommunikálnak egymással és a hulladékgyűjtést végzőkkel, így optimalizálható a kukák ürítése és e téren is eredményes lehet a költségcsökkentés. Nem beszélve arról, hogy így a szemét nem szennyezi a környezetet és a városok higiéniája is jobban biztosítható.
Ha a világ egyik legokosabb városába, Koppenhágába utazunk, meglepő kezdeményezésekkel találkozhatunk. Nem csupán a megfelelő szemétgyűjtésre figyelnek, hanem arra is, hogy a hulladék legnagyobb részét újrahasznosítsák. A dán főváros mára már csupán a szemétmennyiség 2 százalékát irányítja szemétlerakókba, közel 45 százalékát újrahasznosítja, a többit pedig a város fűtési rendszerébe forgatja vissza. A cél az, hogy 2024-re a városban keletkező szemét 70 százalékát újrahasznosítsák. A koppenhágai hulladékkezelési trendek azt mutatják, hogy ez jó eséllyel sikerülni is fog nekik.
