A hosszú élet titka, hogy ne hagyd abba a légzést! – tartja a humoros bölcsesség. Vitathatatlan jó tanács, csakhogy sajnos – ma már – olykor a levegő is méreg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számításai szerint a világ lakosságának 92 százaléka él olyan helyen, ahol a levegő minősége nem éri el az előirányzottat. Becsléseik alapján évente 3,2 millió ember hal bele a légszennyezettséghez köthető betegségbe, ebből legalább 2,1 millió megelőzhető lenne.
Nem kell ehhez még a várost megülő, ködszerű szmog sem.
Az egészségre leginkább ártalmas anyagok éppen a legapróbbak, szabad szemmel láthatatlanok. A nagyobb részecskéket légzőszerveink kiszűrik, ám a kisebbek már lejutnak a tüdőbe, a legkisebbek pedig ki sem tudnak ürülni onnan. Az igazán veszélyes az úgynevezett „szálló por”, vagy helyesebben finomszemcsés anyagok, melyek a 10 mikrométernél – egy mikrométer a méter milliomod, vagy másképpen a milliméter ezred része – kisebb részecskék a levegőben. Hogy el tudjuk képzelni: egy átlagos baktérium kerülete körülbelül ekkora, vagy a pókfonál vastagsága nagyjából 7 mikrométer.
És a légszennyezettség nem lenne elég, ott van az allergia is, amely egyre több ember életét keseríti meg. Nem túlzás népbetegségről beszélni: Magyarországon óvatos becslések szerint is kétmillió allergiás él, és a lakosság fele érzékeny a parlagfűre. Jó hír a zsebkendőgyáraknak, de elkeserítő az emberiségnek, hogy a WHO borúlátó előrejelzései szerint 2025-re a világ népességének ötven százaléka fog valamilyen allergiától szenvedni. A tüsszögés és orrfolyás tavasszal indul a mogyoróval, égerrel, és kitart akár késő őszig is, a jó öreg parlagfűvel.
Ijesztő kilátások, nem csoda, ha még lélegzetünk is elakad. Ez azonban sajnos nem megoldás. Még a spanyol Guinness-rekorder Aleix Segura Vendrell is csak 24 perc 3 másodpercig tudta visszatartani a lélegzetét, ő is csak úgy, hogy tiszta oxigén szívott be előtte. Nem feltétlenül járunk jobban azzal sem, ha ki sem mozdulunk a négy fal közül, – időnk nagy részét egyébként is ott töltjük – a különféle vegyszerek miatt a beltéri légszennyezettség olykor ötszöröse is lehet a kültérinek. Elköltözhetünk viszont a Déli-sarkra vagy valami hasonló néptelen helyre. Esetleg ha beszerzünk egy olyan maszkot, mint Darth Vadernek van.
Vagy elég, ha odafigyelünk egy kicsit. Segítségünkre lehet ebben a Bosch AIR készüléke, az úgynevezett „jóllétérzékelő”. Az eszköz szenzorjaival minden öt percben leméri és elemzi a szobánkban a levegőminőséget, a páratartalmat, a fényerőt és zajszintet. Hogy milyen fontos, hogy legalább otthonainkban tiszta levegőt szívjunk be, az a fentiek után aligha kell ecsetelnünk. A Bosch saját becslései alapján Európában az épületek ötöde küzd penész gondokkal, így a megfelelő páratartalom nem csupán egészségünk szempontjából lényeges, de renoválási költségeket is megspórolhatunk vele. Azt pedig talán nem is sejtjük, hogy a túlzott stressz, álmatlanság, dekoncentráció és fejfájás mögött gyakran az áll, hogy a rossz fény – és hangviszonyok miatt nem tudunk megfelelően pihenni.
Mit sem ér persze, ha a lakásunkban tiszta a levegő, ha kitesszük a lábunkat és szívhatjuk a szmogot. A Bosch és az Intel ezért közösen kifejlesztette a Climót, az okos városok levegő mérnökét. Míg egy hagyományos levegőt elemző állomás akár egy szobányi is lehet, és költségei is meglehetősen borsosak, addig a Climo mérete és ára is sokkal kedvezőbb, ráadásul természetesen az internethez is kapcsolódik, így folyamatosan naprakész adatokkal szolgál. Bevethető lakóközösségekben, ipari parkokban, építkezéseken, vagy akár egész településeken is.
Akárhogyan is, ha továbbra is így füstölgünk, néhány évtized és nincs az az okos eszköz, amely megvéd minket a levegőtől, amit belélegzünk. Változtatni kell! Ezt felismerve építi a Bosch már a jövő technológiáját például az elektromos meghajtású autókkal és a környezetbarát gyárakkal is.
