Képzeljük el, hogy amikor reggel felébredünk, a napunk máris gördülékenyen kezdődik – a kávénk frissen illatozik a konyhánkban, az önvezető autónk kész az indulásra, a lakásunk energiafogyasztását pár ujjmozdulattal optimalizáltuk, és mindemellett nem kell a dugókon sem stresszelni, hiszen a városi közlekedési rendszer valós időben alkalmazkodik az emberek mozgásához. Ez nem a távoli jövő víziója, hanem a jelen Japán okosvárosaiban. A mindig is az innováció élvonalában szereplő Japán most új szintre emeli a városi életet. A főváros okosváros fejlesztései mellett az olyan futurisztikus települések, mint Kashiwa vagy Fujisawa nem csupán technológiai csodákkal, hanem fenntartható és közösségi fókuszú megoldásokkal büszkélkedhetnek.
Forrás: www.nikken.co.jp
Városi energiaellátás a környezetvédelem szolgálatában
A Tokiótól 35 kilométerre északkeletre található várost, Kashiwát több mint négyszázezren lakják. Bár több nagy iparvállalatnak, egyetemnek, a Nemzeti Rákkutató Központnak és egy profi futballcsapatnak is otthont ad, mégis napjainkban inkább Kashiwa-no-ha Smart City-ként ismert.
A tervek szerint a fejlesztési projekt 2030-ig tart. Az okosvárosban 26 000 lakos és további 10 000 dolgozó számára alakítanak ki lakóingatlanokat és irodaházakat, szállodákat, egy 180 üzletből álló LaLaport nevű kereskedelmi egységet, valamint kimondottan az energiaellátást biztosító és szabályozó épületet. A városépítési projekt központi eleme a passzív épülettervezés, amelynek célja, hogy a napenergiát, mint természetes energiát a mindennapokban a legnagyobb mértékben ki tudják használni. A napenergia-termelés és a napenergiával történő vízmelegítés beépítésre került az épületekbe és azok tetejére az elsőként megépült városrészen belül. Tervek készültek az épületek magasságának és a részüket képező lépcsőházak természetes szellőzésének, a geotermikus hő és kútvíz kihasználására, valamint a tető- és falfelületek zöldítésére is. Ezeknek köszönhetően 2030-ig a tervek szerint évente több millió jen költségmegtakarítás és 100 százalékos széndioxid-kibocsátás csökkenés várható.
Mindemellett a lakó- és irodai ingatlanok, valamint az energiaellátást biztosító épület, amely vészhelyzetekben is, például földrengések esetén energiaforrásként szolgál és akár 1000 ember befogadására képes katasztrófavédelmi központként is működhet, szeizmikus szigetelőszerkezeteket kaptak. A készletraktárban pedig 1600 ember számára háromnapos élelmiszer- és vízkészletet tárolnak. Ezenkívül az egyes városrészeket úgy tervezték meg, hogy még ha területi áramkimaradás is van, a városrészeken belül termelt elektromos energiával más, hiányt szenvedő városrészeket is el lehet látni. Az intelligens város infrastruktúrájába beletartoznak továbbá az okoshálózatok, az érzékelőrendszerek és az adatgyűjtési technológiák, amelyek segítenek a város energiafelhasználásának, közlekedésének és mindennapi működésének optimalizálásában.
Forrás: www.panasonic.com
100 évre előre terveztek
A Fujitól 20 kilométerre fekvő Fujisawa Sustainable Smart Town (Fujisawa SST) okosváros építését 2012-ben, a Panasonic egykori gyártóterületén, és annak vezetésével kezdték meg. A 10 éves építkezést követően egy 3×30 éves ciklus szerepel a város jövőképeként:
”A Fujisawa SST befejezése után a város 30 évig fejlődik, 30 évig érik, majd 30 évig tovább fejlődik. A Fujisawa SST 100 éves jövőképet fogadott el: időt arra, hogy három családi generáció virágzó életet éljen. Mit kell megváltoztatni, és mi maradjon változatlanul – ez a két lehetőség teszi lehetővé, hogy Fujisawa SST fenntartható intelligens városként érjen és fejlődjön, amely továbbra is környezetbarát és intelligens életmódot teremt.
– szerepel az okosváros honlapján.
A település közel 19 hektáron terül el és nagyságrendileg 3 000 háztartás és 10 000 lakó befogadására lesz képes, az első lakók 2014-ben költöztek be és jelenleg 600 háztartás számára biztosít otthont. Energiaellátásának körülbelül 70 százaléka megújuló forrásokból, mint például napelemek és szélenergia, származik. Aktívan bevonják és motiválják a lakosokat, hogy minél kevesebbet használjanak az erőforrásokból. Így mindannyian hozzáférnek olyan alkalmazásokhoz, amelyek megjelenítik fogyasztási szintjüket, és tippeket adnak, hogyan csökkenthetik azt. Egy speciális elektromos tároló képes az egész közösséget szükség esetén három napra elegendő vészhelyzeti energiával ellátni.
Forrás: www.panasonic.com
A városban mindemelett 100 százalékos tisztított szennyvíz-visszatáplálást is megvalósítottak, amely lehetővé teszi a szennyvíz öntözéshez történő újrahasznosítását. A helyi közlekedési rendszerben több mint 40 elektromos jármű áll rendelkezésre, beleértve az elektromos buszokat, továbbá a város elektromos kerékpárokat vagy a közösségi önvezető autóhasználatot is biztosít a lakóinak. A projekt keretein belül a település teljes területén a zöldterületek aránya körülbelül 30 százalék. A város számos lehetőséget kínál a közösségi együttműködésre: közösségi kerteket és könyvtárt, idősek otthonát, egy wellnessközpontot és egy rendezvényházat is létrehoztak, ahol a lakók találkozhatnak, és megoszthatják tapasztalataikat a városvezetéssel.
Forrás: www.panasonic.com
A másik hangsúly a lakók biztonságára és védelmére helyeződik. Sok más országban ez zárt közösségeket jelent, fizikai belépési korlátokkal. Ezzel szemben Fujisawában létrehoztak egy általuk „virtuális zárt városnak” nevezett létesítményt; a környezet nyitott és hozzáférhető marad a külső látogatók számára, de csak néhány bejárat van, és ezeket biztonsági kamerák figyelik.
”2050-re a világ népességének legalább kétharmada megapoliszokban fog élni, ami óriási nyomást gyakorol a helyi infrastruktúrára, a környezetre és végső soron az életminőségünkre. Elképzelem, hogy egy intelligens városban mi, polgárok még elkötelezettebbek vagyunk, és a technológiák támogatnak bennünket a mindennapokban. Időt takarítanak meg és lehetővé teszik számunkra, hogy szabadon mozogjunk és ténylegesen jobban éljünk. Olyan városok, amelyek a konnektivitást kihasználva segítik a közlekedés optimalizálását... olyan városok, amelyekben minimalizálni tudjuk az ökológiai lábnyomunkat, mivel az energiaszükségletet elsősorban megújuló erőforrásokból fedezzük. Városok, amelyek tele vannak intelligens otthonokkal, amelyeket bárhonnan működtethetünk.
– mondta Dr. Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke a 2018. évi CES szakkiállításon.
Fenntartható, biztonságos és hálózatba kapcsolt – ezek az okosvárosok legfontosabb jellemzői. Mindemellett azonban az sem elhanyagolható szempont, hogy nagy hangsúly kerül a közösségi együttműködésre, a lakosok bevonására és tapasztalataik megosztására, hogy a város a legoptimálisabb módon működhessen.
