Adja meg adatvédelmi beállításait

Marketing

A weboldal funkcionalitási, kényelmi és statisztikai célokból cookie-kat használ. Azok a cookie-k és nyomkövető mechanizmusok, melyek tehcnikailag nem feltétlenül szükségesek az oldal működéséhez, lehetővé teszik számunkra, hogy jobb felhasználói élményt és egyedi ajánlatokat (marketing cookie-kat és nyomkövető mechanizmusokat) nyújtsunk. Ezek csak akkor használhatók, ha Ön előzetesen hozzájárult: Tudjon meg többet



Visszavonás

Az alábbi linken: Adatvédelmi beállítások bármikor visszavonhatja a hozzájárulását, mely módosítás a visszavonástól lép hatályba. További információért kattintson az alábbi linkre: Adatvédelmi tájékoztató / céges információk.

Itt módosíthatja az adatvédelmi beállításait

Összes cookie letiltása: Amennyiben szeretné letiltani az összes cookie-t, kérjük nyissa meg böngészője beállításait, majd tiltsa le a cookie-k használatát. Kérjük vegye figyelembe, hogy ebben az esetben előfordulhat, hogy a weboldal bizonyos funkciói nem lesznek elérhetők.

Kérjük a jelölőnégyzetbe kattintva adja meg nekünk hozzájárulását vagy vonja vissza azt.

A weboldal funkcionalitási, kényelmi és statisztikai célokból cookie-kat használ. Azok a cookie-k és nyomkövető mechanizmusok, melyek tehcnikailag nem feltétlenül szükségesek az oldal működéséhez, lehetővé teszik számunkra, hogy jobb felhasználói élményt és egyedi ajánlatokat (marketing cookie-kat és nyomkövető mechanizmusokat) nyújtsunk. Ezek csak akkor használhatók, ha Ön előzetesen hozzájárult: Tudjon meg többet




További információért kattintson az alábbi linkre: Adatvédelmi tájékoztató / céges információk.

 
Okosvárosok

Egy okosváros nem csinál nyarat

2019.12.10 No Comments 5 perc olvasási idő

A bádogvárosok nyomora a Tádzs Mahal jelképezte fényűző luxussal, a kasztrendszer beágyazódott társadalmi hatásai a Bengaluru fémjelezte legmodernebb technológiákkal keveredik a kontinensnyi méretű Indiában. Ahhoz, hogy a több mint 1,3 milliárd lakossal bíró országban a fejlődés kézzelfoghatóvá váljon, nyilvánvalóan óriási léptékre van szükség. Mivel a kormányzat is úgy látja, hogy Indiában egy intelligens település nem csinál nyarat, meghirdették a száz okosváros kezdeményezését.

Száz okosváros már valami

Az ENSZ becslései szerint a világ több mint hétmilliárdnyi lakosának több mint fele nagyvárosi környezetben él, és ez az arány 2050-re, 66 százalékra is emelkedhet. Indiában 2030-ra az urbánus népesség elérheti az ország lakosságának negyven százalékát, vagyis több mint 7-800 millió főt, akik várhatóan a szubkontinensnyi gazdaság GDP-jének 75 százalékát termelik majd meg. Ahhoz, hogy egy ilyen gigászi méretű társadalmi, gazdasági és politikai rendszer lehetőleg hatékonyan működjön, a kormányzat igyekszik a legmodernebb technológiákat segítségül hívni – például az okos városok koncepcióját.

Hiszen az urbánus lét számtalan előnye mellett a metropoliszok és a gigavárosok lakóinak szembe kell nézniük a népsűrűségből adódó problémákkal, például a környezetszennyezéssel, közlekedési nehézségekkel és közbiztonsági kihívásokkal. Az okos városok ezek enyhítését célozzák a hálózatba kapcsolt eszközök egymásba kapcsolódó rendszereinek átgondolt használatával.

A technológia áldásos hatásait India vezetői is felismerték, a méretproblémák miatt azonban azt is be kellett látniuk, hogy ha hosszú távú és érezhető fejlődést akarnak elérni, egy okos város nem lesz elég. Emiatt 2015 júniusában Narendra Modi indiai miniszterelnök elindította a száz okos város misszióját, amelynek keretében néhány éven belül szerte az országban száz metropoliszt igyekeznek 21. századivá formálni a fenntarthatóság, a környezetvédelem, és az energiahatékonyság jegyében.

Kisokos indiai okosvárosoknak

A száz okos város missziójának első szakaszába a beadott pályázatok alapján húsz indiai települést vontak be. A pályázatok azt tartalmazták, hogy a városvezetők a privátszféra bevonásával hogyan modernizálnák a település közlekedését, víz- és áramellátását, az utcai világítást, kórházakat, iskolákat vagy mihez kezdenének a környezetszennyezéssel.

A húsz kiválasztott város egyike például Újdelhi, ahol a közlekedés, az oktatás, az egészségügy és az áramszolgáltatás terén indítottak az összekapcsolt technológiákat felhasználó projekteket. Például CCTV-kamerákkal monitorozzák Újdelhi útjait, egyebek mellett azért, hogy ha véletlenül egy tilosban parkoló autó akadályozná a közlekedést, a felügyelet gyorsan tudjon reagálni.

Bengaluru és a Bosch

A Bosch 1951 óta van jelen Indiában, és mára már több mint 31 ezren dolgoznak a német vállalatnak 18 különböző gyártókomplexum és hét fejlesztő központ területén. Az ország technológiai központjának számító Bengaluruban a Bosch India elindított néhány projektet, amelyek célja az urbánus közeg fenntarthatóbbá és élhetőbbé tétele, elsősorban a közlekedés terén és a városlakók biztonságát illetően. Például szenzorokkal felszerelt biztonsági rendszereket helyeztek el a metróállomásokban, amelyek például intelligens kamerákon vagy hangosbemondó rendszereken keresztül igyekeznek zökkenőmentessé tenni a városi és távolsági közlekedést.

A fenntarthatóság jegyében pedig mind az indiai nagyvárosok, mind a Bosch igyekeznek megoldani az urbánus életforma egyik legbosszantóbb velejáróját: a konstans parkolóhely-hiányt. Kifejlesztettek például egy olyan intelligens parkolási rendszert, amelyen keresztül az ingázók könnyebben találhatnak parkolóhelyet a forgalmas, központi üzleti negyedekben. Ezen keresztül a parkolóhelyek foglaltságát jelző szenzorok az adott felhasználók mobiltelefonjaira küldik a megfelelő információkat, míg a sofőrök az applikáción keresztül kiválaszthatják a nekik tetsző helyet, majd lefoglalhatják és kifizethetik a „kifigyelt” parkolóhelyet.

Iratkozz fel hírlevelünkre!