Oslo lehet a világ első fővárosa, amelyik az év végére teljesen elektromos tömegközlekedésre áll át, mindezt pedig azért, hogy 2030-ig megkaphassa a világ első kibocsátásmentes városa kitüntető címet is. Az átállásban óriási szerepet játszanak a megújuló energiaforrások, a jó kormányzás – és természetesen az összekapcsolható rendszerek is.
Okosváros okos célokkal
2009 júniusában több mint kétszáz tudós gyűlt össze a fjordok ölelésében elterülő, mintegy 700 ezer lakosú norvég fővárosban, hogy a klímaváltozás pusztító hatásairól és a klímavédelem potenciális irányairól tanácskozzanak. A konferenciát és az Oslói Deklarációt követően a város vezetői hozzáláttak, hogy teljesen új irányt vegyen a skandináv metropolisz élete.
A Norvég Környezetvédelmi Ügynökség először felmérte, hogy az oslói kibocsátások több mint háromnegyede három forrásból származik:
- hulladékégetésből és energiaellátásból (23 százalék),
- autós és kisteherautós közlekedésből (33 százalék),
- valamint más belső égésű motoros gépek működtetéséből, például az építkezéseken használt gépekéből (20 százalék).
Ezután a város elkezdte szisztematikusan leépíteni ezeket a kibocsátásokat, és bevezette a klímabüdzsé fogalmát, vagyis azt, hogy az önkormányzat minden egyes projektnél az alacsony kibocsátású megoldásokat részesíti előnyben.
2019-re a város autós közlekedése több mint a negyedével csökkent.
Elektromos kompok és a világ leghalkabb építkezése
Oslo belvárosában fokozatosan kerékpárutakká és kis parkokká alakították a parkolóhelyeket. 2017-ben és 2018-ban több száz autóparkolót szabadítottak fel, ennek következtében 2019-re 28 százalékkal esett vissza az autós közlekedés a városban, így kevesebb a baleset is. Csúcsidőben a norvégok gyalogolnak, biciklire pattannak, villamosra várakoznak vagy buszt fognak ahelyett, hogy idegesen az autójukban ülve araszolgatnának a dugó közepén.
Ráadásul a tömegközlekedésben is folyamatos a zöldítés. A város dízellel működő buszait elektromosokra cserélik, hogy csökkentsék a kibocsátást, a zajszennyezést és javítsák a város levegőjének minőségét. Az önkormányzat gondoskodott arról is, hogy a bicikliút- és villamoshálózatot megfelelően fejlessze. Ezen túl Oslo mára már a legtöbb kompot is elektromosra cserélte, így a norvégok kibocsátásmentesen kelhetnek át a fjordokon.
Az építkezésekkor az önkormányzat az alacsony kibocsátású projekteket és építési eszközöket jutalmazza, ennek eredményeként 2019 szeptemberében Osloban regisztrálták a világ első karbonsemleges építési területét, ahol olyan halk gépekkel dolgoztak, hogy a közeli kávézóknak még az ajtaját is nyitva lehetett hagyni a melegben.
Energia hulladékégetőkből és adatközpontokból, hatékonyság IoT-val
Természetesen az épületeknek is sokkal hatékonyabbnak kell lenniük, amit nagyban elősegít a helyben termelt energia: a tetőkön lévő napelemekből vagy a helyi szennyvíz-csatornahálózatból, hulladékégetőkből és adatközpontokból származó energia. A szemétégető telepek esetén pedig a város nem csupán csökkenteni igyekszik a hulladék mennyiségét, hanem törekednek arra, hogy megkössék és tárolják is a kibocsátott szén-dioxidot.
Okos hibamegelőzés
Osloban a víz- és a szennyvízhálózatnál is bevetik az IoT-t. A Soundsensing vállalat olyan hangalapú szenzoros rendszert fejleszt ugyanis, amelyik automatikusan azonosítja, ha a szivattyúkkal vagy a szelepekkel gond van. A vállalat gépi tanuló algoritmusokat is alkalmaz a potenciális és valódi problémák feltérképezésére, és így számos esetben már azelőtt kiszűrik a problémás alkatrészeket, hogy valami meghibásodna. Amellett, hogy az algoritmus a hanghatás nagyságáról és a probléma helyéről pontos információt szolgáltat, különbséget tud tenni a hangok típusai között is. Ezzel egyrészt arról ad tájékoztatást, milyen sürgős lehet a javítás, másrészt jelezheti a karbantartónak, milyen eszközökre lehet szüksége. Nekik eddig szabályos időközönként meg kellett vizsgálniuk a szivattyúkat és a szelepeket, de mára az IoT-rendszernek hála csak akkor kell menniük, ha a rendszer meghibásodást jelez. Ezzel az oslói lakosoknak erőforrásokat és időt spórolnak, egyúttal környezetkímélőbbé és konzisztensebbé válik a szolgáltatás.
