Skip to main content
 
Okosotthonok

Fűtsünk be: iglutól az okostermosztátig

2019.12.03 No Comments 5 perc olvasási idő

Tudta, hogy az eszkimóknak több mint ötven szavuk van a hóra? Az „aqilokoq” például a lágyan szállingózó, a „piegnartoq” pedig a szánkózásra alkalmas havat jelenti. Ha a különféle jegeket is beleszámítjuk, a lista több százasra bővül. És ez még mindig semmi a Skandináviában és Oroszországban élő számikhoz képest, akiknek állítólag ezer kifejezésük létezik a rénszarvasra.

Kinek mi a fontos. Az északi sarkkör közelében szó szerint életbevágó, hogy különbséget tudjanak tenni a különféle hótípusok között. Az eszkimók kunyhójához, az igluhoz például egy speciális hófajta való. A frissen esett, porszerű hótömegnek ugyanis akár 95 százaléka is levegő lehet, ami alkalmatlan az építkezéshez. Csakúgy, mint a jégtömbök, amik viszont túlságosan sűrűk, nehezek. A tökéletes iglu tégla valahol a kettő között helyezkedik el. Ezek olyan, a földről kiemelt, nem friss hótömbök, melyek elég szilárdak, hogy formálhatóak és ellenállók legyenek, ugyanakkor tartalmaznak annyi levegőt, ami könnyűvé és jól szigetelővé teszi őket.

Az iglu egyszerű, de nagyon is okos építmény. Alapelve ugyanaz, mint egyébként bármelyik házé: bent tartja a meleget és kint a hideget. Csak itt történetesen a falak hóból vannak, a kályha szerepét pedig maga az ember tölti be. Egy igluban tehát csak akkor van „fűtés” ha mi is otthon vagyunk, hacsak nem tartunk egy háziasított fókát, hogy tartsa melegen a „lakást”. Hinnénk vagy sem, de testünk képes kibocsátani annyi hőt, hogy egy jól megépített igluban akár tomboló mínuszokban sem hűlünk ki. 2012-ben egy svéd férfi például állítólag két hónapot élt túl a hó alá temetett autójában úgy, hogy a hőmérséklet olykor -30 fok alá süllyedt.

A „fűtés” ezen legegyszerűbb módszerétől már messzire jutott a világ, még ha az alapok ugyanazok is: a cél az, hogy a megtermelt hőt a négy fal között tartsuk. Mára azonban legalább olyan fontos, hogy mindezt energiatakarékosan tegyük, ideális hőérzet mellett.

A Bosch EasyControl nevű okos fűtésszabályozója éppen ebben a kettőben nyújtja a legnagyobb segítséget.

  1. Az otthonlét-érzékelővel a fűtés csak akkor lép működésbe, ha valóban szükség van rá.
  2. Minden helyiség hőmérséklete egyedileg szabályozható.

Az első pont óriási előnye elsősorban a takarékosság. Az üres lakás melegen tartása teljesen fölösleges, viszont költséges feladat. A szabályozó viszont regisztrálja, ha otthon van, és automatikusan a hétköznapihoz igazítja a fűtést, anélkül, hogy bármit tennie kellene. Vagy egy jól megérdemelt síelésből érkezik haza? A telefonos alkalmazással egyszerűen megoldható, hogy mire hazaér, már kellemes meleg várja. És még a szomszédot sem kell szívességre kérnie.

Régebbi panelházak központilag szabályozott fűtésénél szokott az is megesni, hogy egyes helyiségekben ablakot kell nyitni, mert a fűtőtest ugyanúgy ontja a meleget az apró konyhában, mint a tágas nappaliban vagy épp mindenhol szinte meg lehet fagyni. Holott egyértelmű, hogy nem minden szobában és nem minden időszakban azonos hőmérséklet az ideális. A fürdőben például jó, ha a forró víz alól nem a hidegbe ugrik ki az ember. Az alváshoz viszont kutatók szerint a 15-19 fokos hőmérséklet a legjobb, persze vérmérséklettől és szokásoktól is függően. A lakás különböző részein a megfelelő körülményeket teremteni koránt sem lehetetlen: az EasyControl és a rádióvezérelt termosztátok segítségével minden szoba hőmérséklete külön-külön is beállítható.

Az okos fűtésszabályozó a Bosch HomeCom Pro segítségével viszont gyors és egyszerű hozzáférést biztosíthat szerelője számára a fűtési rendszerrel kapcsolatos adatokhoz, ami segíthet a hibák gyorsabb kiküszöbölésében. Ráadásul az EasyControl adapter a régi, esetenként nem Bosch kazánhoz is hozzácsatolható, így kvázi „kiokosítható” a régi fűtési rendszer is. Az eszkimók bánatára, ez az alkalmazás iglukon még nem működik.

Iratkozz fel hírlevelünkre!