A madáretetés egyszerre segíti a kis tollasokat, hogy dúskálhassanak a finom falatokban, míg kedves csivitelésük, ugrándozásuk és színes tollazatuk feldobhatja a téli szürkeségbe belefáradt szemlélőt. Az élmény kiteljesedésében pedig már a technológia is segítséget nyújt: itt vannak az okostelefonnal összekapcsolt etetők és a madárfelismerő appok.
Nem ment életet a téli madáretetés
A téli hideg, sötét és barátságtalan időszak nem csupán az embereket viseli meg, hanem a természetben ilyenkor túlélésre kényszerített állatvilágot is. A madaraknak több szempontból sincs szerencséje: nincsenek fűtött házaik, nem alszanak téli álmot és sokan egyáltalán nem költöznek el délre. Így kénytelenek a legelőkön, mezőkön maradt magokon vagy a városokban és a falvakban elpotyogtatott morzsákon élni.
Hívatlan látogató dézsmálja a madáretetőben kihelyezett elemózsiát.
A Magyar Madártani Egyesület (MME) szerint mindenesetre érdemes észben tartani azt, hogy a nálunk telelő madarak – például olyan fajok is, amelyek tőlünk északabb vidékekről érkeznek hozzánk átvészelni a hideg hónapokat – teljesen alkalmazkodtak a körülményekhez, a közhiedelemmel ellentétben nem szorulnak a madáretetésre. Az MME javaslata, hogy kizárólag a költési időszak kezdetéig, azaz március végéig nyugodtan etethetjük a madarakat, ebben az esetben fenti okból kifolyólag ez inkább az emberek saját gyönyörűségére szolgál. Hiszen micsoda szívmelengető, amikor egy csapatnyi csicsergő kismadár összegyűlik a madáretető körül és boldogan falatozzák a kitett elemózsiát!
Trillás technológia
Ahhoz, hogy ne zavarjuk a csipegető tollasokat, viszont megfigyelhessük, milyen fajok érkeznek az udvarunkba, merészkednek az erkélyünkre vagy a kertünkbe, beszerezhetünk egy távcsövet és letölthetjük például az MME Madárhatározó alkalmazását, amelynek legújabb verziója már 367 fajt ismer fel. Ez lényegében lefedi a Magyarországon leggyakrabban előforduló fajok listáját. Ha viszont inkább a hangjuk alapján azonosítaná bárki a kis énekeseket, egy amerikai alkalmazás, a Merlin Bird segítségével teheti meg ezt a legkönnyebben.
Nem csupán alkalmazásokat fejlesztettek azonban a kismadarak etetéséhez. Egy lelkes hacker például egy olyan rendszert épített, amelyik képes üzenetet küldeni a felhasználó Twitter-fiókjára arról, ha egy kismadár épp csipeget a madáretetőn, a tweet pedig tartalmazza azt, milyen a hőmérséklet, mekkora a páratartalom és mennyi eledel maradt még a madáretetőben. Ennek egy felturbózott változata a Kickstarter közösségi finanszírozású projekteket támogató weboldalon megjelent Bird Buddy. Ez egy olyan okos madáretető, amelyik egy speciális, kamerával felszerelt madáretetőből és a hozzá tartozó okostelefonos applikációból áll. Amikor egy kismadár leszáll az etetőre, a szerkezet egy üzenetben értesíti a felhasználót, majd fényképet vagy videót készít a madárkáról, és képes felismerni annak fajtáját is.
Hasonlóan működik a Birdsy nevű kamerarendszer is, amelyet bárhova fel lehet szerelni, bekapcsol, ha madarak repülnek az etető közelébe, ezeket a benne lévő okos algoritmus segítségével felismeri, és videót készít a csipegető kiskedvencekről. Az intelligens infravörös éjjellátóval az éjszakai állatok mozgása is megfigyelhető. A beépített mikrofon ráadásul még hangokat is rögzít.
Professzionális madárkövetés
Egyébként a madáretetők forgalmának monitorozásán túl a madarak nyomkövetésére a kutatók már évek óta alkalmaznak GPS-jeladókkal felszerelt vagy más szenzoros technológiákat. Ami a madaraknál fontos, hogy a technológia fejlődésével egyre könnyebb és kisebb méretű jeladókat fejlesztenek, így egyre kisebb termetű madarakat is meg lehet figyelni. Ez eddig azért nem lett volna opció, mert zavarhatta volna a tollasokat a repülésben.
A madarakra applikált GPS-jeladók bizonyos időközönként jeleket küldenek a közelükben lévő műholdaknak, melyeket ezután a műholdak a megfelelő fogadó intézményekbe továbbítanak. Ezek segítségével a tudósok egyszerűbben követhetik a madarak vándorlását, a populációk alakulását és információkat kaphatnak arról is, mely fajoknak van szüksége segítségre.
