Skip to main content
 
Okoseszköz

A navigáció jövője: az intelligens tenger

2022.02.07 No Comments 11 perc olvasási idő
A navigáció jövője: az intelligens tenger

GPS-rendszerek ide vagy oda, aki tengeri hajóvezetői engedélyt szeretne szerezni, annak a tananyagban még mindig ott van a navigáció és a tengerrajz. Ha a kapitányok már nem is a csillagok állásából tájékozódnak, azért a nyílt vizeken jobb biztosra menni. Igaz, a műholdak korában például már a hírhedt Bermuda-háromszög sem olyan rejtélyes többé.

A vizsgálatok kiderítették ugyanis, hogy az Atlanti-óceán e misztikus szeglete valójában a világ tíz legveszélyesebb vize közé sem fér be.

A statisztikák alapján itt sem tűnik el több hajó és repülő, mint másutt, sőt mára a régióban elég nagy a forgalom. Legutóbb 2021 év elején szenvedett balesetet itt egy hajó, előtte 2017-ben zuhant le egy repülő, de mindkét esetben az időjárás volt a hibás. A térség rossz hírét inkább néhány hatásvadász cikk adta, az „Ördög háromszögét” először 1964-ben fedezte fel magának a bulvársajtó. A hajókat és repülőket nyom nélkül bekebelező tenger mítoszát aztán tovább fújta pár élénk fantáziájú író és néhány izgalmas film.

Az óceán kemény ellenfél

Persze ma már nehéz dolga lenne a sellőkre vagy az elsüllyedt Atlantiszra vadászó, kalandor tengerészeknek, hiszen a technológiai fejlődés, a dolgok internete már a tengeri navigációt sem hagyja érintetlenül. Újabban olyan bójákkal kísérleteznek, amely hálózatba kapcsolva nemcsak a hajókkal képes kommunikálni, hanem a környezetről is kulcsfontosságú információkat nyújt.

A legnagyobb kihívás egyelőre a fenntarthatóság és a karbantartás, az óceán ugyanis kemény ellenfél.

A sótartalom, a rozsdásodás, a hullámzás, az időjárási viszontagságok, az energiaellátás mind-mind olyan problémák, amelyek feladják a leckét a precíz elektronika költséghatékony működtetéséhez.

Vikingek földjén

Az Intelligent Sea, vagyis „intelligens tenger” uniós projekt keretében most olyan okosbóját tesztelnek, amely minden kérdésre hatékony megoldást kínálhat. A navigációs eszközök a svédországi Stockholm, valamint a finnországi Naantali kikötőiben vizsgáznak. A skandináv településeken meglehetősen hidegek a telek, tartósan fagypont alatti a hőmérséklet, így, ha ezt a zord időjárást kibírják, akkor jó eséllyel a világ más pontjain is megállják a helyüket.

Az okosbója gyakorlatban 10 méter magas, amiből három és fél méter látható a vízfelszín felett, tetején egy nyolcvan centiméter átmérőjű, LED-lámpával felszerelt egységgel. A rögzítést a tengerfenéken egy tíz méter hosszú kábellánc és egy hét tonnás betontömb garantálja. A legújabb kísérletben az energiaellátást beépített napelemek biztosítják, amelyeket külön úgy terveztek, hogy a kőkemény tél se tegyen kárt bennük. Ezek élettartama a tervek szerint akár 7-10 esztendő is lehet.

A napelemekkel tehát biztosítható a fenntarthatóság, a hálózatba kapcsolással pedig hatékonyabbá tehető a karbantartás. A távfelügyelettel folyamatosan monitorozható a navigációs eszköz akkumulátora, a kollektorok, a bója pozíciója, illetve irányítható a fényjelzésének erőssége. Valós időben követhető a teljes rendszer, aminek köszönhetően ritkábban kell szervizhajót kikiküldeni hozzá, ami szintén lefaragja a költségeket.

Forrás: https://www.arctia.fi/

Többfunkciós

Az okosbója legnagyobb előnye, hogy a navigáción kívül új feladatokat is képes ellátni. Így például egy sor szenzorral is felszerelhető, a gyártó tájékoztatója szerint nagy pontossággal megfigyelhető segítségével többek között:

  • hőmérséklet
  • algaszint
  • hullámzás
  • zavarosság
  • sótartalom
  • oxigéntartalom
  • olajtartalom
  • kén-dioxid-tartalom

Mondani sem kell, hogy ezek folyamatos monitorozása a vizek és vízpartok megóvásában óriási szerepet játszhat, továbbá a hajók túlzott – és ugyancsak óriási problémát jelentő – károsanyag-kibocsátását, vagy az esetleges természeti-katasztrófákat is előre lehet velük jelezni.

Iratkozz fel hírlevelünkre!