GPS-rendszerek ide vagy oda, aki tengeri hajóvezetői engedélyt szeretne szerezni, annak a tananyagban még mindig ott van a navigáció és a tengerrajz. Ha a kapitányok már nem is a csillagok állásából tájékozódnak, azért a nyílt vizeken jobb biztosra menni. Igaz, a műholdak korában például már a hírhedt Bermuda-háromszög sem olyan rejtélyes többé.
A vizsgálatok kiderítették ugyanis, hogy az Atlanti-óceán e misztikus szeglete valójában a világ tíz legveszélyesebb vize közé sem fér be.
A statisztikák alapján itt sem tűnik el több hajó és repülő, mint másutt, sőt mára a régióban elég nagy a forgalom. Legutóbb 2021 év elején szenvedett balesetet itt egy hajó, előtte 2017-ben zuhant le egy repülő, de mindkét esetben az időjárás volt a hibás. A térség rossz hírét inkább néhány hatásvadász cikk adta, az „Ördög háromszögét” először 1964-ben fedezte fel magának a bulvársajtó. A hajókat és repülőket nyom nélkül bekebelező tenger mítoszát aztán tovább fújta pár élénk fantáziájú író és néhány izgalmas film.
Az óceán kemény ellenfél
Persze ma már nehéz dolga lenne a sellőkre vagy az elsüllyedt Atlantiszra vadászó, kalandor tengerészeknek, hiszen a technológiai fejlődés, a dolgok internete már a tengeri navigációt sem hagyja érintetlenül. Újabban olyan bójákkal kísérleteznek, amely hálózatba kapcsolva nemcsak a hajókkal képes kommunikálni, hanem a környezetről is kulcsfontosságú információkat nyújt.
A legnagyobb kihívás egyelőre a fenntarthatóság és a karbantartás, az óceán ugyanis kemény ellenfél.
A sótartalom, a rozsdásodás, a hullámzás, az időjárási viszontagságok, az energiaellátás mind-mind olyan problémák, amelyek feladják a leckét a precíz elektronika költséghatékony működtetéséhez.
Vikingek földjén
Az Intelligent Sea, vagyis „intelligens tenger” uniós projekt keretében most olyan okosbóját tesztelnek, amely minden kérdésre hatékony megoldást kínálhat. A navigációs eszközök a svédországi Stockholm, valamint a finnországi Naantali kikötőiben vizsgáznak. A skandináv településeken meglehetősen hidegek a telek, tartósan fagypont alatti a hőmérséklet, így, ha ezt a zord időjárást kibírják, akkor jó eséllyel a világ más pontjain is megállják a helyüket.
Az okosbója gyakorlatban 10 méter magas, amiből három és fél méter látható a vízfelszín felett, tetején egy nyolcvan centiméter átmérőjű, LED-lámpával felszerelt egységgel. A rögzítést a tengerfenéken egy tíz méter hosszú kábellánc és egy hét tonnás betontömb garantálja. A legújabb kísérletben az energiaellátást beépített napelemek biztosítják, amelyeket külön úgy terveztek, hogy a kőkemény tél se tegyen kárt bennük. Ezek élettartama a tervek szerint akár 7-10 esztendő is lehet.
A napelemekkel tehát biztosítható a fenntarthatóság, a hálózatba kapcsolással pedig hatékonyabbá tehető a karbantartás. A távfelügyelettel folyamatosan monitorozható a navigációs eszköz akkumulátora, a kollektorok, a bója pozíciója, illetve irányítható a fényjelzésének erőssége. Valós időben követhető a teljes rendszer, aminek köszönhetően ritkábban kell szervizhajót kikiküldeni hozzá, ami szintén lefaragja a költségeket.
Forrás: https://www.arctia.fi/
Többfunkciós
Az okosbója legnagyobb előnye, hogy a navigáción kívül új feladatokat is képes ellátni. Így például egy sor szenzorral is felszerelhető, a gyártó tájékoztatója szerint nagy pontossággal megfigyelhető segítségével többek között:
- hőmérséklet
- algaszint
- hullámzás
- zavarosság
- sótartalom
- oxigéntartalom
- olajtartalom
- kén-dioxid-tartalom
Mondani sem kell, hogy ezek folyamatos monitorozása a vizek és vízpartok megóvásában óriási szerepet játszhat, továbbá a hajók túlzott – és ugyancsak óriási problémát jelentő – károsanyag-kibocsátását, vagy az esetleges természeti-katasztrófákat is előre lehet velük jelezni.
