A mesterséges intelligencia (MI) alapú biometrikus rendszer képes megjósolni a bűnözést
Azok a jövőbeli technológiák, melyek 20–30 éve még a sci-fik toposzait uralták, mára egyre inkább bekúsznak a hétköznapokba. Gondoljunk csak az 1987-ben bemutatott Robotzsaru című filmre. Majd 30 évvel a megjelenés után, napjainkban már robotrendőrök járőröznek Dubaj vagy New York utcáin. Ezek mellett pedig a bűnözés visszaszorítására olyan önvezető járműveket is bevetnek, melyek az MI segítségével képesek azonosítani a bűncselekményeket.
Térjünk egy kicsit azonban vissza a sci-fikre. Emelje fel a kezét, aki emlékszik vagy esetleg többször is megnézte Steven Spielberg 2002-es nagy port kavaró, utópisztikus rendezését. A Különvéleményben a rendfenntartó szervek olyan látnoki képességű embereket alkalmaznak, akik képesek azelőtt megjósolni a bűncselekményeket, mielőtt azok bekövetkeznének. A filmben olyan futurisztikus technológiák is megjelennek, mint például az arcfelismerés, amikor a digitális reklámfelület főszereplőnknek (Tom Cruise) a tömegközlekedési hálózaton áthaladva személyre szabott termékeket és szolgáltatásokat ajánl.
A nagy testvér mindig figyel?
Ezekre is van már élő példa. A 2020-as tokiói olimpiai játékok során olyan arcfelismerő rendszert alkalmaztak, mely több mint 300 000 sportoló, hivatalos személy és önkéntes beléptetését segítette, ezzel pedig gyorsította és biztonságosabbá tette a folyamatokat. Ha pedig nem is a nagy testvér, de a nagy alma, azaz New York városvezetése olyan MI-alapú kamerarendszereket szerelne fel a metropolisz metróhálózatában, amely az emberek viselkedését elemezve próbálná megjósolni a bűncselekményeket. Mutatjuk részletesebben is a technológiát.
A Fujitsu az Nvidia-val közösen kifejlesztett, MI-alapú biometrikus rendszerét az idei Mobil World Congress kiállításon mutatták be. A rendszer a videóelemzéshez rádiós hozzáférési hálózatokat használ, és képes felismerni, ha valaki bűncselekményt készül elkövetni. (A rádiós hozzáférési hálózatok a mobil távközlési rendszerek részei, a különböző intelligens eszközöket rádiókapcsolatokon keresztül kötik össze a hálózat más megoldásaival.) A mesterséges intelligenciával kiegészített kamerás megfigyelés nemcsak a kép- vagy videófelvételeken látható eseményeket értelmezi, hanem a testmozgások alapján akár a bűnözői szándékot vagy az emberi érzelmeket is megjósolhatja. Ráadásul mindezt valós időben, ami még hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti azokat a helyszíneket, ahol a rendszer bevetésre kerül.
Ez a technológia úgy működik, hogy az emberekről készült videófelvételek fölé egy ún. vázkeretet helyeznek. Az MI feladata, hogy kitalálja, melyik testrész melyik, ki hogyan mozog és amit az adott illető csinál, az normális viselkedésnek mondható-e vagy sem. A vállalat tervei szerint, idővel azt is felismeri majd az alkalmazás, ha például valaki dühösen beszél. Ez segíthet a fenyegető viselkedés vagy egy kezdődő verekedés azonosításában, és maga a rendszer jelez, ha szükség van a biztonsági személyzet bevonására.
Ez a megoldás a jövőben más területeken is bevethető lesz. Például a szupermarketekben, a „sétáló” vonalkódolvasók esetében, hiszen alkalmas arra is, hogy észlelje azt a mozdulatot, ha valaki szkennelés után egy drágábbra cseréli a már beolvasott, kedvezőbb árú terméket. Ekkor hasonlóan az előbbi példához a rendszer automatikusan értesíti a biztonságiakat.
A jogi szabályozás egyre sürgetőbb
Az MI fejlődésével a technológia alkalmazásához szükséges jogszabályi keretek megalkotása kiemelkedően fontos. Továbbá a kiberbiztonsági tudatosság, illetve a kritikus gondolkodás kialakításában, így az álhírek, hamisítványok felismerésében a jogalkotók, a kormányzat, a szakmai testületek és az oktatási intézmények mellett az egyéneknek és a vállalatoknak is nagy felelőssége van. Vajon felkészültünk-e a mesterséges intelligencia korszakára?
A Bosch Magyarország Podcast tizenötödik epizódjában szakértőink az MI pozitív és negatív hatásai mellett többek között erről is beszélgettek.
