Egyre többet találkozunk a mesterséges intelligencia (MI) kifejezéssel. Szép lassan a hétköznapi élet részévé vált, hiszen ma már szinte tényleg minden nap találkozunk vele, jóllehet, sokszor nem is sejtjük, hogy azzal állunk szemben.
- Mi is ez valójában?
- Egyáltalán ez, vagy ő?
- Miért van rá szükség?
- Miben segíthet nekünk, embereknek?
- Félnünk kell tőle?
- És mi köze van hozzá a Boschnak?
Ez csak egy kis része azoknak a kérdéseknek, amelyekkel nap mint nap szembe találhatjuk magunkat, ha erre a témára terelődik a szó. Épp ezért mostani bejegyzésünkben igyekszünk átfogó képet nyújtani a mesterséges intelligencia kapcsán!
Mióta van ez?
John McCarthy
Az IBM Deep Blue és fejlesztői legyőzték az aktuális világbajnokot (foto: IBM)
A MI több mint 50 éves múltra tekint vissza. Az első ilyen jellegű számítógépes programot még 1956-ban készítették el. Abban az évben, amikor maga a fogalom is megszületett John McCarthy amerikai programozónak köszönhetően. A korabeli leírások alapján ez tulajdonképpen egy folyamat, amelynek során a gépek megtanulnak tanulni, vagyis megértik miről van szó és következtetéseket vonnak le. A világ első mesterséges intelligenciát használó programja a Logic Theorist volt, amely több tucat matematikai tétel bizonyítására volt képes.
Alig 10 évvel később elkészült az első MI chatbot, az Eliza, amely már emberekkel is képes volt kommunikálni.
Újabb 20 évvel később pedig már ott tartottunk, hogy a „NETtalk” nevű program képes volt hangosan szavakat olvasni és megtanulni. Az adatkészletet használó szoftver következtetéseket vont le, működése pedig nagyon hasonlított az emberi agyéhoz.
Ennél már csak az volt nagyobb szenzáció, amikor 1997-ben az IBM Deep Blue névre hallgató sakk-számítógépe legyőzte Garri Kaszparovot, az aktuális sakkvilágbajnokot. Ekkor vált teljesen világossá, hogy a tanulni képes algoritmusok bizonyos helyzetekben jobban döntenek, mint az emberek.
Rendben, régen itt van velünk, de miért van rá szükség?
A mesterséges intelligencia az emberiség számára egy hatalmas lehetőség. Az életnek számtalan olyan területe van, ahol hatékonyan segítheti az emberek munkáját és jelentősen megkönnyítheti az életünket. Az élelmiszer pazarlás csökkentésétől a közúti közlekedési balesetek csökkentésééig, tehát szinte mindenre felhasználható! Nem véletlenül tűzte zászlajára a Bosch, hogy 2025-ig minden terméke kapcsolódik majd az MI-hoz. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek helyett gépek dolgoznak majd a gyártósorok mellett és nem is azt, hogy még a fúrógép is beszélni fog hozzánk. Az viszont előfordulhat, hogy bizonyos gyártási folyamatoknál MI-programok segítenek a minőségellenőrzésben, a csomagolásban, vagy ilyen kódokat használó vezérlők óvják az akkumulátoros eszközöket a töltésük során.
Az igazság az, hogy a mesterséges intelligencia nem egyetlen konkrét tárgy vagy számítógépes kód, hanem egy gyűjtőfogalom és mint ilyen, az élet szinte minden területén más jelentőséggel bír.
Én nem akarom használni, hogyan tudom elkerülni?
Rossz hírünk van, sehogy. A mesterséges intelligencia már tényleg szinte mindenki életében jelen van. A legtöbb okostelefon kamera szoftvere már ezt használja az optimális beállítások megtalálásához. A közlekedési csomópontokban MI-algoritmusok optimalizálják a közlekedési lámpák működését, de egy egyszerű elektronikus ügyfélszolgálat is jó eséllyel használ már ilyen programokat. Meg kell tehát tanulnunk együtt élni velük és élni az általuk kínált lehetőségekkel. A Bosch is ezért kezdett komoly fejlesztésekbe néhány évvel ez előtt. Vállalatunk ma már az egyik kiemelt kutatási területként kezeli az MI-t. A világ több pontján is mérnökök százai dolgoznak a különböző algoritmusokon és megoldásokon, köztük természetesen a Budapesti Fejlesztési Központ mérnökei is.
Eljön a pillanat, amikor mindenki számára megkerülhetetlen lesz a MI, de ez nem azt jelenti, hogy tudatában is leszünk, hogy mikor találkozunk vele, mert az észrevétlenül teszi a dolgát
Jó, elfogadom, de nem veszélyes ez?
A mesterséges intelligenciával az egyik legnagyobb gond, hogy sokaknak előítéletei vannak a téma kapcsán. A mozikban és a televíziókban látható filmek többségében, a számítógépes játékok háttértörténeteiben az MI általában gonosz és világuralomra tör. Az igazság azonban az, hogy jelenleg egyetlen olyan esetről sem tudunk, amikor a tanuló algoritmusok veszélyt generáltak volna. Persze, ahogy fejlődik az iparág, egyre több tényezőre kell odafigyelni, így fontos a témában tevékenykedők felelősségteljes hozzáállása. A Bosch éppen ezért készített egy Mesterséges Intelligencia Etikai Kódexet. Ennek legfontosabb alapeleme, hogy az MI-alapú döntéseket mindig emberek ellenőrzik. „A mesterséges intelligenciának az embereket kell szolgálnia. MI etikai kódexünk egyértelmű iránymutatást ad munkatársainknak az intelligens termékek fejlesztése során” – hangsúlyozta Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke a kódex bemutatásakor.
A Bosch első nagy iparági szereplőként vállalta, hogy etikai kódexben rögzíti a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez kapcsolódó alapelveket
Vállalatunk és általában az iparágban fejlesztéseket végzők egyik célja, hogy megismertessék a technológiát és az abban rejlő lehetőségeket az emberekkel. Bemutassák, hogy a mesterséges intelligencia nem egy gonosz világuralomra törő robottársadalom, hanem az a kód, amely csak a szükséges mennyiségű vízzel locsolja meg a gyepet, lefőzi a kedvenc teádat a reggeli mellé és segíti a forgalomirányítást a lüktető városokban.
