Képzeljük el, hogy a világítást biztosító okosizzók egyszer csak elveszítik a hálózati kapcsolatot, a lakás pedig sötétségbe borul. Ennél is komolyabb galibát okozhat egy önvezető autó, ha a benne található vezérlőszámítógép hibásodik meg. A sci-fi filmeken nevelkedett generáció ilyenkor egészen vad következményekkel számol: a lakás az örök sötétség birodalmává válik, az autó pedig tömegszerencsétlenséget okoz az autópályán. Mielőtt részletesen is elmagyarázzuk, általában mi és miért történik ilyen esetekben, oldjuk fel a konkrét helyzeteket.

Sem az otthonunk, sem az autónk miatt nem kell aggódni, egyetlen meghibásodás sem lehet végzetes

Pánikra semmi ok

Ha egy okosizzóval ez történik, akkor általában a kapcsoló le és felkapcsolásával visszaáll egy alapállapotra. Egyes mesterséges intelligenciát (MI) használó izzók pedig arra is képesek, hogy ilyenkor olyan üzemmódba kapcsoljanak, amit általában abban az idősávban szoktunk használni, vagy akár képes a fényviszonyokhoz automatikusan alkalmazkodni.

Az autó sem kezd ámokfutásba, mert a Bosch önvezető megoldása, egy úgynevezett redundáns rendszer. Vagyis minden fontos paramétert és hardvert duplikálnak a mérnökök, így, ha az egyik vezérlőszámítógép működésképtelen lesz, a másik azonnal a helyébe lép. Az autó természetesen jelzi az üzemzavart a felhasználónak, aki így a lehető leggyorsabban gondoskodhat a javíttatásról. Ha pedig olyan alrendszer hibásodik meg, hogy nem folytatható az utazás, akkor az autó biztonságosan félrehúzódik és gondoskodik a hibabejelentésről.

(Tényleg) mindenre fel kell készülni

Azt már egy korábbi bejegyzésünkben elárultuk, hogy 2025-re gyakorlatilag minden Bosch-termék kapcsolódik valamilyen formában a mesterséges intelligenciához. Ugyanebben a bejegyzésben arról is ejtettünk szót, hogy a Bosch volt az első olyan vállalat, amely etikai kódexet hozott létre a fejlesztéssel foglalkozó kollégái számára. Az viszont szintén egy nagyon fontos tényező, hogy milyen technikai háttér áll majd ezek mögött a rendszerek mögött. És itt egyben kell a szoftveres és a hardveres hátteret vizsgálnunk. Ezért is hoztuk ezt a két példát, hiszen az izzóban egy tanulásra képes szoftver boldogul a hálózati kapcsolat hiján, míg az autó esetében egy másik hardver veszi át a meghibásodó szerepét.

Bármilyen MI-megoldásról is legyen szó, a kulcsszó a megbízhatóság. Itt ugyanis szinte minden meghibásodás komoly bosszúságokat okozhat a felhasználónak. Térjünk is vissza egy kicsit az önvezető autókhoz – amelyekkel már ebben a bejegyzésben is foglalkoztunk – hiszen ez az egyik legösszetettebb példa. A teljes, vagyis a négyesszintű önvezetéshez, szinte minden típusú érzékelőre szükség van. Ultrahangszenzorokra a pontos manőverezéshez, radarokra a nagyobb sebességű objektumkövetéshez és elkerüléshez, kamerákra a vizuális objektum-azonosításhoz és lidar érzékelőkre a nagy pontosságú környezeti feltérképezéshez. Ezek egymástól független, ugyanakkor együttműködő rendszerek. Ha valamely komponens meghibásodik, akkor a többi érzékelő kisegíti az ökoszisztémát.

Egyetlen érzékelő meghibásodása nem jelent automatikusan teljes leállást

Tegyük fel, hogy meghibásodik az egyik radarérzékelő. Az MI-t használó szoftveres háttér érzékeli ezt és felméri, hogy a látási és útviszonyok megengedik-e, hogy az autó a többi komponens adataira támaszkodjon. A lidar és a kamera szinte minden helyzetben képes azonnal kiváltani a meghibásodott alkatrészt. Amennyiben igen, az utazás folytatható, ha pedig arra jut, hogy kizárólag a sebesség csökkentésével, akkor ezt is megteszi. Ha a meghibásodás olyan mértékű, hogy mégsem, akkor a mesterséges intelligencia a felhasználó utasítására várva biztonságosan félreállítja az autót. A szervizt pedig már egy olyan hibajelentéssel látja el távolról, aminek adataiból előre készülni tudnak a szükséges alkatrészekkel. Ezzel pedig a javítási idő is minimálisra csökkenthető.

A legdrágább dologhoz jutunk így hozzá

Sokak számára ez egy túlkomplikált világnak tűnhet, de gondoljunk csak bele: van valami, amit nem lehet pénzért megvenni, ez pedig nem más, mint az idő. Az olyan fejlesztéseknek köszönhetően, mint az okoshűtőszekrény, amely bevásárlólistát készít helyettünk, az okossütő, amely távolról is be és kikapcsolható, hogy mire hazaérünk kész legyen a vacsora, vagy épp az önvezető autó, amely önállóan elmegy az időszakos szervizre, vagy épp az autómosóba, rengeteg időt nyer nekünk. És igen, sokan vagyunk olyanok, akik szeretnek vezetni, de dugóban üldögélni és haszontalanul tölteni azokat a perceket senki nem szereti. Ezért van szükség ezekre a fejlesztésekre. Nem szabad pusztán a saját példánkból kiindulni, mert országonként, területenként, sőt akár emberenként is nagyon eltérőek az igények!

Az érthetőség és az átláthatóság a kulcs

Ezzel együtt úgy tűnik, hogy az emberek lassan kezdik megérteni, az MI nem helyettük, hanem mellettük van. Egy közelmúltban elvégzett kutatás szerint ipari területen például már a németek 60 százaléka szeretné, hogy jobban kihasználható legyen a mesterséges intelligencia. A Bosch felméréséből az is kiderült, hogy az emberek szeretnék megtartani az irányítást, ezt a válaszadók 85 százaléka jelentette ki. Ez egybecseng a Bosch már korábban említett etikai kódexével, amely kiköti, hogy az MI döntéseit végül mindig az embereknek kell jóváhagyniuk. A lehetőségek és kockázatok tekintetében is egybecsengtek a válaszok. A többség úgy gondolja, hogy a hatékonyság, a fejlődés, a termelés növelése abszolút hozadéka lehet az MI-nek, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a felügyelet, a szolidaritás és az adatvédelem sem szenvedhet hátrányt miatta. Ezek fényében jelentette ki Michael Bolle a Bosch igazgatótanácsának tagja, hogy az MI lehetőségeiről és kockázatairól szóló bármilyen vitának nyíltnak és objektívnek kell lenni. Ez pedig tökéletesen mutatja a Bosch hozzáállását a kérdéshez, hiszen mint minden fejlesztésnek, a mesterséges intelligenciához kapcsolódóknak is csak akkor van értelmük, ha az emberek elfogadják azokat és megbíznak bennük.

Az MI az élet szinte minden területén segítségünkre lehet