Az AquaEasy összekapcsolt rendszerével Indonézia és Vietnám rákfarmjain környezetkímélőbben és hatékonyabban tenyészthetik a garnélarákokat a helyiek. Ez pedig a kék bolygónknak és a rákszerető európai közösségnek is jót tesz. Mesterséges intelligencia és összekapcsolt technológia a köbön – csupa pozitív eredménnyel.
Egy főre jutó éves halfogyasztás
Fehér garnélarák, a tengeri herkentyűk legnépszerűbbike
Ha a magyarok annyira nem is, de az európaiak, főleg a déli országok lakói imádják a tengeri herkentyűket. Portugáliában évente fejenként 57 kg tonhalat, tőkehalat, lazacot, rákot, kagylót, heringet és a tenger gyümölcseinek számtalan fajtáját élvezik ki, míg Magyarországon mindössze 5,2 kilogramm fogy az édes- vagy tengervizek adta élelmiszerforrásokból. Ennek természetesen a legfőbb oka, hogy nincs tengerpartunk és a halételek bizonyos kultikus fogásoktól eltekintve – mint amilyen a karácsonyi halászlé – nem képezik a mindennapok szerves részét.
Ennek ellenére Magyarországon is megtalálható az egyik legnépszerűbb tengeri herkentyű: a garnélarák, amelyet tésztában, salátában, citrommal, petrezselyemmel fűszerezve vagy épp számtalan más formában élvezhet a nagyközönség. Nem csoda, hiszen a fehér garnélarák (Litopenaeus vannamei) a leggyakrabban tenyésztett tengeri élőlény, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint 2016-ban például több mint 18 milliárd dollár értékben tenyésztették.
Nem csupán hatékonyabbá, de környezetkímélőbbé is teszik az okosságok a vízi gazdálkodást
Az óriási mennyiségű garnélarákot már évtizedek óta nagyobb arányban különféle, rákfarmokon tenyésztik világszerte. A globális ráktermés 55 százaléka származik rákfarmokról, és ezek több mint háromnegyede a fehér garnélarák nevelgetését, majd eladását jelenti elsősorban Kína, Thaiföld, Indonézia, Vietnám, Banglades, India, Brazília és Ecuador területén. Az óriási garnélarák iránti igény az Egyesült Államokban, Európában és Japánban viszont sok esetben ipari méretű, nem hatékony gazdálkodási módszerekhez vezetett, és ezek a WWF környezetvédelmi szervezet szerint a környezetnek is ártanak.
A különféle okos algoritmusokon alapuló, a vízi gazdálkodást segítő eszközök mindkettőn képesek javítani. Egy tasmaniai start-up, The Yield a Bosch-sal közösen dolgozott ki egy okos megoldást, amellyel az osztrigák környezetét szenzorokkal monitorozzák és segíthetik a farmereket az ideális osztriga-begyűjtési időszak meghatározásában.
A rákfarmokat az AquaEasy segíti
Az osztrigafarmokhoz hasonlóan működik az AquaEasy IoT-alapú okos megoldása is, amelyik ugyancsak a Bosch támogatását élvezi. A rendszer szenzorokat, felhőalapú adatmegosztást és egy okos algoritmust bocsájt a rákfarmerek rendelkezésére, hogy fenntarthatóbb módon, ugyanakkor hatékonyan bánhassanak jószágaikkal.
Az AquaEasy rendszerét, amely a ráktenyésztő tó vízminőségét, többek között sótartalmát, pH-értékét, hőmérsékletét, vezetőképességét és egyéb paramétereit monitorozza szenzorokkal, már Vietnámban és Indonéziában is elkezdték használni. Az összekapcsolt megoldás a szenzorokból beérkező adatok alapján ajánlásokat tesz az optimális begyűjtési időszakra, segíti a gazdálkodókat a kockázatok megelőzésében és becsléseket ad még a garnélák optimális etetési paramétereire is.
Az összekapcsoltság pedig az egyszerű kezelést is lehetővé teszi a felhasználók számára: az AquaEasy alkalmazását okostelefonjukra letöltve az indonéziai vagy vietnámi rákfarmerek bárhol és bármikor egy gombnyomással nyomon követhetik, mi történik éppen fehér garnélarákjaikkal. A jövő már tényleg a spájzban van, sőt Kelet-Ázsiában már a garnélás tavakba is beette magát. Ezt viszont senki nem bánja.
