Tényleg okosabb lehet egy gép, mint az ember? Elvehetik a mesterséges intelligenciával működő eszközök a munkánkat? Ezek a kérdések egyre aktuálisabbá válnak a legkülönfélébb, mesterséges intelligenciát is használó okoseszközök terjedésével. Ezért most megpróbáljuk tisztázni a témával kapcsolatban legtöbbször felmerülő kérdéseket és tévhiteket.
Annak ellenére, hogy a tudósok már a múlt század közepe óta dolgoznak mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokon, csak az elmúlt években kezdtek megjelenni a hétköznapjainkban is jól érzékelhető módon munkájuk gyümölcsei, vagyis a mesterséges intelligenciát (MI) használó gépek. Ezek olyan eszközök, amelyek az emberekhez hasonlóan tanulnak és gondolkodnak. Ma már találkozhatunk velük a gépjárművek vezetést támogató rendszereiben, az okostelefonunkon, de akár egy telefonos ügyfélszolgálat „munkatársaként” is, amikor egy géppel kommunikálunk, anélkül, hogy erre rájönnénk.
Azt tehát érzékelhetjük, hogy az MI máris beférkőzött a hétköznapjainkba, pedig egy sor találmány még csak most kezd elterjedni, gondoljunk csak az önvezető járművekre. Az iparág rohamos tempóban fejlődik és emiatt gyökeresen megváltozik az életünk, a fenti példáknál jóval hosszabb listát írhatunk néhány év múlva arról, hol bukkan fel az MI a mindennapokban. Mindez persze felvet egy sor kérdést, többek között azt, hogy megmarad-e a munkánk, ha a gépek már okosabbak lesznek nálunk? Vagy azt, hogy kell-e attól félni, hogy átveszik a robotok az irányítást az emberek felett? És persze az is érdekes lehet, tényleg mindenben jobban tudnak-e teljesíteni ezek az eszközök, mint egy ember? Ha ezekre és a témával kapcsolatban felmerülő többi kérdésre keressük a válaszokat, érdemes minden oldalról körül járni a kérdéskört! Először is persze kezdjük az elején, vagyis azzal, mióta is létezik mesterséges intelligencia és mit is értünk a kifejezés alatt?
A mesterséges intelligencia története
Alan Turing brit matematikus elmélete nyitotta meg az utat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásoknak. A tudós ugyanis ekkor alkotta meg a Turing-gép fogalmát, ami nem más, mint a matematikai számítási eljárások, algoritmusok precíz leírására. Mindez tágabb értelemben mindenfajta „gépies” problémamegoldó folyamatot, automatikusan végrehajtható számítást jelent, például az akkoriban még nem létező számítógépek működésének modellezésére.
Ebben az évben hangzott el először a mesterséges intelligencia kifejezés, melyet John McCarthy amerikai programozó használt egy tudományos konferencián. A szakemberek elméletének lényege, hogy a tanulás szempontjai, valamint az emberi intelligencia egyéb jellemzői gépeken szimulálhatók. Kicsit másképp fogalmazva: az a folyamat, amelynek során a gépek megtanulnak tanulni, vagyis meg is értik azt, amiről szó van, így következtetéseket is le tudnak vonni. A konferencia során a világ első MI programját, a „Logic Theorist” – ot is megírták, amely több tucat matematikai tétel bizonyítására volt képes.
Joseph Weizenbaum német–amerikai tudós feltalált egy számítógépes programot, amely kommunikál az emberekkel. Az „ELIZA” olyan szkripteket használt, amelyek képesek voltak különféle beszélgető partnerek szimulálására.
A „MYCIN” segítségével a mesterséges intelligencia bekerül az orvosi gyakorlatba: a Stanford Egyetemen a Ted Shortliffe által kifejlesztett rendszert kezdték el használni az orvosok. Ez egy számítógépes program, amely képletek, szabályok és tudásbázis felhasználásával köti össze a különböző szakterületeket tudását.
Terrence J. Sejnowski és Charles Rosenberg „NETtalk” programja már képes szavakat olvasni és helyesen kiejteni, valamint új szavakat is képes megtanulni és helyesen használni. Ez a korai mesterséges hálózatok egyike – olyan program, amely nagy adatkészlettel van ellátva, ami alapján képes levonni saját következtetéseket, vagyis bizonyos tekintetben az emberi agyhoz hasonlóan működik.
Az IBM „Deep Blue” sakk-komputere egy versenyen legyőzte Garri Kaszparovot, az akkori sakk világbajnokot. Ezt történelmi sikernek tekintik egy olyan területen, amelyet korábban az emberek uraltak.
Az MI belép a hétköznapokba
Ez az az év, amelytől kezdve rohamosan terjedni kezdtek a mesterséges intelligencián alapuló eszközök. Az egyik terület, amelyik a Boschnak is köszönhetően élen jár ebben, a járműgyártás. Gépjárművekben már évek óta használnak Bosch által gyártott, mesterséges intelligencián alapuló eszközöket, elég csak a Daimler céggel közösen fejlesztett önvezető autókra gondolni.
Azért lett kiemelten fontos az MI ezen a területen, mert a vezetést támogató rendszereket, vagy az önvezető autókat csak ilyen eszközökkel lehet biztonságosan működtetni. A járműbe szerelt érzékelők által begyűjtött adatokat ugyanis pillanatok alatt fel kell dolgoznia a fedélzeti számítógépnek, sőt tanulnia is kell azokból és megosztani egy adatfelhőn keresztül a közlekedés többi résztvevőjével.
A járművek mellett az okostelefonok használata során is gyakran találkozhatunk MI-n alapuló programokkal: a nyelvi asszisztensek megértik a felhasználó által feltett kérdéseket és megkönnyítik az információkeresést. Megértik, milyen zenét szeretnénk hallgatni, és megfelelő dalokat javasolnak. Amikor ezeket az algoritmusokat az orvostechnikai eszközökbe telepítik, képesek azonosítani a betegségeket és meghatározzák a megfelelő kezelési módszereket.
Nem is csoda, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások az utóbbi években hatalmas üzletággá fejlődtek és az igazi robbanás még csak most várható: egy nemrég közzétett felmérés szerint 2017-ben 783 millió dollárt költöttek ennek kutatására, 2025-re viszont várhatóan 11 milliárd dollár lesz világviszonylatban az iparág értéke. Ennek köszönhetően az önvezető autók egyre megbízhatóbban működnek majd és ebben hatalmas szerepe lehet a Bosch mérnökeinek is. A vállalat célja ugyanis az, hogy a globális vezetők közé tartozzon az ipari MI-kutatás területén. Ezért is épít a Bosch új kutatási komplexumot, amelyben megközelítőleg 700 szakértő foglalkozik majd alkalmazott mesterséges intelligenciával.
Lesz munkánk, vagy sem?
A szakértők megalapozatlannak tartják azt a félelmet, hogy többmillió állás veszik majd el a mesterséges intelligencia miatt. A munkahelyek ugyanis kevesebb, mint öt százaléka helyettesíthető teljes egészében MI-n alapuló gépekkel. Ugyanakkor a munkakörök felénél bizonyos részterületeket lehet automatizálni, de az embert nem lehet mellőzni. Leginkább a lélekölő, monoton folyamatokat lehet kiváltani gépekkel, így a munkavállalók sokkal jobban tudnak a kreatív feladatok elvégzésére, vagy más emberekkel való kommunikációra koncentrálni.
Mire jó az MI és miben marad jobb az ember?
Képek elemzése, adatok értékelése, betegségek azonosítása – ezekkel a feladatokkal kapcsolatban a mesterséges intelligencia részben már meghaladja az emberi agyat. Ráadásul nem fárad el és egy másodperc töredéke alatt képes válaszolni. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően az MI-re alapulnak az önvezető járművekkel kapcsolatos fejlesztések, de készülnek már olyan robotok is, amelyek új feladatokra képezhetők ki a mintaadatok és a gépi tanulás felhasználásával. Az MI rendszerek korlátai az emberekkel való közvetlen interakcióban rejlenek. Jelenleg még nincsenek érzelmeik, ezért nem képesek empátiára, vagy szociális érzékenységre sem.
Élet és halál urai lesznek a gépek?
Sok területen tapasztalhatunk jelentős változást a közeljövőben. Az MI rendszerek például hamarosan képesek lesznek autókat vezetni, személyes irodai asszisztensekként kezelik az ügyeinket, válaszolnak a kérdéseinkre, működtetik otthonainkban a háztartási gépeket, de az erre tervezett robotok még idős és beteg embereket is gondozhatnak. Az persze ma még nyitott kérdés, hogyan biztosíthatjuk, hogy a mesterséges intelligencia mögött álló algoritmusok a fejlődés minden szakaszában átláthatók és ellenőrizhetők legyenek.