Váratlan helyzetekben, járatlan utakon is helyes döntéseket kell hozniuk az önvezető járműveknek, ezt pedig csak mesterséges intelligencia segítségével lehet majd megoldani. De hogyan képesek tanulni az autók?
Nemrég került nyilvánosságra a hír: a Bosch és a Daimler együttműködésének keretében 2019. második felétől teljesen önvezető autók tesztelését kezdik meg Kaliforniában. Ennek keretében a Szilícium-völgyben néhány útvonalon önvezető autókkal szállítják az arra vállalkozó utasokat. A tervek szerint ugyanis egy adott területen belül a felhasználók rendelhetnek maguknak olyan járművet, amelyben a vezető csak ellenőriz (csupán végső esetben avatkozik be) és azzal közlekedhetnek a megadott útvonalakon. Az együttműködés keretében a Bosch és a Daimler munkatársai közösen fejlesztik a teljesen automatizált, vezető nélküli rendszer algoritmusát. A Mercedes-Benz feladata, hogy az eszközöket az autóba építse, a Bosch felelős a komponensek (például az érzékelők és vezérlőegységek) gyártásáért.
A Bosch és a Daimler közös programja mindkét vállalat életében új időszakot nyit
Ahhoz azonban, hogy ez a kísérlet sikeres legyen és emberi beavatkozás nélkül is biztonságosan működő önvezető autókat lehessen gyártani, szükség van mesterséges intelligencia alkalmazására is, hogy a járművek folyamatosan tanuljanak, alkalmazkodni tudjanak a váratlan helyzetekhez, forgalmi változásokhoz, feltérképezetlen vagy épp kátyús utakon is tudjanak közlekedni. A mesterséges intelligencia fejlesztése és az autóipari felhasználás ezért az elmúlt években szorosan összekapcsolódtak, sőt mára a kutatások jelentős részét a járműipar végzi. Azért lett kiemelten fontos ez a terület, mert az önvezető autókra szerelt érzékelők által begyűjtött adatokat pillanatok alatt fel kell dolgoznia a fedélzeti számítógépnek, sőt tanulnia is kell azokból és megosztani egy adatfelhőn keresztül a közlekedésben résztvevő többi járművel.
Nem is csoda, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások az utóbbi években hatalmas üzletággá fejlődtek és az igazi robbanás még csak most várható: egy nemrég közzétett felmérés szerint 2017-ben 783 millió dollárt költöttek ennek kutatására, 2025-re viszont várhatóan 11 milliárd dollár lesz világviszonylatban az iparág értéke. Ennek köszönhetően az önvezető autók egyre megbízhatóbban működnek majd és ebben hatalmas szerepe lehet a Bosch mérnökeinek is.
A cég ugyanis az Nvidiával közösen már bejelentett egy olyan, önvezető járművekhez fejlesztett fedélzeti számítógépet, amely mesterséges intelligencia (MI) segítségével működik, képes tanulni és így még váratlan, bonyolult helyzetekben is gyorsan tud helyes döntéseket hozni. „Megtanítjuk az autót, hogyan kell önállóan manőverezni a közúti forgalomban” – mondta a fejlesztésről dr. Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke a közelmúltban. A Bosch érzékelőinek tesztelése már meg is kezdődött, ezek mesterséges intelligencia használatával képesek lesznek arra, hogy előre következtessenek a forgalom többi szereplőjének viselkedésére.
Mi is az a mesterséges intelligencia?
John McCarthy alkotta meg a kifejezést és a tudományágat, még 1955-ben. A mesterséges intelligencia egy gép képessége gondolkodásra, tanulásra és döntések meghozatalára. Mindez olyan eszközt jelent, amely az emberi megismeréshez és tanuláshoz hasonlóan működik.
Az Nvidia Pegasus platformja megszégyeníti számítási teljesítményben a komolyabb asztali számítógépeket is
A Bosch fedélzeti számítógépe ugyanis többek között felismeri a gyalogosokat, vagy a kerékpárosokat, emellett érzékeli a több jármű helyzetét is, valamint az általuk küldött jeleket is értelmezi. Például, ha egy másik autó kanyarodásra, vagy sávváltásra készül azt nemcsak előre tudja, hanem segíti is. A számítógép pedig minden adatot továbbít a központi felhőbe, és tárolja, valamint elemzi a már rögzített forgalmi szituációkat, így tanul azokból. A Bosch nagy energiákat fektet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokba, a cég szerint már a következő évtizedben a hétköznapok részét képezik majd az önvezető autók. Ráadásul a cég várakozási szerint tíz év múlva nehéz lesz elképzelni bármilyen Bosch terméket mesterséges intelligencia nélkül.
A platform fejlesztésénél a minden résztvevőre gondolnia kell a mérnököknek
Vállalatunk arra is gondolt, hogyan lehet mindezt biztonságosan használni: a mesterséges intelligencia folyamatos fejlesztéséhez ugyanis a közlekedés szereplőinek meg kell osztaniuk az adatokat, és azt mások számára is hozzáférhetővé kell tenni. A cég által megalkotott „blokklánc” technológiával a felhasználók az adatokat anélkül tudják megosztani egymással, hogy harmadik felet kellene bevonniuk a folyamatba. Mindez egyfajta decentralizált adatbázison alapul, amely több ezer számítógép adatai alapján juttatja el az információkat a járművekbe. Ez lehetetlenné teszi az adatok hamisítását, és a fogyasztók kevésbé függenek egyetlen számítástechnikai központtól, szolgáltatótól.
A Bosch a világűrbe tör
A Bosch és az Astrobotic Technology Inc. a meserséges intellgiancia kutatások keretében a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) szállít érzékelőket 2019 májusában. A Bosch SoundSee technológiája hanganalitikával működik, a kibocsátott zajokat elemzi és ezekből tanul a számítógép. A fejlesztés alapja, hogy a gépek, például a motorok és a szivattyúk hangokat bocsátanak ki működésük során. A SoundSee MI algoritmusa gépi tanulással elemzi ezeket a finom akusztikus jeleket, és azok változásait, majd meghatározza, hogy kell-e javítani egy adott gépet, vagy akár a gép egy részét.
Ráadásul ez a technológia újítás akár egyszerű hétköznapi felhasználás során is hasznos lehet., Alkalmas például arra, hogy a manipulált kilométerórákat kiszűrjük a járművekből, mert a rendszert használó eszközök futásteljesítményéről is rendelkezésre állnak adatok. Mindezt egy alkalmazás segítségével rögzíteni lehet, majd pedig nyomon követhetjük annak alakulását, igazolást kérhetünk, így később hiába manipulálják a perifériát (kilométeróra).
Emellett akár az autószervizekkel is össze lehet kötni a járműveket. Ha valamilyen meghibásodás éri autónkat, arról a rendszer jelzést küld a szervizhálózatnak, így mire odaérünk, a műhelyben már elő is tudják készíteni a szükséges alkatrészeket és rögtön megkezdhetik a javítást. Addigra az autó már menet közben „megvizsgálta” önmagát, így a szerelőnek már csak a javításra kell koncentrálnia.
Azt is érzékeli a jármű, ha valami meghibásodik és erről értesíti a szervizt
A mesterséges intelligencia alkalmazása azonban nem csak az önvezető járműveket teszi biztonságossá. Vezetést támogató rendszerekben is nagy előnyökkel jár a használata. Az elmúlt években ugyanis számos olyan eszköz terjedt el az autókban, amelyek kényelmesebbé teszik a vezetést – például az érintőképernyős navigáció és fedélzeti számítógép, a gesztusvezérlés, az egyre fejlettebb audio berendezések – ugyanakkor mindezek el is terelhetik a figyelmünket. Az Allianz Center for Technology felmérése szerint például a gépjárművezetők hatvanhárom százaléka vezetés közben navigációs rendszereket állítgat, hatvanegy százalékuk a rádiót tekergeti, negyvenhárom százalék pedig a fedélzeti számítógép menüjét piszkálja.
A Bosch által fejlesztett intelligens platform azonban segít abban, hogy mindig a vezetésre összpontosíthassunk. Ez az eszköz a mesterséges intelligencia használatával egy olyan parancsközpontot hoz létre, amely előre gondolkodik, irányítása pedig hangvezérléssel is működik, így használata közben nem kell gombokat nyomogatni, vagy az érintőképernyőt figyelni. A virtuális személyi asszisztens, Casey kérésre mindent megold: figyeli a navigációt, állítgatja a rádiót, szabályozza a hőmérsékletet. Casey erénye az is, hogy képes előre gondolkodni. A mesterséges intelligenciára támaszkodva megtanulja megjósolni a várható közlekedési helyzeteket, és azt sem felejti el, mikor kell átkapcsolni a rádióadót kedvenc műsorunkra.
Egyelőre még tesztelik az eszközöket
A Bosch rendszerének fontos része az is, hogy az algoritmusok képesek priorizálni az információkat és a látóterünkben elhelyezett képernyőn a valóban fontos dolgokat megjeleníteni, a kevésbé fontosokat – például a rádió kijelzőjét pedig egy másik képernyőre helyezni. Ennek azért lehet nagy jelentősége vezetés közben, mert átlagosan két másodpercbe kerül, amíg rápillantunk a képernyőre és feldolgozzuk az ott látottakat. Ha hatvan kilométeres óránkénti sebességnél tesszük mindezt, az autó harminc métert tesz meg ez idő alatt, százhúsz kilométeres tempónál viszont már hatvan métert – vagyis legalább ekkora távolságot haladunk vakon vezetve, minden egyes alkalommal, amikor a rádiót állítgatjuk, vagy a navigációt figyeljük. A Bosch rendszerével viszont nem kell megosztani a figyelmünket. Ez pedig már a közelebbi jövő, hiszen például a Daimler bizonyos termékeiben már működik hasonló rendszer és ez azt az időszakot teszi majd könnyebbé, amíg eljutunk a teljesen önvezető járművekig.
A kijelzőkre ha lehet, még fontosabb szerep hárul majd az önvezető autóknál
Ráadásul a Bosch egy közös fedélzeti számítógépben, egyetlen processzorral működteti mindezeket a megoldásokat, miközben a jelenleg kapható autókban tucatnyi elektronikus vezérlőegységgel is találkozhatunk. Mindez pedig lehetővé teszi, hogy az infotainment rendszer, a műszerfal, navigáció vagy a légkondicionáló egyetlen helyről legyen irányítható. Ez pedig könnyebbé teszi azt is, hogy az autó megtanulja szokásainkat és annak megfelelően szórakoztasson bennünket, vagy gondoskodjon rólunk utazás közben.
