A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) világa az utóbbi öt évben drámai átalakuláson ment keresztül. Ám az előrelépés nem csupán technológiai innovációkat jelentett, komplett paradigmaváltást hozott. Ahhoz, hogy megértsük a technológia jelentőségét és életünkre gyakorolt hatásait, ismernünk kell azt is, hogy honnan indult útjára és hogyan alakult az AI (ami az Artificial Intelligence angol kifejezésből ered). Bejegyzésünkben bemutatjuk az MI izgalmas mérföldköveit. A második részben pedig a legfontosabb fogalmakkal ismerkedhetnek meg azok, akik még csak most vágnak bele a technológia felfedezésébe. Nem árt azonban azzal is tisztában lennünk, miért vált a generatív MI és az agentic AI a jövő motorjaivá. Így a harmadik részben mélyebben is elmerülünk a legújabb MI-fejlesztésekben.
A bejegyzés tartalma nemcsak olvasható, hanem erre a linkre kattintva a mesterséges intelligencia segítségével meg is nézhető vagy hallgatható.
1950
Alan Turing angol matematikus publikálja a Számítógépek és intelligencia című tanulmányát, melyben elsőként mutatja be a Turing-tesztet. Ezzel a teszttel eldönthető, hogy egy gép képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember.
1956
Az amerikai egyesült államokbeli Dartmouth-ban konferenciát rendeznek arról, megalkotható-e a gondolkodó gép. A történelemben először jelenik meg a mesterséges intelligencia kifejezés, mégpedig John McArthy amerikai programozónak köszönhetően.
1966
A Massachusetts Institute of Technology egy bostoni székhelyű, világhírű műszaki egyetem az Egyesült Államokban. Ezen az egyetemen Joseph Weizenbaum megírja az első csevegőprogramként számontartott ELIZA-t. Célja az volt, hogy a program képes legyen az emberrel vagy egy más programmal beszélgetni.
1969
Megépítik Shakey-t, az úgynevezett első MI-alapú robotot, ami már nem csak előre meghatározott feladatok végrehajtására képes. Ez az úttörő eszköz képes volt érzékelni a környezetét, önállóan megtervezni egy feladatot, majd azt végre is hajtani. Ezzel fontos tudományos áttörést hozott a világ számára.
1970
„Három–nyolc éven belül olyan gépeink lesznek, melyek olyan intelligensek lesznek, mint egy átlagos ember” – jósolja Marvin Minsky amerikai informatikus, aki társalapítója volt a bostoni Massachusetts Institute of Technology mesterséges intelligencia laboratóriumának.
1986
Bemutatják az első számítógép-vezérelt önvezető autót, a Navlabot. A jármű a kameráknak, az érzékelőknek és a számítógépeknek köszönhetően képes volt az útvonalat követni és néhány manővert is el tudott végezni.
1997
AZ IBM Deep Blue szuperszámítógép történelmet ír azzal, hogy legyőzi sakkban Garri Kaszparov világbajnokot. A nehezen elfogadható vereség új korszakot nyitott az ember-gép kapcsolatban, és felhívta a figyelmet a technológia hatására a tudományokra és a sportra.
2005
Először sikerül teljesíteni a Navlabot is támogató DARPA kihívását, ahol az önvezető járműveknek 100 kilométert kellett megtenniük a kaliforniai Mojave-sivatag zord körülményei között.
2011
Először győz számítógép ember ellen a Mindent vagy Semmit kvízjátékben. Az IBM Watson névre keresztelt kérdéselemző és válaszkereső rendszere nem kapcsolódott az internethez, így a válaszokat a korábban beletáplált információk alapján adta meg.
2012
Egy 16 000 processzorból álló szuperszámítógép három nap alatt, több millió véletlenszerű videó alapján megtanulta felismerni a macskákat. A Google X Labs és a Stanford Egyetem munkatársai szimulálták az emberi agy működését ezen a közösen fejlesztett rendszeren. A gép úgy azonosította a macskát, hogy nem tudott annak létezéséről.
2016
A Google DeepMind gépi tanulásra képes neurális hálózata, az AlphaGo öt meccsből négyen megveri a gó táblajáték világbajnokát. A gó egy ősi kelet-ázsiai stratégiai táblajáték. A dél-koreai, 9 danos profi gójátékos I Szedol három évvel később visszavonult. Indoklása szerint „a mesterséges intelligenciát nem lehet legyőzni”.
2022
November 30-án bemutatják a ChatGPT nagy nyelvi modell (LLM) chatbot prototípusát, mely az első két hónap alatt eléri a százmillió felhasználót.
2024
Júniusában a ChatGPT sikeresen teljesíti a ma is használt Turing-tesztet: az esetek 54 százalékában a tesztelők embernek gondolták a válaszadót.
2025
December végén az amerikai Tiiny AI startup vállalat bemutatja a világ legkisebb, a tenyerünkön is elférő szuperszámítógépét. Az internet és felhőkapcsolat nélkül is működő eszköz akár 120 milliárd paraméteres nagy nyelvi modellt (LLM) is képes futtatni. A legmegdöbbentőbb benne azonban mégis az, hogy akár 190 billió számítási műveletet is el tud végezni másodpercenként.
2026
Már nem csupán csetpartner, a hétköznapi életünk részévé vált a mesterséges intelligencia. A biztonsági babaágytól, az okoskonyha és okosotthon megoldásoktól kezdve a fitneszszenzorokon és az e-bringákon át az erdőtüzek észleléséig és az ipari fejlesztésekig a Boschnál ma már minden termék vagy mesterséges intelligenciával működik, vagy annak felhasználásával készül.
A világ készen áll a mesterséges intelligencia korszakára.
Nem kevesebb mint 12 000 válaszadó véleménye igazolja ezt a széles körű következtetést, akiket az idei Bosch Tech Compass felmérésben megkérdeztek, világszerte és Magyarországon egyaránt. A résztvevők még soha nem tekintettek a mesterséges intelligenciára olyan pozitívan, mint a legutóbbi felmérés során. A többség – hasonlóan az előző kutatáshoz – továbbra is úgy gondolja, hogy az MI lesz a legmeghatározóbb technológia a következő évtizedben, és az összes technológia közül ennek lesz a leginkább pozitív hatása a társadalomra.
