A digitalizáció, összekapcsoltság és okos gyártás gőzerővel formálja át a 21. század üzemeit, és nincs ez másként az ipari termelés egyik legfőbb motorjának számító Ázsiában sem. Az intelligens gyárak, ahol az eszközök, a gépek, az anyagok, a folyamatok és a munkatársak a hálózatok segítségével kapcsolódnak össze, minden eddiginél hatékonyabbá teszik a termelést. Kína, Japán, Dél-Korea és India élen jár az újításokban, de Thaiföld, Vietnam vagy Malajzia szintén igyekszik lépést tartani.
Kína élen jár az okosgyárak bevezetésében
A Frost & Sullivan elemző és tanácsadó cég előrejelzése szerint az ázsiai térségben az Ipar 4.0 és az IoT-eszközök piaca az eddigiekhez képest közel ötszörösére növekedhet 2015 és 2020 között. A régióban várhatóan Kína költi majd a legtöbbet az ipari IoT-alkalmazásokra. Elemzők szerint 2020-ig a térség összes ráfordításának majdnem felét fekteti majd be a Középső Birodalom az okosiparba. Mindenesetre Japán, Dél-Korea és India ugyancsak jelentős forrásokat mozgósít az IoT-eszközök beszerzésére.
Természetesen mindegyik állam és régió alapvetően különbözik abban, mennyire fogékony az Ipar 4.0 újításaira, a szakértők ezeket a különbségeket az összekapcsoltság minőségi szintje, az IT és biztonsági infrastruktúra jelenléte, az Ipar 4.0 alkalmazások terén való jártasság és a technológia használatát ösztönző kezdeményezések függvényében mérik. Ez alapján például Kínát, Japánt, Dél-Koreát, Tajvant és Szingapúrt az „érett termelő országok”, míg Indiát, Thaiföldet, Vietnamot, Malajziát és Indonéziát a „fejlődő termelő országok” kategóriájába sorolják.
Az olyan „érett államok”, mint Kína, vállalkozóbb kedvűek az újításokat illetően és hamarabb felismerik az egyes IoT-technológiákban rejlő potenciált. Nem véletlen, hogy 2013 óta Kína vált az ipari robotok legnagyobb felvevőpiacává a világon, de az sem, hogy a Bosch Rexroth AG egyedül a kínai piacon folytat mérnöki tanácsadást. A vállalat nemrég az ország egyik legnagyobb szerszámgép-gyártója, a Qinchuan Machine Tool Group (QCMT&T) számára készített összekapcsolt gyártósort.
Egy ilyen termelési környezetben az Ipar 4.0 a telepített gépek, érzékelők és folyamatok átfogó hálózatba kapcsolásával kezdődik. Például a Rexroth IoT Gateway segítségével, amellyel bármely gép akár 20 perc alatt összekapcsolt rendszerbe illeszthető és működéséről adatok gyűjthetőek. Így az érzékelőtől kezdve a gépadatokig az egész gyártás hálózatba kapcsolhatóvá válik mindössze néhány lépésben, és ezáltal garantálható a rendszer átláthatósága és felügyelete is. Így nem csupán a termelés válik zökkenőmentessé, de a karbantartásra vonatkozó előrejelző mechanizmusok is hatékonyak lesznek. Egy ilyen rendszerben előre tudható például, hogy mikor melyik alkatrészt kell lecserélni a kínai gyárban – még azelőtt, hogy az ténylegesen meghibásodna.
Dél-Koreát, Japánt és Hongkongot is megelőzve, Szingapúr vezeti az ázsiai digitális átalakulási indexet (Asian Digital Transformation Index).
Thaiföld és az okos autógyártás
A Bosch nem csupán Kínában, hanem Délkelet-Ázsiában is évtizedek óta jelen van: Szingapúrban, Malajziában, Indonéziában, Thaiföldön, Vietnamban, Bruneiben, Kambodzsában, Laoszon, Mianmarban és a Fülöp-szigeteken jelenleg összesen mintegy 7400 munkatársat foglalkoztat a német vállalat; és ezt a számot a tervek szerint a jövőben még tovább emelik.
Például az utóbbi időben Thaiföldön növekedésnek indult a gépjármű-piac. Ez számokban annyit jelent, hogy 2016-ban közel kétmillió autót gyártottak a délkelet-ázsiai országban, lényegesen többet, mint Nagy-Britanniában vagy Olaszországban. Ennek tudatában a Bosch Thaiföldön is igyekszik reagálni a megnövekedett keresletre.
A német vállalat így nemrég, közel másfél évnyi építési munkálatot követően, megnyitotta új üzemét a Bangkoktól, Thaiföld fővárosától 130 kilométerre keletre található Hemaraj területén. A mintegy 10,000 négyzetméteren elterülő létesítmény gyártósoráról különféle autóipari alkatrészek gördülnek le, és az úgynevezett ActiveCockpit interaktív kommunikációs platformot használják, amellyel lehetővé vált, hogy a gyártással kapcsolatba hozható adatokat a munkatársak valós időben elemezzék.
Emellett az olyan intelligens szerelőállomások, mint az ActiveAssist, azonosítják a szerelési elemeket, lehívják a megfelelő munkaterveket, és végigvezetik a dolgozót a szerelési folyamaton. Sőt, képesek a munkatársak betanítására és ellenőrzésére, optimalizálják a munkalépéseket és a minőséget. Még egy utcáról beeső néptánctanárt is végig tudnának vezetni a változatos szerelésen egyértelmű utasításokkal, ráadásul mintegy 40 százalékkal csökkentik a hibákból adódó költségeket.
