![Mindenki zsebében ott lapul egy NASA-alkalmazás](https://iot.boschblog.hu/wp-content/uploads/2020/10/IoT_Bosch_urkutatas_01.jpg)
Az űrkutatás generálta több hétköznapi eszközünk kifejlesztését
Mik azok a felfújható űrhotelek? A holdfaluban is vannak utcák? Milyen sebességgel száguldozik az űrben egy űrhajós által elhagyott egyszerű csavarhúzó? Hogyan tervezik a Föld körül keringő szemétgyűrűt megsemmisíteni? A legtöbb űrrakéta tényleg egyszer használatos? Hogyan forradalmasította Musk Falcon rakétasorozata az űrtevékenységet? Mikor és hogyan jut el az ember a Marsra? Ha nem tudjuk, mi a különbség az űrkutatás és az űrtevékenység között, milyen NASA fejlesztések jutottak el a hétköznapi életünkbe vagy épp létezik-e hozzánk hasonló kommunikálni képes civilizáció, nem elég megnéznünk a Függetlenség napja 1. és 2. részét.
![Az űrkutatás generálta több hétköznapi eszközünk kifejlesztését](https://iot.boschblog.hu/wp-content/uploads/2099/10/IoT_Bosch_urkutatas_02.jpg)
Talán nem mindenkinek egyértelmű az az információ, hogy első és egyetlen magyar űrhajósunknak, Farkas Bertalannak köszönhetjük sok más mellett a sugárdózismérés feltalálásában való közreműködését. A Szaljut-6 fedélzetén ő volt az, aki napi szinten használta azt a magyar kutatók által, a világon elsőként 1980-ban kifejlesztett eszközt (név szerint: Pille), mely személyre szabottan képes mérni az űrhajósok kozmikus sugárterhelését. A Pillét később könnyű hordozhatósága miatt nemcsak az űrállomásokon, hanem atomerőművekben is alkalmazták a környezet sugárzásának meghatározására. Ha Musk és Branson nagyszabású jövőbeli bolygóközi utazásaira gondolunk, ez azért is kiemelkedően fontos, mert amíg a Földön maga a légkör és a Van-Allen öv (földkörüli sugárzási övezet) egyfajta védőpajzsként funkcionálnak, az űrben a Hold vagy épp a Mars felé repülve hatalmas sugárterhelésnek lennénk kitéve.
Amíg 1957-ben a Szputnyik indítása jelentette az űrkutatásban az első nagy ugrást, az azóta eltelt időben több mint 8000 eszközt juttattunk az intergalaktikus térbe. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült 5 centiméteres kocka alakú műhold, a Smog-1 pedig azt igazolja, hogy a magyar kreatív gondolkodóknak igenis helyük van a globális célok formálásában. A NASA-projektjeiben kiemelkedően fontos szerepet játszik az orvostudomány és a gyógyszeripar, az űrkutatás számára kifejlesztett eszközök vagy technológiák előbb-utóbb megjelennek hétköznapi életünkben is. Például nem is gondolnánk, hogy a mindenki zsebében ott lapuló okostelefonba beépített kamerát a NASA fejlesztette ki azért, hogy az űrhajósok számára a világűrban is elérhető legyen egy olyan képalkotási rendszer, amivel rögzíteni tudják az eseményeket.
![Smog-1](https://iot.boschblog.hu/wp-content/uploads/2099/10/IoT_Bosch_urkutatas_03.jpg)
Smog-1, kép forrása: bme.hu
Egy másik, egészségügyi jellegű dilemmát az jelenti, hogy a Földön alkalmazott gyógyszerek nem nyújtanak védelmet az űrben, ugyanis a Föld légteréből kikerülve elveszítik a szavatossági idejüket. Ez alapján felmerülhetnek bennünk azok a kérdések, hogyan állítható elő a világűrben is ható orvosság, mi a megoldás az elegendő élelmiszerellátásra, sőt tovább megyünk: az erre irányuló kutatások hogyan támogatják és viszik előre az éhezés világszintű csökkentését. Az egészségvédelmi faktor csak egy kis szelete annak, amit a társadalmi, jogi és etikai szempontok mellett figyelembe kell venni az űrrepülés során.
![Űrrepülés](https://iot.boschblog.hu/wp-content/uploads/2099/10/IoT_Bosch_urkutatas_04.jpg)
„Mi nem azért megyünk a Holdra, mert könnyű. Hanem azért, mert nehéz.” – mondta Kennedy a Hold-programról és ennek a kijelentésnek köszönhetően 1969-ben újabb mérföldkőhöz ért az embersiég. Az azóta eltelt több mint 50 évben már nemcsak a Holdat, hanem a Marsot is megcélozták többen több ízben. Napjainkban pedig Elon Musk Falcon rakétasorozatával forradalmasította az űrtevékenységet: rakétáit ugyanis újrahasználatosra terveztette. Nem is beszélve a Virgin Galactic szuperszónikus utasszállító megálmodójáról, Richard Bransonról, akinek tervezett utazásaira az első 1000 jegyet már el is adták, bármikor is kerüljön rájuk sor. A nagyívű elképzelések nemzetközi összefogást sürgettek. Miután az űrrepülőgép programot, az Orion-küldetést 2011-ben leállították, az USA vezetésével egy újabb nemzetközi koncepció jött létre, a Lunar Gateway (Hold Átjáró), melynek célja egy olyan nemzetközi űrállomás építése, ami a Hold körül kering. Jóllehet a Hold sötét oldalát nem ismerjük, Kína máris megkezdte az erre vonatkozó kutatásait. Válaszként globális egyezmény született a világűr békés célú felhasználására vonatkozóan.
![Lunar Gateway](https://iot.boschblog.hu/wp-content/uploads/2099/10/IoT_Bosch_urkutatas_05.jpg)
”Ha meg tudjuk érteni azt, hogyan alakulhatott ki az élet más bolygókon és ott mi történhetett, segíthet megérteni földi életünket.
Bacsárdi László
Az élet nyomait szüntelenül keresve a legfrissebb kutatásokból fény derül arra, hogy foszfint találtak a Vénuszon. Ezt az eddig csak a Földön észlelt vegyületet a foszfor feldolgozása során olyan mikrobák termelik, amelyek képesek életben maradni oxigénmentes környezetben is, így a Vénusz légkörében magas koncetrációban jelen lévő foszfin élő organizmusok jelenlétére utalhat. Azzal, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben, hogyan és kik keresik a földönkívüli értelmes technikai civilizációt, a SETI-kutatás (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) foglalkozik.
![foszfint találtak a Vénuszon](https://iot.boschblog.hu/wp-content/uploads/2099/10/IoT_Bosch_urkutatas_07.jpg)
Most pedig helyezkedjenek el kényelmesen és hallgassák meg Bacsárdi Lászlóval, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) alelnöke, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék docensével készült beszélgetésünket a RE:FACT Podcast negyedik adásában.
Szárnyaljanak velünk a Holdig vagy a Marsig és vissza!