Habár a szőlőművelés különleges szaktudást, a speciális természeti adottságok megtalálását, megteremtését és megtartását, valamint a régmúltban gyökerező módszerek kifinomult alkalmazását jelenti, a 21. századi technológia már a szőlőfürtök, a mustos edények és az indaként ágaskodó kacsok közé is bevette magát. Okos öntözőrendszerek, műholdas szőlőfelügyelet, levélnedvességmérők, sziasztok!
Barlangfestményektől az okos szenzorokig
Állítólag már az őskori barlangfestményeken megjelennek a mézet, olajbogyót és szőlőt gyűjtő emberek, vagyis a borfogyasztás és a szőlőművelés hagyománya szinte egyidejű az emberré válással. Az évezredek folyamán finomított termelési folyamat az újabb és újabb technológiák megjelenésével állandóan változik és megújul, és ez természetesen a szőlőfajták értő ápolásához szükséges specifikus tudásra és eszköztárra is igaz.
A növénytermesztés bizonyos tényezői viszont minden fajt és egyedet érintenek, a különbségek legfeljebb az egyes paraméterekben mutatkoznak meg. A tápanyag- és vízigény, a kártevőkkel szembeni fellépés vagy éppen a művelésre fordított emberi munka minden egyes haszonnövénynél előkerül. Itt szinte nincs olyan eset, amikor a robotok, a szenzorok és az összekapcsolt technológiák ne próbálnának meg segíteni a gazdálkodóknak – legyenek akár olívaültetvények Sevillában vagy paradicsomfarmok Japánban.
Például a Bosch start-up cége, a Deepfield Robotics létrehozott egy olyan szenzort, amely egészen pontosan megmondja, mire van a növénynek szüksége. Az érzékelő figyeli a talaj nedvességtartalmát, és jelzi, ha az túl száraz vagy esetleg túlságosan elázott. Ezen kívül vizsgálja a levegő páratartalmát, valamint természetesen a hőmérsékletet. Ha a szenzor nem az előzetesen beállított megfelelő állapotokat érzékeli, már megy is a figyelmeztető üzenet a gazda telefonjára. Ha kell, bekapcsol az öntözés, ha arra van szükség, le lehet takarni a növényeket.
A jövő szőlőművelése nem csak kifinomult, hanem okos is
Más növények analógiájára a szőlőtermesztés speciális igényeit figyelembe vevő szenzorok is készültek már, amelyek a talaj nedvességtartalmát, a páratartalmat és a környezet egyéb paramétereit monitorozzák, hogy a szőlőfürtök a lehető legegészségesebben fejlődhessenek és a lehető legjobb minőségben kerülhessenek a prés alá.
Ezek óriási segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy folyamatosan biztosítsák azt a változatos környezetet, amelyet a mikroklimatikus viszonyok, a talajadottságok és a domborzat hoznak létre. Ha a szőlőtőkék mikrokörnyezetét egy szenzorhálózat tartja szemmel a nap huszonnégy órájában, úgy nagyobb eséllyel tarthatók meg azok a környezeti adottságok, amelyek aztán egy-egy különleges bor illatjegyeit és zamatát adják.
Műholdas precizitás, hálózatos szőlőtőkék
Forrás: www.smartvineyard.com
Más összekapcsolható technológiák a betegségek megelőzését vagy az öntözést igyekeznek hatékonyabbá tenni. A magyar fejlesztésű SmartVineYard Szőlőőr rendszerét olyan precíziós szenzorokkal látták el, amelyek a lehető legpontosabban mérik a szőlőbetegségek kialakulásában szerepet játszó időjárási paramétereket, például a levélnedvességet, a hőmérsékletet vagy a páratartalmat. A szőlős gazdáknak csak a levelek közé kell helyezniük az érzékelőket tartalmazó dobozt, és máris felkészültebbek lehetnek az alattomosan támadó betegségekkel szemben.
Egy másik példa a precíziós szőlőtermesztésre, amikor az öntözővizet annak megfelelően adagolják, hogy a műholdas felvételen az adott szőlőtábla melyik része milyen egészségi állapotot (pontosabban fotoszintetikus aktivitást) mutat. Amennyiben a felvételek szerint egy szőlőültetvényen valahol hirtelen csökken a fotoszintetikus aktivitás vagy eltérés tapasztalható valamely mért paraméterben, akkor ott gyanítható, hogy feltérképezendő és megoldandó probléma merült fel, aminek érdemes utánanézni. Ezzel a tudással megmenthetők a kiszáradástól vagy éppen a túlöntözéstől a környezetre érzékeny tőkék.
