Hogyan tudnak együtt dolgozni a fiatalabb munkavállalók, vagyis az 1995 és 2009 között született Z-generáció tagjai az idősebb generációkkal, különösen ebben a technológiailag gyorsan változó világban? Hogyan viszonyulnak a folyamatos újításokhoz, az innovációhoz és egymáshoz a különböző nemzedékek? Okoz-e ez feszültséget közöttük, képesek-e egymástól tanulni vagy éppen ellenkezőleg, az innováció éket ver közéjük? Ezeket a kérdéseket járja körül a Bosch Magyarország Podcast 14. extra epizódja.
Egyre gyakrabban jelennek meg innovatív megoldások az élet minden területén, az azonban erősen eltérő, melyik generáció hogyan és milyen ütemben alkalmazza az újabb és újabb technológiai megoldásokat. Sok fiatalabb munkavállaló úgy látja, az idősebb generáció tagjai szelektívebbek e tekintetben, és nem akarnak vagy nem mernek kipróbálni újdonságokat, nehezebben szoknak hozzá a változásokhoz. Az idősebbek viszont éppen a tapasztalataikra építve várnak ki, hogy kiderüljön, egy új fejlesztés, technológiai megoldás valóban hasznos-e, több oldalról járják körül, és nem azonnal kezdenek el használni minden innovációt.
A Bosch Magyarország Podcast extra adásában ilyen, és ehhez hasonló kérdésekről, vagyis az innováció emberi oldaláról, illetve a generációk közötti különbségekről, az együttműködés lehetőségeiről beszélgetett Steigervald Krisztián generációkutató és Somogyi András, a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban Varga Zita Hella műsorvezetővel.
Mit is jelent a szó, innováció?
Az adásban megkérdeztük a Bosch fiatal munkavállalóit, mit jelent számukra az innováció? Szerintük a folyamatos fejlődés, modern, naprakész megoldások, új technológiák fejlesztése jelenti az innovációt.
András szerint a Bosch szlogenje, „Életre tervezve” is kifejezi, mennyire alapvető a vállalatnál a folyamatos fejlesztés, megújulás, vagyis az, hogy a Bosch csoport minden terméke segítse az embereket. Megjegyezte, hogy nem csak a termékek kapcsán merül fel az innováció, hanem a vállalat életének minden területén.
Krisztián úgy vélte, a társadalomban van belső kényszer, hogy minél gyorsabban jelenjenek meg a fejlesztések, az innovatív gondolkodásmódra sok embernek van igénye.
Miért állunk hozzá másképpen?
Krisztián szerint a generációk közötti különbség lényege, hogy minden nemzedéknek más gyerekkora volt, ezért más az értékrendjük. Az Y (az 1980 és 1994 között születettek) és a Z generációk (az 1995 és 2009 között születettek) már abban nőttek fel, hogy tudásukat állandóan gyarapítani kell a felgyorsult világban. Az idősebbeknél ez a hozzáállás nem magától értetődő, mert harminc évvel ezelőtt vagy még korábban a világ is máshogyan működött, a folyamatos innováció egy 21. századi társadalmi igény.
A generációk közötti különbségek jól szemléltethetők például a televízióval. Az X generáció (az 1960 és 1979 között születettek) tagjai már ismerték, de az ő gyerekkorukban még nem volt egész nap adás, így mégsem volt magától értetődő. Az Y generáció esetében a televízió már elterjedt, sok csatorna volt, egész nap lehetett tévézni. A Z generációnál ugyanakkor már nem ez volt meghatározó, ott ezt a szerepet az internet töltötte be, a 2010 utáni Alfa generáció tagjainál pedig már az okoseszközök használata magától értetődő. A különböző gyerekkori tapasztalás tehát meghatározza a különböző generációkat, akik emiatt más-más értékrenddel, szokásokkal is rendelkeznek, minden nemzedéknek máshoz szokott az agya, az idegrendszere.
András szerint ezért jellemző a Z generációra, a legfiatalabb munkavállalói rétegre az, hogy másképpen gondolkoznak, máshogy lehet velük kommunikálni, ez pedig változásra kényszerít mindenkit.
Generációs feszültséget okozhatnak az újítások?
A Z generációt doppingolják az új megoldások, azonnal kipróbálják azokat, míg azt tapasztalják, hogy a többiek lassabban váltanak, nehezebben fogadják el az újdonságokat, akár nehézséget is okoz számukra ezek használata.
András szerint ugyanakkor az innovációban nem feltétlenül szelektívebbek az idősebbek, ahogy azt a fiatalok gondolják, inkább rafináltabbak, mert tapasztaltabbak. Nem ugranak neki mindennek elsőre, megvárják, lesz-e belőle valami, ezt mondatja velük az élettapasztalat.
Személyesen vagy online?
Jellemző az is, hogy a Z generáció szinte mindent online felületen egyeztet és próbál megoldani, míg az idősebbek inkább személyesen vagy telefonon szeretik intézni mindezt. Ez viszont a fiatalabbak szerint körülményes és lelassítja a folyamatokat.
Krisztián szerint a fiatalabbak azért adaptálódnak gyorsan az újdonságokhoz, mert kevesebb a tapasztalatuk. De ez minden generációra igaz, harminc éve az email és a (még nem okos) mobiltelefon volt ilyen újdonság, amihez az X generáció szokott hozzá gyorsan, a náluk idősebbek pedig nehezebben.
Napjainkban egy lényeges változás, hogy sokkal gyorsabban lépnek be életünkbe az új dolgok. Azt azonban a fiatalabbaknak is figyelembe kell venniük, hogy 40-45 év felett máshogy, kicsit lassabban, de kevesebb hibával tanulnak az emberek. Így amit megtanulnak, azt viszont jobban megjegyzik, mint a fiatalabbak.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy aki papíralapú ügyintézéshez szokott hozzá, annak az a biztonságos, de ez nem kell, hogy feszültséget okozzon, többféle megoldást lehet alkalmazni párhuzamosan.
Bár a chat és az email hatékonyabbnak tűnik a fiatalabbak számára, vannak olyan témák, amikor szükséges az elmélyülés, a személyes egyeztetés.
A generációs különbségek mellett fontosak a technológiai változások és azok hozadékai is. Minden generációnak megvannak a természetes vívmányai és ezekben komfortosan is érzik magukat.
Felgyorsult az idő
Krisztián felhívja a figyelmet arra, hogy az, ahogyan valaki gyerekkorában megtapasztalta az időt, meghatározza a gondolkodását. Mivel 2010 után a korábbiakhoz képest is felgyorsult a világ, ezért a legfiatalabbaknak néha nehéz érzékelniük, hogy a fontos dolgoknak mélysége van.
Fontos változás a különböző generációk gondolkodásmódjában – és egy cég életében is –, hogy 10-15 évvel ezelőtt, ha egy vezető döntött valamiről, azt senki sem kérdőjelezte meg. Így volt ez az iskolában vagy otthon a családban is, így szocializálódott mindenki. Ma viszont már sokkal inkább partneri a viszony, illetve erre van nagy igény.
Egy vállalat életében különösen fontos, hogy felismerjék és kezeljék a generációs különbségekből adódó feszültségforrásokat. A magyarországi Bosch csoport erre kiemelt figyelmet fordít minden szinten.
Mit tanulhatunk egymástól?
A fiatalok elég bátrak kérdéseket feltenni, a nyitottságot tudják adni és azonnali megoldást akarnak. Az idősebbek pedig mélyebb szakmai tudással, több tapasztalattal rendelkeznek, jobban körbejárják a problémákat, emellett a kitartást, elkötelezettséget, a hosszútávú tervezést is meg lehet tanulni tőlük. Ezért a generációk közötti együttműködés jó út lehet a problémák megoldására, a diverz csapat kedvező hatással van az innovációs gondolkodás ösztönzésére. A vezetőknek pedig nincs más dolguk, minthogy megteremtsék ehhez a kedvező feltételeket, összefogva a különböző generációkat, amihez természetesen alapos önismeret is szükséges.
Ha felkeltettük az érdeklődéseteket, kíváncsiak vagytok a beszélgetés teljes tartalmára, kattintsatok a kedvenc felületekre és hallgassátok, vagy akár nézzétek meg a legfrissebb epizódot!
