Szia! Kérlek szépen, írj nekem… Köszi!” – te is ilyen jólnevelten pötyögöd be az utasításodat a mesterséges intelligenciának (MI)? Nem vagy egyedül
- A megkérdezettek 46 százaléka szerint udvariasnak kell lenni az MI-vel, és csak 26 százalék szerint fölösleges – állapítja meg a YouGov 2025-ös közvélemény-kutatása.
- Az okoseszköz utasítása közben az amerikaiak 54 százaléka általában hozzáteszi, hogy „kérlek” – világított rá a Pew Research Center 2019-es felmérése.
Teljesen természetes, hogy a nagy nyelvi modellekkel ugyanolyan udvariasan bánunk, mint hús-vér embertársainkkal. Sokan esküsznek is arra, hogy hatékonyabb, ha szépen beszélünk vele, másoknak viszont éppen a fenyegetés jött be. Az eddigi tesztek nem jutottak egyértelmű eredményre. Egy azonban bizonyos: a gépek egyáltalán nem sértődnek meg.
A nagy nyelvi modellek ugyanis úgy működnek, hogy összetett matematikai számítások milliárdjait végzik el a másodperc törtrésze alatt minden egyes szónál, sőt szótagpartíciónál (amit szaknyelven tokennek neveznek). Amikor a mesterséges intelligencia „megérti” a kérdésedet, hatalmas adatközpontok szuperszámítógépei izzanak, és ez bizony energiaigényes.
A „szia”, a „kérlek” a „szépen”, a „köszi”, sőt még a felkiáltó jel is gépi szempontból felesleges tokenek sora, amelyet fel kell dolgozni, elemezni- és a memóriában tárolni.
Bár a 2026-os hazai energiaválság okozója nem a mesterséges intelligenciával való udvariaskodás, azt azért jó tudni, hogy a villanyóra a jó modorunk gyakorlása közben is megpördül. Egyetlen felhasználónál persze mindez jelentéktelen, viszont, ha minden nap több százmillió „szia” és „köszönöm” érkezik, az már jelentős kapacitást emészt fel.
”- Pontosan mennyibe kerül a cégnek a sok „kérem” és „köszönöm”?
- Több tízmillió jól elköltött dollárt – igazából sosem lehet tudni– válaszolta Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója 2025-ben.
Egyes számítások szerint ez a becslés erősen túlzó, az üzenete annál fontosabb: nem mindegy, hogyan és milyen hatékonysággal beszélünk a nagy nyelvi modellekkel. Ide tartozik az is, hogy mit kérünk: az elv a mesterséges intelligencia összes felhasználására igaz. Vicces szórakozás az arcunkat egy sztár testére rámontírozni, a pápára pufi dzsekit adni, vagy a macskánkat szörfözni látni. A poénnak azonban mindig ára van.
Milyen tényezőktől függ egy utasítás energiaigénye?
A vizsgált modellben becslések szerint
- egy egyszerű szöveges válasz energiaigénye = nyolc másodpercig működtetett mikrohullámú sütő
- egy kép generálása = körülbelül öt és fél másodpercig működtetett mikrohullámú sütő
- ötmásodperc jó minőségű film energiaigénye = egy órán keresztül működtetett mikrohullámú sütő
Akadémikusan: a Google saját mérései szerint egy átlagos szöveges prompt igénye 0,24 wattóra energia, 0.26 milliliter víz, és károsanyag-kibocsátása 0,03 grammnyi szén-dioxid.
Ez alapján nem csoda, hogy az adatközpontok, illetve különösen az MI energiaigénye elképesztő ütemben bővül. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kalkulációi szerint jelenleg a világ áramfogyasztásának 1-1,5 százalékáért felel, azonban 2030-ra ez az arány megduplázódhat. Sőt, a technológia gyorsabb terjedése esetén a 2030-as évek közepére elérheti akár az 5-10 százalékot is.
Ugyanez igaz egyébként a vízre is, amellyel az adatközpontokat hűtik. Számítások szerint egy százszavas e-mail, amit a GPT-4 nyelvi modell hozott létre, 519 milliliter vizet fogyasztott. Ha tehát valaki hetente csak egy levelet irat, az éves szinten 27 liter vizet emészt fel.
A megoldás az okosabb, tudatosabb, célirányosabb használat
Ezek az adatok nem egyértelműen azt mutatják, hogy aki mesterséges intelligenciát használ, az rombolja a környezetet. Az MI más területeken ugyanis rengeteget tesz azért, hogy energiát spóroljunk, a fejlesztők pedig tudatosan azért dolgoznak, hogy a technológia fenntartható legyen: az adatközpontok építésekor külön napelemparkokkal, szél- és nukleáris erőművekkel szerződnek, vagy alapból hűvösebb éghajlatú helyekre telepítik a szerverparkjaikat.
Mint minden életterületünkön, az MI használata során is a célirányos, hatékony, tudatos szemlélet az, amivel mi is tehetünk azért, hogy ezzel se pocsékoljuk az energiát. Íme három tipp a fenntartható promptoláshoz:
1. Hagyd el a felesleges köröket!
Ne pazarolj tokeneket udvariassági formulákra, térj egyenesen a lényegre!
2. Fogalmazz pontosan már elsőre!
Gondold végig és adj meg minden fontos részletet (stílus, terjedelem, célközönség, formátum) már az első promptban. Egy jól felépített utasítással elkerülheted a 4-5 körös finomítgatást.
3. Kérj strukturált, tömör válaszokat!
Szabd meg a válasz maximális terjedelmét! Kevesebb generált szó = kevesebb elhasznált áram.
