Hogyan változtatja meg az ingázási szokásokat egy új metró? Milyen hatással van egy új szökőkút a városi mikroklímára? Mennyi fa kellene ahhoz, hogy árnyékban tarthassák a környék új óvodáját a nyári hőségben? Mekkora legyen a vízelvezető csatorna, hogy a hóolvadék ne álljon meg télen az út szélén? A digitális ikervárosok technológiájával a várostervezők szintet léphetnek az urbánus jólét fokozásában: akár valós időben, szenzorokkal mért adatokkal szimulálhatják egy-egy városfejlesztés hatását a közösségre.
Mi az a digitális ikerváros?
Ahhoz, hogy megérthessük, hogyan emelik új szintre a várostervezést a digitális ikervárosok, először meg kell értenünk, mi is az a digitális ikerpár. Ez gyakorlatilag egy fizikailag létező tárgy vagy rendszer virtuális leképezését jelenti. Olyan digitális lenyomatot, amely ideális esetben tökéletesen imitálja az eredeti tárgy vagy rendszer tulajdonságait, így prímán alkalmas szimulációk lefuttatására. Ezt a szenzorokkal és algoritmusokkal megtámogatott, az adott tárgyat vagy rendszert valós időben szimulálni képes technológiát az Ipar 4.0 területén is bevetik a jövő gyártósorainál – ahogy erről itt írtunk is részletesebben.
Városok esetén nincs könnyű dolga a digitalizációra törekvő várostervezőnek, ugyanis rendkívül komplex rendszereket kénytelen reprodukálni. Eddig a nagy mennyiségű adatok és a technológia fejlettségének a hiánya miatt erre nem is volt lehetőség, az utóbbi években azonban nagyot fordult a világ. A szenzoroknak, az algoritmusoknak és az összekapcsolható rendszereknek köszönhetően ugyanis lehetővé vált, hogy egy város, egy kerület vagy egy kisebb közösség rendszerszintű attribútumait digitalizálják. Ez jelentheti például az infrastrukturális jellemzőket, a társas dinamikákat vagy a környezeti jellegzetességeket, amelyek lehetővé tehetik a politikusok, várostervezők és persze az egész közösség számára, hogy még az előtt szimulálják a város- és területfejlesztési munkák hatását, hogy azok elkezdődnének.
Egy amerikai piackutató cég becslései szerint 2030-ig ezekkel a szimulációs szoftverekkel körülbelül 280 milliárd dollárt spórolhatnak az ebbe invesztáló városok, mint Szingapúr, Orlando, Las Vegas, Los Angeles, New York vagy Phoenix.
A malajziai Georgetown-ban a fejlesztéseket szimulálják
A Kelet gyöngyének is hívott, malajziai Pinang szigetén terül el a festői szépségű Georgetown, amelynek óvárosa a világörökség része. Az utóbbi évtizedekben a város bevételeinek második legfontosabb forrása a turizmus, ami azonban a koronavírus-járvány óta nehezen tud talpra állni. A gazdaság élénkítése érdekében Georgetown városa a digitális ikertechnológiához fordult. Ennek segítségével elemzik az új projektek megvalósíthatóságát, az infrastrukturális kapacitásokban mutatkozó szükségleteket, azok fenntarthatóságát, a földhasználat újraelosztását és igyekeznek új beruházásokat is a városba vonzani.
A francia Rennes-ben a metró tervezését és építését segíti
A technológia arra is prímán használható, hogy egy bonyolult infrastrukturális részterületet lefedve nyújtson segítséget a várostervezőknek – ahogy ezt a franciaországbeli Rennes városának példája mutatja. Rennes Maurepas körzetében a metró tervezésekor és építésekor készítették el a tervek 3D-modelljét és szimulálták digitális ikerként.
Ezáltal például a metrómegállók körüli terület topográfiáját, a tetőkön elhelyezett napelemeket, az árnyékos útvonalakat vagy a menekülőutakat is szimulálni tudták, sőt azt is, milyen hatással lesz a metróépítés a közlekedési lámpákra, a buszmegállók gyalogosforgalmára, az ingázási időkre vagy a közösségek összetételére. Szakértők szerint a digitális ikertechnológiával a metróállomások megépítéséhez szükséges időkeretet 70 százalékkal csökkenthető, ami a rennes-i metró esetén azt jelenti, hogy a tervezettnél három hónappal korábban elkészülhetett.
Új-Dél-Wales 22 millió fa térképét rajzolja fel
Az ausztráliai tartomány, Új-Dél-Wales kormánya egy helyi kutatóintézettel együttműködésben hozta létre digitális ikerváros-modelljét, egy olyan négydimenziós keretrendszert, amely pontosan és valósághűen képes szimulálni a fizikai környezetet, hogy valós idejű adatmegosztást és azt tegye lehetővé, hogy a várostervezők jobban láthassák a városok általuk eltervezett jövőjét.
Ez a digitális ikerváros-platform jelenleg például képes technológiailag reprodukálni a Sydney nyugati részén elterülő, 22 millió fa térképét pontos magassági és lombkorona-adatokkal, felrajzolni több mint 540 ezer épületet, közel 20 ezer kilométernyi utat és 7000 háromdimenziós rétegtérképet, amelyek hatékonyan segíthetik az insfrastruktúra-fejlesztőket abban, hogy megvalósítás előtt legalább digitálisan kipróbálják, hogyan hat majd az adott területre a park, a szökőkút vagy a gyalogátkelő, amit terveznek.
