Hogyan segíti az IoT az akvakultúrát?
Ki hinné, hogy a tenger mélyén lézerrel irtják a haltetveket? Pedig ez az összekapcsolt eszközöknek csak az egyik meglepő használati módja arra, hogy segítse a halfarmok és az akvakultúra hatékonyságának javítását. Vannak itt vízminőséget monitorozó szenzorok és a haleledelt óramű pontossággal adagoló automata rendszerek is. Node, nézzük meg közelebbről, mit nyújthat az IoT a halfarmoknak!
Élre törtek a halfarmok
Már nem halászatból, hanem a halfarmok által tenyésztett halakból, kagylókból, osztrigákból és más tengeri herkentyűkből származik az asztalainkra kerülő tengeri halak és herkentyűk többsége.
A szakemberek már régóta várták ezt a fordulatot, ugyanis a világ népességének növekedésével párhuzamosan az emberiség étvágya is egyre nő – a hal pedig elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 1961 óta a globális populáció számának növekedésénél kétszer gyorsabban nőtt a tengerihal-fogyasztás, és nem valószínű, hogy belátható időn belül ez lassulni fog. Mivel a halászok viszonylag konstans halmennyiséget képesek kihalászni édes és sós vízeinkből, a szakemberek arra számítanak, hogy a jövőben a halfarmok jelentősége még tovább nőhet.
Az okosságok már a rákfarmokat is elérték
Az IoT és az okoseszközök pedig abban segíthetnek a halfarmereknek, hogy minél inkább környezet- és állatkímélő módon, ugyanakkor a leghatékonyabban sikerüljön a halakat, rákokat, tengeri herkentyűket megfelelő mennyiségben és minőségben a konyháinkba és az éttermekbe varázsolniuk.
Korábban már írtunk arról, hogy a mesterséges intelligencia-alapú megoldások már Indonézia és Vietnam rákfarmjain is megjelentek és gördülékenyebbé teszik a garnélarákok és osztrigák tenyésztését. Egy tasmaniai start-up, The Yield például a Boschsal közösen dolgozott ki egy intelligens megoldást, amellyel az osztrigák környezetét szenzorokkal monitorozzák és segíthetik a farmereket az ideális osztriga-begyűjtési időszak meghatározásában.
Vízminőség-elemzés és automata etetőrendszer
Az intelligens eszközök mára már nagyon jók abban, hogy az összekapcsolt szenzorok segítségével képesek legyenek folyamatosan monitorozni a környezeti paramétereket és azonnal jelezni, ha ezekben változás állna be. Mindegy, hogy a levegő szén-dioxid-tartalmáról, vagy a tenger sótartalmáról van szó, megbízható, valós idejű adatokat szolgáltatnak. A halfarmok esetén a víz hőmérséklete, pH-értéke, oxigén- és sótartalma lehet érdekes a gazdáknak. Hasonlóval kísérletezik Vietnamban a Libelium nevű vállalat egy projekt keretében.
Ugyancsak a halfarmerek életét könnyíti meg az automata etetőrendszer. Ezek az összekapcsolt rendszerek óramű pontossággal adagolják a halaknak, a rákoknak vagy a kagylóknak a megfelelő mennyiségű eledelt, miközben figyelembe veszik ezek életkorát és aktivitási szintjét is. Az etetőautomaták pedig akár víz alatti kamerákkal és szenzorokkal is kiegészíthetőek, hogy ezzel is csökkentsék az eledelből származó hulladékot és javíthassák a halak fejlődési ütemét. Az eFishery nevű cég Indonéziában már 280 városban és több mint 200 ezer farmerrel dolgozik együtt, akik mind automata etetőrendszerrel igyekeznek biztosítani halaik és rákjaik étrendjét.
Még a tetvektől is megszabadítja a halakat
Nem csupán a halak környezetére és étrendjére, hanem egészségére is érdemes odafigyelnie egy valamirevaló halfarmernek. Már vannak olyan fejlesztések, amelyek víz alatti kamerákkal és szenzorokkal segítenek kiszűrni, hogy minden rendben van-e a halakkal. Ha például a mozgásuk megfigyelésekor rendellenes mozdulatokat, rángásokat észlelnek, túl lassúak vagy túl gyorsak, előfordulhat, hogy valamilyen kórokozó támadta meg a víz alatti kolóniát.
A norvég AquaTech cég IoT-eszközökkel felszerelt lézerekkel és intelligens algoritmusokkal igyekszik azonosítani és elpusztítani a halakon vagy rákokon élősködő parazitákat, és képes visszaszorítani az invazív fajokat is. 140 lézerrel sikerült nekik például egy halfarm több mint 50 millió pisztrángját és lazacát megtisztítani a haltetvektől.
