Az agrárgazdaság olyan létfontosságú iparág, amely nem a fenntartható gyakorlatáról ismert. Az elmúlt néhány évtizedben azonban ez lassan megváltozott, kezdve néhány káros növényvédő és gyomirtó szer használatának megszüntetésétől egészen az okos haszongépjárművek kifejlesztéséig. A talajművelési gyakorlatokat a minimálisra lehet csökkenteni, a vetésforgó gyakorlatát pedig már széles körben alkalmazzák. Még a terménytípusok is folyamatosan változnak, hiszen a termelők az őshonos növények termesztésére állnak át. A felhasználói oldalon is egyre többen választják a közösségi gazdaságok szezonális zöldség- és gyümölcskínálatát a nagy üzletláncok akár több ezer kilométert is utazó termékei helyett. Bár ezek pozitív változások, az agrárgazdaságnak még hosszú utat kell megtennie a fenntarthatósági és környezetvédelmi célok eléréséig. Az egyik legnagyobb dilemmát pedig természetesen a permetezés jelenti.
Fenntartható mezőgazdasági törekvések
A gyomirtó szerek használata részben felelős a gyomfajok visszaszorulásáért a mezőgazdasági területeken. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban évente mintegy 400 000 tonna növényvédő szert használnak fel az élelmiszernövények esetében. Azonban a gyomirtó szerek gyártása és forgalmazása az Európai Unió növényvédelmi piacának mintegy harmadát teszi ki. Fontos megjegyezni itt azt is, hogy Franciaország és Németország mellett Magyarország, Lengyelország és Románia tartozik az Európai Unió legnagyobb piacai közé.
Az EU célja, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkentse a növényvédő szerek használatát, ahogyan azt az Új Zöld Megállapodás, a „Farm to Fork” stratégiája is meghatározza. A mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételének egyik megközelítése olyan célzottabb technológiák kifejlesztése, amelyek csökkentik a teljes gyomirtószer-terhelést, miközben a gyomnövények ellen is védekeznek.
Mindemellett számos vidékfejlesztési és mezőgazdasági program célja a termelők és a gazdák oktatása, a környezetbarát gyakorlatok bevezetése és ápolása, melyek segítségével a gazdálkodások megfizethetővé és fenntarthatóvá tehetők. Egyre nagyobb hangsúly kerül a biogazdálkodásra és a területek biológiai sokféleségének megőrzésére, vagy az őshonos növényekre és vetőmagokra való átállásra. Ezek ugyanis kevésbé károsak a környezetre, megakadályozzák az eróziót, és a talajban más fajok számára is hagynak erőforrásokat, így más hasznos növények is gyarapodhatnak.
Okospermetezés = szelektív növényvédelem
A Bosch és a BASF vegesvállalata, az ONE Smart Spray egy olyan intelligens permetező megoldáson dolgozik, amelynek segítségével a gazdálkodók a gyomirtó szerek használatát évente akár 70 százalékkal csökkenthetik, így jelentős költségeket is megtakaríthatnak. A kamerákkal és fényérzékelőkkel felszerelt képfelismerő rendszer a gyomnövényeket növekedésük nagyon korai szakaszában felismeri. A miliméteres nagyságú levélgyomok detektálását követően ezeket azonnal le is permetezi, tehát csak oda juttat gyomirtó szert, ahol arra ténylegesen szükség van. A döntési folyamatot algoritmusok támogatják, azaz mikor, hol, milyen mennyiségben és milyen gyomirtó szereket jutasson ki a rendszer. A megoldás további előnye még az is, hogy nagy területeken is hatékonyan és gyorsan működik. A peremtezés különösen májusban fontos, amikor akár napról-napra egyre több területen jelennek meg a levélgyomnövények.
Magyarországon is munkába állt az első intelligens permetezőgép, amely 5 000 hektáron gondoskodik a kukorica, napraforgó, a szója és egyéb takarmánynövények védelméről.
A precíziós gazdálkodás innovatív technológiai megoldásai, a modern mezőgazdasági gyakorlatok megóvják a növények egészségét, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az élelmiszerellátás biztonságos, megfizethető, egészséges és fenntartható lehessen.
