Az iparban bekövetkezett hatalmas változások miatt a mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerephez jut. A gépi tanulás és az automatizálás új dimenziókat nyitott meg a termelékenység és a hatékonyság terén, de vajon kell attól tartani, hogy a MI elveszi az emberek munkáját?
A Bosch Magyarország Podcast legújabb, kilencedik epizódjának egyik vendége Kiss Gergely informatikus mérnök, mérnöktanár, aranykalászos gazda. Szakértő vendégünk 10 évig dolgozott multinacionális vállalatoknál informatikai területen, majd 2010-ben két társával megalapította az Attrecto ZRt.-t, ahol az innovatív mobil-, webes és mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésén dolgoznak.
Beszélgetőtársa, egyben kollégának Porteleki Balázs villamosmérnök közgazdász, aki 11 éve dolgozik az autóiparban. 2020-ban csatlakozott a magyarországi Bosch csoport maklári telephelyéhez, 2023 augusztusa óta főállásban a mesterséges intelligencia autóiparban betöltött szerepével foglalkozik.
A beszélgetés kezdetén Balázs meg is állapítja, hogy az, aki kimarad, lemarad, vagyis behozhatatlan versenyhátrányba kerül. Mindezt Gergely a gyártásra és az ipari felhasználásra vetítve csak megerősíteni tudta Tóth Edit kolléganőnknek, aki ezúttal is a műsorvezető szerepét tölti be a beszélgetésben.
Nemzetközi példák most …és a jövőben
Hogy a téma mennyire érint szinte mindenkit, Balázs teljesen más Bosch fejlesztéssel szemlélteti. Ebben az esetben a gépi tanulás segítségével befolyásolják a szakemberek azt, hogy hova mennyi vegyszert szórjon az okospermetezőgép (one smart spray). Mint mondja, ez tehermentesíti a környezetet, mivel közel 60-70 százalékkal kevesebb növényvédőszert kell így alkalmazni.
Gergely évek óta meglévő, jelenleg már jól működő területekről beszél és kiemeli azt a kettőt, ahol jövőben rendkívüli változást hoz a MI: ez az ügyfélszolgálat és a gyártás.
Amikor egyértelmű áttörésről és sikerről beszélnek a mesterséges intelligencia kapcsán, mindketten a Chat GPT térnyerését emelték ki az elmúlt év egyik legfontosabb történésének. Balázs azt is sikerként említi, hogy a Bosch célkitűzése, hogy 2025-re minden termék kapcsolódjon valahogy a mesterséges intelligenciához, jó eséllyel már idén év végére megvalósul.
Gergely ugyanakkor a gyártás kapcsán a tervezett megelőző karbantartást emeli ki a jövőre nézve. Ezt ugyan már régóta használják, de ha a mesterséges intelligencia bevonásával egy gyártási folyamatok kapcsán nagy kiadások előzhetőek meg a segítségével.
AI a gépi tanulásban
Balázs a gyárak kapcsán további olyan repetitív tevékenységeket is megemlít, amelyek kapcsán az automatizálás segítségével jelentős az erőforrások takaríthatók meg. Gergely a minőségbiztosítás és termékellenőrzés, valamint az ellátási lánc menedzsment esetében említ hasonló példákat.
Megállapítják, hogy a hosszú távú fejlődéshez elengedhetetlen, az adatok gyűjtése és digitalizálása, valamint az, hogy a folyamatok automatizálva, strukturáltan működjenek, – már ahol ez persze alkalmazható.
Az adatok védelme és kritikai érzék
Érzékeny területre evezünk, amikor az adatbiztonság kerül a középpontba. Balázs és Gergely is kritikus pontnak érzik ezt. Kiemeltek egy példát, amikor egy a digitális világban vezetőek számító márka fejlesztői a Chat GPT segítségével javították ki a kódjukat. A művelet ugyan sikeres volt, ugyanakkor így a vállalat adatai kikerültek a Chat GPT szervereire. Egyet értettek abban, hogy a munkavállalói felelősségnek itt hatalmas jelentősége van. Egyúttal azt is egyértelműsítik, hogy a léteznek megfelelő felhő alapú szolgáltatások, amelynek használata mellett nem kerülnek ki információk.
Hasonló esetek elkerülése érdekében elengedhetetlen a felhasználói tudatosság és az edukálás. Ez a kettő biztosíthatja azt, hogy a korábban említetthez hasonló esetek ne forduljanak elő. Gergely külön kiemeli, hogy a közismert „gépi hallucinációk”, azaz rossz válaszok ellen használjuk kritikai érzékünket. Mint mondja nem szabad vakon bízni a rendszerben, valójában akkor tudjuk jól használni, ha eleve otthonosan mozgunk a témában.
Munkaerőpiaci hatások: vetélytárs az AI?
A kérdés kapcsán Balázs a különböző munkafolyamatokat végzőkre osztja a kérdést. Szerinte az a feltételezés, hogy a fizikai feladatokat végzőktől a rendszer elveszi a munkát, téves. Ipari robotok lehetnek válaszok egy-egy feladat kapcsán, de ez már jó ideje így van. A jól kvalifikált fizikai munkaerőre a jövőben is szükség lesz a gyárakban – állítja kollégánk.
A szellemi munkakörökben tevékenykedőket viszont nagyon is érinti majd a változás, ezért az irodai dolgozókat érdekeltté kell tenni, hogy ők maguk alkalmazzák ezeket a rendszereket. Azok érintettek igazán, akik repetitív tevékenységet végeznek. Az ő munkájuk inkább abban változik meg, hogy nem elvégzik, hanem validálják a folyamatokat. Ez akár 2-5 éven belül bekövetkezhet.
Gergely történelmi megközelítésből vizsgálja a MI-t. Az ipari forradalom vagy az elektromosság térnyerésével állítja párhuzamba. Egy felmérésre hivatkozva azt is bátran kijelenti, hogy a (közel)jövőben minden ötödik ember munkája meg változik majd. De rögtön hozzáteszi, hogy nem a mesterséges intelligencia veszi el vagy alakítja át a sokak munkáját, hanem egy másik olyan ember, aki jól használja azt.
Gyártás, fenntarthatóság, AI összekapcsolása
A beszélgetés végén az energiafelhasználás optimalizálását is megemlíti Balázs. Mint mondja a Google esetében vannak erre vonatkozó igencsak érdekes publikációk. Gergely szerint ezen túl a még finomabb válaszok megtalálása lesz a kulcs a környezethatékonyságban is. Mintegy keretbe foglalva a beszélgetést, visszakanyarodik a mezőgazdaságra, vagyis az MI ottani felhasználására.
Mi lesz az AI jövője?
A beszélgetés érdekes fejezete, amikor Edit kolléganőnk megkérdezi a Chat GPT-t, hogy mi lesz az mesterséges intelligencia jövője? Erre a kérdésre az alábbiakban foglalható össze válasza: egyre több területen jelenik majd meg a MI, azzal a céllal, hogy az eszközök és a tudásbázis részt vegyenek az emberek hatékonyabb és jobb életében. Ezzel pedig a beszélgetésben résztvevők is egyet értenek.
Hallgasd meg a teljes adást, kattints az alábbi felületek egyikére: