Gilisztáktól a szenzorokig
Magyarországon egy ember közel 400 kilogramm szemetet termel évente, az Eurostat adatai szerint ezzel az Európai Unióban még az átlagosnál kevesebbet is szemetelünk. A zöldségekkel és gyümölcsökkel pedig különösen mostohán bánunk. Az ENSZ számításai szerint a megtermelt mennyiség 45 százaléka landol végül a kukákban.
Jóllehet sokkal jobb helyük is lehetne. Egyrészt, ha például a VitaFresh rendszerrel felvértezett hűtőkkel nemet mondanánk a pocsékolásra.
Másrészt, ha ezek a szemetes helyett inkább a komposztálóba kerülhetnének.
Becslések szerint ugyanis a kukákban végző hulladéknak akár harmada vagy fele is lehet szerves eredetű, azaz biológiailag lebomló. Nem mindegy, hogy nálam, vagy a szeméttelepen bomlik le? – merülhetne fel bennünk a kérdés. Nos, koránt sem az. A hagyományos lerakókon az oxigénhiányos környezetbe préselődött élelmiszerek gyakran konzerválódnak, amerikai kutatók például találtak már felismerhető állapotban megmaradt több évtizedes salátafejet és hot-dogot is.
Ami pedig a legfontosabb, hogy ebből nem lesz értékes tápanyag a talaj számára.
Jó-Jó, könnyű annak, akinek kertje van! Valóban, az udvar végében felállított komposztáló mára alapvető kelléke lett a kertes házaknak. De azért annak sem kell lemondani a környezetbarát életmódról, aki lakásban él. A beltéri komposztálásnak alapvetően két módja van. Mutatjuk!
Giliszták a konyhában
Az egyik, ha gilisztákra bízzuk a piszkos munkát. Mielőtt feltúrnánk értük a szomszéd parkot, jó, ha tudjuk, az sem mindegy, hogy milyenre: a vörös trágyagiliszta a megfelelő a célra. A csúszómászók nem sok vizet zavarnak, dobozaikban jól elférnek például az asztal alatt. Teljesen veszélytelenek, eszük ágában sincs kimászni kényelmes otthonukból, és utánpótlásukról sem kell gondoskodni, mert maguktól szaporodnak. A kellemetlen szagoktól sem kell tartani, amennyiben jól tartjuk őket.
Ugyanakkor van néhány érv, amely új házi kedvenceink ellen szól:
- Elég kényesek. Ha túl vizes a talaj, belefulladnak. Ha túl száraz, kiszáradnak. Ha nem kap elég levegőt, megfulladnak. Ha nem jó a hőmérséklet, nem szaporodnak.
- Elég válogatósak. A giliszták nem esznek meg minden, konyhában általában megforduló hulladékot. Nem adhatunk nekik például húst, halat, tejtermékeket, zsíros, olajos ételeket, feldolgozott ételeket.
- Elég lassúak. Egy kilogramm giliszta naponta nagyjából fél kilogramm szemetet képes feldolgozni.
- Hívatlan vendégeik vannak. Pontosabban nem nekik, hanem a bedobált gyümölcsökre, zöldségekre gyűlhetnek a muslincák is.
A japán titok
Aki esetleg irtózik attól, hogy giliszták tekeregjenek a lakásában, vagy csak a kihívások riasztották vissza, annak jó alternatívát jelenthet az úgynevezett bokashi láda. A szó japán eredetű, mindenféle szerves anyagot jelent. A módszer lényege, hogy egy lezárható dobozban gabonakorpából készült természetes segédanyag hozzáadásával, levegő nélkül indul el a komposztálási folyamat. Nagy előnye, hogy ebbe sokkal több mindent bele lehet dobni, így például húst, akár csontokat is.
Azért ennek is akadnak hátrányai:
- A segédanyagot pótolni kell.
- A megtelt ládát egy időre le kell zárni, így jellemzően kettőt kell érdemes használatba állítani.
- Több törődést igényel, 3–4 naponta le kell csapolni az úgynevezett „komposztteát”.
A magyar találmány
Forrás: https://compocity.help/
Persze már a komposztálásnak is van okos verziója, ráadásul a fejlesztője egy magyar cég, a Compocity. Alapvetően ez az eszköz is a tradicionális japán eljárást veszi alapul, kissé átalakítva: a légmentes eljárás során zsilipes rendszer segítségével adagolják hozzá a mikroorganizmust a hulladékhoz — és csak a hulladékhoz. Az eszközt úgy alakították ki, hogy egy 25-30 fős közösség nagyjából kétheti szemetét tudja feldolgozni, így például irodai környezetben, óvodákban, iskolákban ideális, de már dolgoznak a kisebb, háztartásokra szabható méretűn is.
És hogy mitől okos? Attól, hogy a készülékbe szenzorokat helyeztek, amelyek egyrészt visszajelzéseket adnak a komposzt minőségéről, másrészt statisztikákat gyűjtenek a szemetelésünkről. Sőt, egy telefonos applikáción keresztül a közösségeket is bevonják. Az applikáción található játék során például a bedobott hulladék súlyáért pontokat kaphatunk.
Mire jó a komposzt?
Alkalmazzuk bármelyik módszert, azzal a válasszal még adósak maradtunk, hogy mihez kezdjünk a megtermelt humusszal?
- Legyünk rá büszkék, hogy akár harmadával is csökkentettük a háztartási hulladékunkat!
- A komposztteát hígítva használhatjuk növényeink öntözésére.
- A komposzttal értékes tápanyaghoz juttathatjuk szobanövényeink talaját.
- Ha nincs túl sok ilyenünk, akár közösségi kertekbe is elvihetjük.
- Vagy a közösségi médiában is felajánlhatjuk: biztosan lesz rá jelentkező!
